A Hét 1994/2 (39. évfolyam, 27-52. szám)
1994-08-12 / 33. szám
HÉTHÍRMONDÓ Július 21-én a Csemadok pozsonyi székházában aláírták a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, az Együttélés és a Magyar Polgári Párt koalíciós szerződését. A fontos dokumentumot Boros Jenő magyar nagykövet, a sajtó, rádió és a televízió képviselőinek jelenlétében írták alá. A képen balról Farkas Pál (MKDM), Kvarda József, Duray Miklós (Együttélés), A. Nagy László és Mészáros Lajos (MPP) az aláírás pillanatában. Fotó: Prikler László A NAGYKÉRI ÜNNEPNAPON A nagykőn iskolások a színpadon Kovács Pál (balról), Poszlgel Lenke és Bátora Béla polgármester köszöntötték a közönséget A nagykéri vasútállomás melletti presszóban, még jóval délután három előtt, két cimbora beszélgetésére lettem figyelmes. — Ne idegeskedj, ne menj sehová, úgyis esni fog az eső, tavaly is bőrig áztunk — mondta az egyik meggyőzően. — Az tavaly volt, de különben is mennem kell, szerepel a kislányom — szólt a másik. Kihörpintette sörét, és felállt az asztaltól. — Akkor ezek szerint vissza is fordulhatunk — kapcsolódtam a beszélgetésükbe. — Bizony, ha nincs esernyője, akkor forduljon vissza, meglátja ma még zuhogni fog az eső! — szögezte le határozottan a pesszimistább... Kint tombolt a nyári nap, és szinte ünnepi díszbe öltözött a vasárnap július 17-én, mintha tudná, hogy a faluban Csemadok-napot tartanak, szövetségünk megalakulása 45. évfordulójának ünnepére készülnek. Mire a község főterére érkeztem, a kultúrközpont épülete elé, már néhány autóbusz meghozta a fellépő vendégeket. Bent a kultúra templomában a bennünket fogadó Szibilla Magdolnának, az iskola igazgató asszonyának elmondtam a presszóban hallottakat. Nevetve tört ki belőle: — Ne is emlegessék az esőt, bizony már ötödik éve alaposan elporolt bennünket. Kicsit izgulok is, mert az én javaslatomra tettük mára a rendezvényt — tekintettel a fellépő csoportok elfoglaltságára —, ha netán mégis esne az eső, akkor az én lelkemen szárad minden. Közben megérkeztek a zoboraljai csoportok is, így Szabó Dénes jelt adott az indulásra, mert a csoportok végigvonultak a falun, legalábbis az Apát utcán, amely a Nyitra folyócska partján létesített park szabadtéri színpada felé vezet. A népviseletbe öltözött felvonulók ajkán felcsendültek a dalok... Egyébként a nagykériek a múlt esztendőben ünnepelték községük fennállásának 800. évfordulóját. Szőke József: Nagykór című monográfiája nagy alapossággal tárgyalja a község történetét, egyet azonban "patriarkális" szerénységből nem árul el, hogy a sokat szenvedett nagykéri nép — csak a háború utáni meghurcoltatásukat, deportálásokat, kónyszerkitelepítéseket említem — mindig tudott újítani. Felvonulás közben eszembe jutott még valami: nemcsak új házsorok épültek, hanem gyümölcsfák és díszfák is szebbítik a környezetet, és ennyi gesztenyefát, mint amennyit a Nyitra két partján láttam, aligha lehet fellelni valahol. A mellettem haladó Szabó Dénest a fellépő csoportokról kérdeztem, nyomban sorolni kezdte: Alsóbodokról 11-en, Nyitracsehiből 10-en, Berencsről 20-an, Besenyőről 34-en, Szímőről 10-en, Kürtről 25-en, Tardoskeddről 30-an és Nagycétényből a 10 tagú férfikórus érkezett. — A polgármester nem lesz ott a műsoron? — folytattam a beszélgetést. — Természetesen ott lesz. Sokszor mondják is nekünk: könnyű nektek kéneknek, olyan polgármesteretek és iskolaigazgatótok van, akik támogatják a Csemadokot... Miután megérkeztünk a park árnyas fái alá, a műsorvezető Poszígel Lenke a színpadra szólította Bátora Béla polgármestert és Kovács Pált. Az utóbbi a Csemadok nevében köszöntötte a közönséget, és egyben kitért a Csemadok negyvenöt éves tevékenységére, a Nagykéren rendszeresen megtartott Csemadok-napokra. A műsorban elsőként a helyi iskola táncosai léptek a színpadra, majd a 11 tagú nagykéri férfikórus és a 12 tagú menyecskekórus következett, fellépésük közös énekléssel zárult. A nagykéri gyerekek társastáncának bemutatója is színes folt volt. A műsor további részét, a vendégcsoportok fellépését is nagy figyelemmel kísérte a közönség. A nyitracsehi férfikórus fellépésekor jutott eszembe, hogy vajon lehetne-e nagykéri, nagycétényi, nyitracsehi férfikórusokat, esetleg a nagykéri menyecskéket is egy közös számban, egybehangoltan felléptetni. Micsoda tiszta hangerő lenne a végeredmény? Szó esett lapunk az A Hét terjesztéséről is, noha Nagykéren aránylag többen is olvassák, de mégsem elegen a Csemadok tagságának és a falu magyar lakosságának arányához képest. Töretlenül vallom, hogy lapunk elsősorban a Csemadok kultúrszerető, hagyománytisztelő, de a jövőbe néző olvasóinak a lapja kell hogy legyen. Végezetül talán még annyit, hogy a színvonalas, válogatott előadások kárára ment a műsor elhúzódása. Már máskor is szóvátettük a "maratoni" műsorok hátrányait. Mindenképpen dicséretes azonban, hogy a Nagykór—Berencs—Nagycétény alkotta magyar szigetre ellátogatnak távolabbi falvakból is, ami hagyományainkat és magyarságunkat erősíti. MOTESIKY ÁRPÁD Fotó: a szerző 8
