A Hét 1994/1 (39. évfolyam, 1-26. szám)
1994-05-06 / 19. szám
AZ ÉN VÁROSOM Beszélgetés Zachariás Istvánnal, Szcpsi polgármesterével Az idén ősszel kerül sor az önkormányzati választásokra. Zachariás István, Szepsi polgármestere a következőkben röviden azt foglalja össze, hogy a legutóbbi helyhatósági választások óta milyen eredményeket sikerült elérnie az önkormányzatnak a városfejlesztés területén. — Úgy érzem, az utóbbi három és fél év legnagyobb eredménye, hogy sikerült felújítanunk a város főterét. Természetesen ez sok pénzt igényelt és az építkezés elején több olyan vélemény is elhangzott, miszerint a tér renoválására szánt összeget másra kellett volna fordítani. Aztán az idő múlásával a polgárok véleménye is változni kezdett. Ma már nyugodtan állíthatom, hogy az itt élők büszkék a városközpontra. És nekünk éppen ez volt a célunk. Olyan környezetet és feltételeket biztosítani Szepsi polgárainak, hogy jól érezzék magukat a lakóhelyükön, sajátjuknak érezzék a várost. A másik dolog, melyet szintén pozitív eredményként könyvelünk el, egy környezetbarát kazánház építése. Szlovákiában elsőként éppen nálunk fog üzemelni egy olyan kazán, amely a hőtermelés mellett villanyáram termelésére is alkalmas, tehát még nyereséget is hoz. Ezt a technológiát már tíz éve használják Dániában, Németországban és Nyugat-Éurópa több más országában, viszont Szlovákiában eddig még nem ismerték. • Hallottam, hogy a városban olyan kábelrendszer működik, mely szintén ritkaság az országban... — Egyelőre még csak épül a kábelrendszer, az viszont valóban igaz, hogy európai szintet üt meg. Kábeltévé már sok településen működik, de a mi rendszerünk ki van bővítve különböző szolgáltatásokkal, például az őrző-védő szolgálattal. Ezenkívül az is lehetséges, hogy ha a városban történik valami, azt az egész településen egyenes közvetítésben nézhetik az érdeklődők. • Az eredmények után szóljunk a gondokról is. Úgy tudom, hogy a városban bajok vannak az ivóvízzel... — Ivóvízprobléma a Szepsihez tartozó Bodoló községben van, körülbelül két évvel ezelőtt szennyeződést észleltek az ivóvízben. Mi úgy léptünk ebben az esetben, hogy tervbe vettük a központi vízvezeték-hálózat kiépítését. Ám, mivel anyagi lehetőségeink meglehetősen korlátozottak, a környezetvédelmi alaphoz fordultunk segítségért. Bízunk benne, hogy az alap tud majd segíteni, és a közeljövőben elkészül a vízvezeték-hálózat. Ami a gondokat illeti... ezek főleg lokális jellegűek. Most például a vállalkozókkal együtt próbálunk olyan építkezéseket folytatni, amelyek részben átalakítják az üzleti infrastruktúrát, ugyanakkor megváltoztatják a városképet is. • A kelet-szlovákiai régióra jellemző a INTERJÚ romakérdés, a munkanélküliség és a bűnözés növekedése. Milyen a helyzet Szepsiben az említett területeken? — Véleményem szerint ez a három kérdés nálunk sem jelent nagyobb gondot, mint Szlovákia többi településén. A munkanélküliség valóban nagyobb a szlovákiai átlagnál, jelenleg húsz százalék felett van. A bűnözés is növekvő tendenciát mutat — ez tudomásom szerint másutt is így van —, de inkább a lopások, betörések száma nő, gyilkosság, rablógyilkosság eddig még nem fordult elő a városban. Az itt élő romák nem jelentenek különösebb gondot az önkormányzatnak. Sőt, sokan nem is vallják magukat romáknak. Hiszen a város kilencezer lakosa közül 49 százalék vallotta magát magyar nemzetiségűnek, 47,5 százalék szlováknak. A maradék roma, illetve német vagy más nemzetiséget jelölt meg. • A közelmúltban járt a városban Barsiné Pataky Etelka, az EXPO kormánybiztosa. Ez azt jelenti, hogy Szepsi városa valamilyen formában bekapcsolódik a magyarországi világkiállítás előkészületi munkálataiba? — A világkiállítással kapcsolatban az a véleményem, hogy a városnak és az itt élő vállalkozóknak nem szabad kihagyniuk egy ilyen lehetőséget. Be kell mutatkoznunk a világnak, a turistákat ide kell csalogatnunk, hiszen nálunk is van bőven látványosság. Én az EXPO-ban elsősorban idegenforgalmi szempontból látok nagy lehetőséget. A magánvállalkozóknak pedig ez egy jó alkalom arra, hogy bekapcsolódjanak a világkiállítás munkálataiba. Nos, elsősorban az imént felsorolt kérdésekről tárgyaltunk a '96-os EXPO kormánybiztosával. Ez a megbeszélés még csak tájékozódási jellegű volt. Nagyon bízom benne, hogy a tárgyalások folytatódni fognak, és sikerül pontosan meghatároznunk, milyen módon kapcsolódhatnánk be mi is e világraszóló rendezvény megszervezésébe. KAMONCZA MÁRTA Fotó: Lacza "Rezervátum" — mikrokörnyezetben "Gondolt-e már valaki arra, hogyan éli meg, és főként hogyan éli túl a növény- és állatvilág korunk gyors ütemű változásait? Hogy miként hat a privatizáció, a szerkezetváltás, a piacgazdaság és környezetünk átalakítása a létünket meghatározó természetre? Ezeket a kérdéseket még csak kevesen és halkan teszik fel. A gazdagodni vágyás minden áron való erőltetésében ugyanis elsikkad az a szükségszerű tény, illetve igény, amely az átalakulásokat nem az értékek lerombolásával, kiárusításával, hanem azok megőrzésével képzeli el..." — hallottuk dr. Stollmann András (az SZTA óhegyi kutatóállomásának nyugalmazott vezetője) tűnődésre és környezetünk megóvására késztető szavait a komáromi Duna Menti Múzeum legutóbbi kiállításmegnyitóján. A Komáromi járás tizenhét természetvédelmi területét, illetve a járásban e téren negyven éve folyó kutatások eredményeit bemutató kiállítás főrendezője és forgatókönyvének szerzője Binder Pál zoológus, a múzeum természettudományi osztályának vezetője. Az április 8-i megnyitón — amelyen a Szlovák Környezetvédelmi Minisztérium, valamint a Környezetvédelmi Hivatal komáromi részlegének több főmunkatársa, továbbá Szénássy Lajos, az MK pozsonyi nagykövetségének első titkára is megjelent — Binder úr kalauzolásával, egy mikrokörnyezetben kialakított "rezervátumban" ismerkedhettünk meg többek között a keszegfalusi "Kis sziget" madárrezervátumának, a Hetény melletti "Disznólegelő", a páti "Hévíz", a csicsói "Lion", a csallóközaranyosi védett túzoklelőhely (sajnos, már kitömött...) lakóival (például különféle madárritkaságokkal, lepkékkel, rovarokkal, halakkal, növényekkel). Áz öt hónapon át szemrevételezhető természetvédelmi kiállítás részben kárpótolja a látogatókat a természetben az emberek által elkövetett, jóvátehetetlen pusztításokért; nem mindennapi látványt nyújt, és remélhetőleg pozitív tettekre sarkall... Miskó I. Fotó: Varga R. A HÉT 3
