A Hét 1994/2 (39. évfolyam, 27-52. szám)
1994-09-09 / 37. szám
M A POZSONYI AKADÉMIA KÉTSZÁZTIZEDIK SZÜLETÉSNAPJÁRA II. A nemzetközileg is ismert Hadály Károly matematikus a nagyszombati egyetemen kezdte oktatói pályafutását, ahonnan a győri akadémiára került. Ebben az időben írja meg élete nagysikerű művét, a Víztechnika alapjait (Elementa hydrotechnicae), amelynek Pozsonyban szerez kiadót. E munka tudományos színvonalára és sikerére jellemző, hogy néhány éven belül még további hat kiadást ér meg. Ezt követően lesz a pozsonyi akadémia tanára, ahol 1786—1801 között felsőbb matematikát ad elő. Következő művét, a matematika alapjait (Anfangründe der Mathematik) németül írta, majd ennek kibővített, átdolgozott változatát Elementa mathoseos purae 1798-ban ugyancsak a koronázóvárosban jelenteti meg. Rövid pécsi kitérő után 1790-től a pesti egyetem tanára lesz, így újabb műveit már Budán jelenteti meg. Tevékenységéért a göttingeni akadémia levelező tagjának választották. Kilencvenegy éves korában, 1834-ben hunyt el Pesten. Sokkal ismerősebben cseng Tomcsányi Ádám természettudós neve, aki 1799-től 1801- ig tanított Pozsonyban. A Nyitra vármegyei Kamánfalván született 1755-ben. A fizika különféle ágaiban kiadott egytucat műve közül a legfigyelemreméltóbb a kor szenzációs felfedezéseit ismertető, galvanizmusról szóló könyve (Dissertatio de theoria phaenomerorum A Klarisszák monostora, a pozsonyi akadémia első épülete electricitatis galvaniae), viszont a hazai műveltség kialakítása szempontjából sokkal jelentősebb a háromkötetes Institutiones Physical, amely szinte kötelező szakirodalom volt a maga korában: szinte valamennyi akadémián ezt használták, Jedlik Ányos is ebből adott elő a pozsonyi akadémián. Tomcsányi 1801-ben lesz a pesti egyetem tanára, ahol harminc éven át fejt ki tevékenységet. 1802-ben a jénai mineralógia) társaság tiszteletbeli tagjának választotta. Ö volt az első olyan fizikus, aki a pozsonyi akadémiáról indulva fejtett ki korszakalkotó pedagógiai tevékenységet. Pesti működéséhez fűződik az európai alkalmazott fizika szempontjából is jelentős műve, amelyet Kitaibel Pállal közösen írt az 1810-es móri földrengésről. Az 1814-ben Budán kiadott tudománytörténeti jelentőségű munka igazi szenzációja a térkép, amelyen a szerzők a világon elsőként alkalmazták az "azonos megrázottságú" helyeket összekötő ún. izoszeita vonalakat. Ez esetükben nagyjából egy ellipszisnek felel meg. Munkájuk nyomán a későbbiekben általánosan kezdték ezt a megjelölési módot használni, amely ma a geofizika egyik fontos eszköze. Ennek testvérgörbéjével naponta találkozhatunk a televízió képernyőjén az időjárás jelentésekben, itt az azonos nyomású helyeket, frontvonalakat jelölik ezzel a módszerrel. A pozsonyi akadémia következő fizikatanára Pásztéry András lett, aki elsősorban pedagógiai tevékenységnek szentelte az életét. A fizikát híres elődje könyvéből tanította. 1831-ben bekövetkezett halálával megüresedett katedrájára a pannonhalmi főapát — akihez a győri és a pozsonyi akadémia is tartozott — Jedlik Ányost nevezi ki. Három hónappal később Tomcsányi Ádám is elhunyt. Az ő halálával kezdődik az a csaknem egy évtizedig tartó huzavona, amely végül is 1839-ben zárul le. Bár az 1834-ben kiírt pályázatot Jedlik Ányos megnyeri, hosszú út vezet még számára az üdvösségig: a korabeli intrikákra jellemző, hogy még öt évet kell várnia katedrája elfoglalására. Jedlik Ányost 1825-ben szentelték Győrött pappá. Ezt követően a helyi akadémián tanít természettant, miközben kora modern fizikai elméleteivel ismerkedik. A harmincas évek elején figyel fel Michael Faraday villamossági kísérleteire, amelyeket ő maga is megismétel. Eközben figyel fel a forgó mágneses tér jelenlétére. Győri kísérleteinek beindításával esik egybe kinevezése a pozsonyi akadémiára, így lesz Pásztéry András utóda. Ahhoz viszont, hogy Pestre kerüljön, még nyolc évet kell várnia az említett intrikák, pozícióharcok miatt. Ezalatt Pozsonyban eredményes tanári tevékenysége mellett beható kísérleteket folytat későbbi nagy találmányával, a villamos motor és a dinamó ősével. Szinte teljes bizonyossággal állítható, hogy pozsonyi működése idején ismerte fel a későbbi villamossági technika két legfontosabb eszközének, az áramfejlesztőnek és a motornak a működési elvét, ugyanis nem sokkal Pestre kerülését követően már be is mutatta: a Magyar Tudós Társaság — a későbbi Magyar Tudományos Akadémia őse — 1841. szeptember 7-i fizika-földrajz-csillagászati szakosztályának ülésén ismerteti meg a jelenlevőkkel elektromágneses kísérleti berendezéseit, közöttük "villanyos forgóját" is. Más kérdés, hogy a nagyobb szakmai nyilvánosságot biztosító bécsi lapokban csupán 1856-ban ismerteti, így nem, tudja Jacobival szemben bizonyítani elsőségét — egyébként nincs is szándékában — a Römer Flóris mellszobra a Ferencesek terén A Klarissza zárda udvara. Ebben az épületben tanított Jedlik Ányos feltalálást illetően. Jedlik tevékenységét időrendi sorrendben szemlélvén egy kis túlzással az is állítható, hogy a villamos motor bölcsője Pozsonyban ringott. Römer Flóris az egyetlen tudós a pozsonyi akadémia tanárai közül, akinek emlékműve van a koronázóvárosban: mellszobra a Ferencesek terén áll. Ennek oka — tudományos tevékenységének jelentőségén túl —, hogy e város szülötte. A Szent Benedek-rend tagjaként S szerezte meg doktorátusát 1839-ben. Pályáját £ a győri gimnázium paptanáraként kezdte. A $ pozsonyi akadémián 1845-től három éven át < tanított. Egyike volt a híres pap-forradal- Q mároknak: a hon hívó szavára lemond tanári |r állásáról, hogy a szabadság védelmére siet- UL hessen. Mivel fő tevékenységi területe az 20
