A Hét 1994/2 (39. évfolyam, 27-52. szám)
1994-09-30 / 40. szám
HÉTHÍRMONDÓ Tőkés László autogramot ad a diákoknak. Mellette balról dr. Popély Gyula, a gimnázium igazgatója. Tőkés László az iskola tanáraival és vendégeivel beszélget. TŐKÉS LÁSZLÓ szlovákiai körútja során a pozsonyi Duna utcai magyar gimnáziumba is ellátogatott. A neves vendéget Duray Miklós, az Együttélés elnöke is elkísére. Tőkés László a pedagógusokhoz és a diákokhoz intézett beszédében arra emlékeztetett, hogy a megmaradás zálogai az anyanyelvi iskolák. FOTÓ: M. NAGY LÁSZLÓ KIÁLLÍTÁS Szeptember első hetében Pozsonyban a Madách—Posonium Kultúra könyvesboltjában Balázs István, a Rimaszombatban élő fiatal festőművész műveiből rendeztek egy hónapig tartó kiállítást. A megnyitón Kubická Kucsera Klára művészettörténész így jellemezte a művész alkotásait: "Képeinek alapja a drámai kontrasztok és a mély mondanivaló — de az utóbbi három évben más irányban keresi kifejezését. Festészete absztrakt világba vált át, jeleket, szimbólumokat, formákat alkot, mindezt kifinomult festői kultúrával megteremtve." A képen balról jobbra: Kubička Kucsera Klára, Balázs István és Dobos Éva, a könyvesbolt vezetője látható. Fotó: Prikler László Tőkés László Komáromban Szeptemberi szlovákiai körútja során elsőként Komáromba látogatott el feleségével TŐKÉS LÁSZLÓ nagyváradi refomátus püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. A zsúfolásig megtelt Tiszti Pavilon impozáns dísztermében DURAY MIKLÓS, az Együttélés országos elnöke köszöntötte a jeles vendégeket. Többek között megtudtuk, hogy a köztiszteletben álló egyházi és politikai személyiség harmadízben járt Szlovákiában, Komáromban viszont először. Saját bevallása szerint azonban — főként a január 8-i nagygyűlés kapcsán — sok pozitívumot hallott Klapka városáról. Szerinte is az emberek csak azt veszítik el teljesen, amiről önként lemondanak. Megmaradásunk, fejlődésünk biztosítéka az önkormányzatok hatékony tevékenysége és az autonómia kivívása. Más alternatíva nem fogadható el — a másféle út a fokozatos beolvadáshoz, a tudati és nemzeti asszimilációhoz vezet. A találkozó második részében Tőkés az érdeklődők kérdéseire válaszolt. Többek között kritikus hangnemben szólt az új romániai tanügyi törvénytervezetről, amely diszkriminatív a magyarság részére, sőt a román tanügy megújulását sem szolgálja. Az írástudók árulása — az ország elhagyása következtében jelenleg a magyar iskolákban 30—40 százalékos a szakképzett pedagógusok hiánya, továbbá a református egyházon belül kétszázötven magyar lelkipásztor hiányzik. Rendszeres kísérletek folynak a magyar iskolák elrománosítására (például román tagozat megnyitásával), és sajnos, sok magyar szülő román iskolába íratja a gyermekét... Szóba került a Mátyás király szobra körül mesterségesen kialakított botrány, valamint a román—magyar alapszerződés kérdése is. Ez utóbbi kapcsán Tőkés hangsúlyozta, hogy az utódállamokban élő magyarság nem apró jótéteményekre vár, hanem meghatározó tényezővé kell válnia a létét érintő vitákban. Végül örömmel konstatálta, hogy míg 1989 előtt a nemzetközi fórumokon tabutéma volt a nemzeti kisebbségek ügye, addig az utóbbi években e kényes kérdés a nemzetközi politika homlokterébe került. Ezt követően Duray Miklós nyilatkozott hasonló optimista hangnemben a szlovákiai magyar iskolaügyet érintő pozitív változásokról — a magyar alapiskolák szaporodásáról. (miskó) Fotó: a szerző Tőkés Lászlóné az érdeklődők gyűrűjében Egy felmérés tanulságai A Spectator Alapítvány tavaly jött létre azzal a céllal, hogy szociológiai felméréseket készítsen a szlovákiai magyar lakosság mozgásáról. Az alapítvány által finanszírozott első szlovákiai magyar szociológiai kutatások eredményeiről 1994. szeptember 5-én a Csemadok pozsonyi székházában Fuksz Sándor, a Spectator Alapítvány Kuratóriumának tagja és Gyurgyík László szociológusok, a kutatások irányítója tájékoztatták az újságírókat. A tájékoztatón egyebek mellett megtudtuk: az adatfelvétel során 598 személyt kérdeztek meg Szlovákia tizenhárom járásában és két nagyvárosában. A kutatások során a szlovákiai magyar politikai pártok preferenciáit, a demokráciához való viszonyt, a gazdasági átalakulás egyes vetületeit, a magyar lakosság szociális és gazdasági helyzetében bekövetkezett változásokat, a nemzeti identitás egyes jegyeit, valamint a szlovákiai magyarság helyzetében a rendszerváltozás óta bekövetkezett változásokat vizsgálták. A kutatást ez év június 8
