A Hét 1994/2 (39. évfolyam, 27-52. szám)
1994-08-12 / 33. szám
HÉJOTT JÁRTUNK Aki mer, az nyer Egy magánvállalkozás története Csapatmunka, illetve pihenés a szőlőben A pálinkafőző és palackozó a falu szélén — Köbölkút dinamikusan fejlődő falu — állapítom meg elégedetten, miután keresztül-kasul végigjártam az Újvári járás egyik legnagyobb községét. Kisebb-nagyobb üzletek, ízléses butikok, s a falu végén egy családi háznak tűnő épületen hatalmas tábla hirdeti, hogy ez nem egy család otthona, (iKÍlüMKÁ tefmi PSUKK A HÍZÓ hanem magánpalackozó és pálinkafőző. A tulajdonos Gyuris Lajos hét évig volt a libádi mezőgazdasági szövetkezet agronómusa, majd egy szép napon gondolt egyet, és önállósította magát. — Először egy élelmiszerüzletet nyitottam — emlékezik vissza Gyuris Lajos. — Akkor, 1991-92-ben még nem volt annyi élelmiszerbolt a faluban, így a mi kis üzletünk is viszonylag nagy forgalmat bonyolított le. Aztán idővel szinte gomba módra szaporodni kezdtek az apró élelmiszer- és vegyesboltok, a forgalmunk meg egyre csappant. Nyilvánvalóvá vált, hogy valamilyen más vállalkozáson is gondolkodni kellene. Mivel ez a vidék hagyományosan gyümölcstermelő vidék, s láttam, hogy a termelőknek milyen sok fejtörést okoz a gyümölcs értékesítése, elhatároztam: megpróbálok egy pálinkafőzőt létrehozni. Egyébként ezen a területen már régebben is pálinkafőző működött. A pálinkafőzés nem a menő vállalkozások közé tartozik. Nem ütközik nehézségbe ennek létrehozása? — Nehézségek természetesen voltak, de végül is a sok huzavona eredményeként létrejött a pálinkafőző és 1992 augusztusától működik. A mellette lévő épületben tizenkét fajta üdítőt palackozunk. Hozzá kell tennem: Kovács Ferenc, a falu polgármestere is segített a gépek beszerzésénél. E rövid tárgyi tájékoztatás után a tulajdonos büszkén végigvezet bennünket a "birodalmán". Látjuk, hogyan telnek meg különböző üdítőkkel a palackok, hogyan készül az 50-52 fokos pálinka. Gyuris Lajos elmagyarázza: ő még mindig fával fűt, ennek eredményeként sokkal olcsóbban dol-2 gozik, mint a környéken működő többi ^ pálinkafőző, ahol már korszerű gázt fűtést szereltek fel. Azt is megtudom, 3 hogy a hozott gyümölcsből főzött rá pálinka a foktól függően 50-52 koro-o nába kerül. — De ez ötven-ötvenkét n fokos is! — emeli fel a mutatóujját a <• tulajdonos. Körbejárjuk a hatalmas o: gépeket, próbáljuk elképzelni, milyen rá utat tesz meg a gyümölcs, amíg kisüsti Ü lesz belőle. Közben megjelenik az q- egyik munkatárs. Kürti Ferenc, aki — Ez ötvenkét fokos — állapítja meg Gyuris Lajos mint később kiderült — hosszú éveken keresztül együtt dolgozott Gyuris Lajossal a libádi mezőgazdasági szövetkezetben. — Az ősszel egy borpalckozót is szeretnénk beindítani — mondja a vállalkozás tulajdonosa, aki a már említett palackozó, pálinkafőző, élelmiszerüzlet mellett még harminchárom hektár szőlőt is bérel a libádi szövetkezettől. Az aszfaltolvasztó melegben szinte kibírhatatlannak tűnik az út a pálinkafőzőtől a szőlőhegyig. Csodálkozom is a munkásokon, hogy milyen ügyesen, fürgén mozognak a szőlőtőkék között. — Összesen tizenhét alkalmazottam van — szólal meg ismét Gyuris Lajos. Megtudom, hogy Kürti Ferenc felügyeli a szőlészetben végzett munkát, s ősztől majd ő lesz a pincemester is, hiszen sok éven keresztül csoportvezetőként többek között ez is a munkakörébe tartozott. Körülnézünk 2
