A Hét 1994/2 (39. évfolyam, 27-52. szám)
1994-08-05 / 32. szám
A honfoglalással üj. immár végleges ha/ára lelt a magyarság a Kárpát-medencében. Társadalmának itteni fejlődése, bonyolult bel- és külpolitikai viszonyok között. aránylag rövid idő alatt eljutott a/ államalapításig. mely máig való fönnmaradásának legfőbb záloga volt. Mielőtt azonban ezt a fejlődést követnénk, vessük figyelmünket a magyarság azon részeire, akik nem jutottak be a kárpát-medencébe. és azon népekre, akik a magyarsággal együtt vettek részt a honfoglalásban. és a magyarságba folyamatosan beolvadtak. Az Líráitól a Kárpátokig tartó hosszú és küzdelmekkel teli vándorüt során bizonyára több kisebb-nagy óbb néprész szakadt le a magyarságról. Forrásainkból az elszakadok két nagyobb csoportjáról tudunk: a Magna Hungáriában maradiakról. és egy másik magyar töredékről, amely a levédiai szállásokról a Kaukázus déli lejtőire költözött. A nagy távolságokra elvándorló népeknél törvényszerű, hogy nem az egész lakosság kerekedik fel. hanem egy részük a régi szállásokon marad. \ nomádok esetében altnlahan a letelcpiiltebb életmódot folytató, többnyire földművelő csaladok es nemzetségek maradnak bátra. A Magna Hungáriában maradt magyarok esetében is gondolnunk kell erre a törvényszerűségre. Utódaikra Julianas barát talált 1236-ban a volgai Bolgarorszag területen. \ Magna Hungáriában maradt magyarokról nemcsak Julianus tudósit, liánéin egy Balklii nevű mohamedán földrajztudós is. Tudósításában ez olvasható: „A bas/d/sirtok. (A magyarokat a már itt megtelepedett baskírokkal azonosítja.) Két fajtájuk van. Az egyik a guzzok (tízok) végein, a bolgárok (volgai bolgárok) mögött lakik. Azt mondjak, hogy szamuk vagy kétezer ember. Frdőik védelmében élnek, senki sem bírhatja le őket. V lilamelyben a magyar Jenő' és Gyarmat törzsnévre ismerhetünk. A tatárjárást követően erről a magyar töredékről semmit sem tudunk. A nyugat felé vonuló magyarság másik csoportja Konstantin császár híradása szerint Levédiában szakadt le. Fzt írja róluk: „Amikor a törkök (magyarok) és az akkor kangarnak nevezett besenyők közt háború ütött ki. a törkök hadserege vereséget szenvedett, és két részre szakadt. Az egyik rész kelet felé. Perzsia vidékén telepedett le, a másik résznyugatra ment lakni... A törköknek amaz előbb említett népéhez, amely kelet felé. Perzsia vidékén telepedett le, ezek a nyugati vidéken lakó. előbb említett törkök mostanáig küldenek ügynököket. és meglátogatják őket. és gyakran hoznak választ tőlük ezeknek." A bizánci császár „szavartü aszfalii"-nak mondja őket. ami rendíthetetlen szav árdokat jelent. Fmögött pedig a s/avirok neve lappang, akik a kazár törzsszövetségnek voltak a tagjai: a magyarság egy része tehát az ő nevüket viselte. A Kárpát-medencei magyarsággal való kapcsolat eredménye, illetve bizonyítéka László Gyula szerint, a Nagyszentmiklóson előkerüli 23 aranyedényből álló híres kincslelet, amelynek jő néhány darabja ugyanis minden bizonnyal a Kaukázus és Irán határvidékén készült. Föltehetően a szavárd-magy ároktól került a Kárpát-medencébe. A szavárd-magyarok későbbi sorsáról semmit sem tudunk. A magyarságról azonban nemcsak leszakadtak töredékek. hanem hosszú sztyeppéi vándorlójuk során csatlakoztak is hozzájuk népek. Sokan föltételezik. hogy azok egyik törzse, az es/kil a magyarsághoz csatlakozott. Bennük a székelyek őseit kell keresnünk. F.z azonban ma még nem bizonyított. Annál inkább az alán eredetű jász népesség részvétele a magyarság kialakulásában. Legismertebb azonban a kazár eredetű kabarok csatlakozása, akikkel együtt a magyarság a honfoglalást végrehajtotta. s akik sokáig megőrizték népi különállásukat az új hazában is. Ezenkívül a nemzetség- és törzsfők, valamint a nagy fejedelem katonai kíséretében nagyon sokféle népeiéin kerülhetett a honfoglaláskor a Kárpát-medencébe. sik haszdzsirtok a besenyőkkel határosak. Mind ők. mind a besenyők határosak a rómaiakkal (értsd: bizánciakkal)." Az arab forrás szerint tehát a 10. század elején az Urál vidékén maradt magyarok a baskírokkal közös hazában éltek, s velük együtt a bolgárok alattvalói voltak, b./t a tudósítást több huszadik századi régészeti lelet is alátámasztja, különösen a baskírjai szterlita- 11) a k í temetőben föltárt sírok. Késői utódaik baskírokká váltak, emléküket azonban megőrizték a baskírjai magyar eredetű helynevek valamint a baskírok Jenej és Jurmati törzsneve. Milyen bizonyítékai vannak a Havkiritihan maradt magyar töredéknek'.' Kik voltak a rendíthetetlen szavardok’
