A Hét 1994/2 (39. évfolyam, 27-52. szám)
1994-09-30 / 40. szám
MINERVA HÉT német-római császárrá előlépett I. Ferdinánd halála után, a főherceg visszatér Tirolba. Hűséges orvosa, Mattioli vele tart, és Trentóban (Trident) telepedik le. 1577-ben e városban lett a pestis áldozata. Művei azonban tovább éltek, s különösen vonatkozik ez a füvészkönyvre. 1596-ban egy újabb és bővített cseh kiadása jelenik meg Adam Huber és Daniel Adam fordításában. Különösen népszerű lett az Apatéka domáci címen, a német fordításból készített s először 1595-ben kiadott könyvecske, amely elsősorban a nem orvosok számára foglalta össze a korabeli növénygyógyászati ismereteket. Számunkra e kis könyv magyar vonatkozásai miatt érdekes. E könyvecskét használhatta forrásként egy kinyomtatásra szánt, de végül is kéziratban maradt Haazy Apateka című munkája számára Madáts Gáspár 1628-ban: ... Német nielwbeol az Tudós Doctor Mathiolus András Gerbariumos köniwebul Chech nielwre fordítatot, es mostan Chech nielwbwl Magiarra fordítatot az Nemzetes es Nemes Stregoway Madáts Gáspár által... Sajnos, a kézirat elveszett, így egy esetleges kiadásra nincs mód. Megjelent azonban nyomtatott formában is egy másik hasonló kézirat. E kézirat az 1712—1718 közti években a porosz Danckában (ma Gdanszk, Lengyelország) készült. Ide kísérte el férjét, II. Rákóczi Ferenc udvari marsallját, Vay Ádámot önkéntes száműzetésébe hű felesége. A könyv címe Orvos könyv, melyet néhai tudós és igen híres Doctor Mathiolus tseh nyelvre fordíttatott... Herbáriumából a nyavalyáknak rende szerint Danczkán keserves hosszas bujdosásában maga és gyermekei számokra magyarra fordíttatott N.T.N. Vay Ádám uram árva özvegye Tsömery Zay Anna. Az 1979-ben megjelent fakszimile kiadást a vajai Vay Ádám Múzeum gondozta. E két ismert — s talán még több lappangó — "magyarítás" is bizonyítja, hogy Mattiolinak éppen 400 évvel ezelőtt hódító útjára indult füvészkönyve az egykori Habsburg Birodalom magyar tájain is keresett és megbecsült könyv volt. A klasszikus Habent sua fata libelli (A könyveknek megvan a maguk sorsa) ez esetben pedig arra is utal, hogy Közép-Európában nem lehet "izoláltan": csak magyar, csak szlovák stb. múltat kutatni, hiszen sorsunk — s nem csak könyveink sorsa — a múltban, jelenben s a jövőben is összefonódik. Dr. KISS LÁSZLÓ A havasi erdő embere Ausztrál és indonéz kutatók új emlősfajt fedeztek fel, amelyet magyarul talán pandurunak lehetne nevezni. Az állat ugyanis egy pandaszerű, fán élő kenguru. Az Indonézia távoli Irian Dzsaja tartományában felfedezett élőlény bundája feketefehér "mintázatú", s a kínai pandákéra emlékeztet. Inkább medve- vagy koalamackó, mint kenguru. Ideje egy részét a földön tölti, viselkedésében és testfelépítésében igen primitív. Nem túl fürge fáramászó, és leereszkedésekor az állatvilágban ritka módon, hátrafelé jön le a fáról. A kifejlett hím 15 kg körüli és mintegy 1,2 méter hosszú. Fekete pofáját fehér csíkok tarkítják, homlokán fehér folt van. A magas hegyek között él. Vadászokkal túl sok kapcsolata nem volt még, nem fél az embertől. A helyiek szerint füttyszóval és barátsága jeleként feltartott mancsokkal üdvözli az idegent. A helyiek őseiket tisztelik benne, és nem vadásznak rá. Az állatnak egyelőre nincs hivatalos neve, a helyi moni nép "bondegezunak" hívja, ami annyit jelent: a havasi erdő embere. Kolera Dagesztánban Az Oroszországi Föderációhoz tartozó, Grúzia és Azerbajdzsán határán fekvő kaukázusi autonómiában, a Kaszpi-tenger parti Dagesztánban idáig nyolcán haltak meg az időtlen idők óta először jelentkező kolerajárvány következtében és további 153 ember került kórházba; a fertőzöttek száma állandóan növekszik. A moszkvai hatóságokat különösen aggasztja, hogy a súlyos kór földrajzilag szokatlanul nagy kiterjedésű: már most 24 közigazgatási területen mutatták ki a vírust. A járványügyi szakemberek ezekben a körzetekben naponta kétszer felkeresik a házakat, szűrik a vírushordozókat, kórházba vitetik a betegeket. Az orosz kormány százmillió rubel gyorssegélyt utalt ki a járvány megfékezésére és további félmilliárdot ígért a helyi hatóságoknak. Van mitől félni: az évszázadok óta ellenőrizhetetlen, mesterséges kaukázusi határokat nagyon nehéz lezárni. A járványt az országhatáron kívülről hurcolták be az idén júniusban, mégpedig a Dagesztánból soha nem látott tömegekben Mekkába indult s onnan hazatért zarándokcsoportok. Noha a helyi és a központi hatóságok későn ébredtek a dagesztáni kolerajárvány jelentette veszélyre, a szomszédos rosztovi és sztavropoli területekről rendszeres járványelhárítási expedíciók indultak Mahalacskába. A föderatív hatóságok azonban Moszkvában változatlanul nem tudnak magyarázatot adni, hogy miért nem rendelik el a karantént. Gyilkos elektromágneses mezők? Amerikai kutatók szerint — akik több tízezer halotti bizonyítványt tanulmányoztak át — az elektromos vagy mágneses mezőben dolgozó nők gyakrabban betegszenek meg mellrákban. Az amerikai Országos Rákkutató Intézet lapjában közzétett tanulmány szerint az ilyen helyeken dolgozó nőknek 38 százalékkal nagyobb az esélyük a betegségre. A kutatócsoport 24 állam 140 ezer halálesetét és kórelőzményét vizsgálta. Az elektromérnöki, elektrotechnikusi munkakörben vagy telefonszerelőként dolgozó nőknél nagyobb előfordulási arányt találtak. Az eredményt ugyanakkor maga a kutatócsoport is kritikusan szemléli: állításuk szerint messzemenő következtetések egyelőre nem vonhatók le, hiszen a vizsgálat egyéb rizikótényezőkre — mint az alkohol vagy a dohányzás — nem terjedt ki. Mérgező algák a Balti-tengeren Az idei nyár negatív szenzációja a Balti-tenger nagy területeit elárasztó mérgező alga, amelynek láttán hanyatthomlok menekülnek a fürdőzők. Az illetékesek ellenőrizték azokat a jelentéseket, amelyek szerint már megbetegedést is okozott a "kékeszöld alga" — közölte az AP tudósítójával Gunnar Aneer, a stockholmi megyei környezetvédelmi osztály munkatársa. Egy sirály elhullásáról és négy kutya megbetegedéséről is tudnak... "Úgy tűnik, hogy az idén minden eddiginél nagyobb területeket árasztott el a mérgező alga, ami részben az időjárásnak, részben pedig a nitrogéntartalmú anyagok tengerbe áramlásának tudható be" — jelentette ki Aneer. Ellentétben a nyúlós, de ártalmatlan zöld algával, a kékeszöld alga lázat, hasmenést, gyomorgörcsöt és allergiás tüneteket okozhat, ha bejut a szervezetbe. A bőrrel érintkezve égő viszketést idézhet elő. A Balti-tenger vizében hosszú ideje jelen lévő különböző algafajták az idén a szokatlanul meleg és nyugodt időjárásban igen elszaporodtak. Becslések szerint az algamennyiség fele mérgező lehet. Tudósok feltevése szerint a kékeszöld alga óriási területeket lepett el Svédország délkeleti partjaitól a Finnországgal határos vizeken keresztül egészen Litvániáig és Lettországig. De látták a Rigai-öbölben és a Svédország keleti partjainál fekvő Gotland szigete előtt is. Az illetékesek figyelmeztették a lakosságot, hogy az emberek, valamint háziállataik és a jószág kerüljék el a tengervízzel való érintkezést azokon a helyeken, ahol a mérgező algát észlelték. Lund városában jelenleg négy kutyát kezelnek egy állatkórházban, miután tengervizet ittak, októberben pedig egy kutya elpusztult algamérgezés következtében. A mérgező alga a jelek szerint beleszól a svéd politikába. A szociáldemokraták ugyanis, akik remélik, hogy a szeptemberi választásokon visszaszavazzák őket a hatalomba, a konzervatívokat hibáztatják a műtrágya adójának csökkentéséért, és nyilatkozatban szögezték le, hogy az országnak szociáldemokrata kormányra van szüksége a környezeti katasztrófa elhárítása végett. o-i
