A Hét 1994/1 (39. évfolyam, 1-26. szám)
1994-06-24 / 26. szám
tató) laboratóriuma az amerikai Középnyugat folyóit szennyező szerves hulladék felhasználásának lehetőségeit tanulmányozta. Mivel szerves anyagokról volt szó, erjesztéssel próbálkoztak, amihez tudvalévőén penészgombákra van szükség — így nem volt tőlük idegen a penicillint termelő penószgomba vizsgálata. Az amerikaiak gyorsan felismerték, hogy az alapvető probléma a hozam növelése. Hamarosan kiderült, hogy a Fleming által használt őstörzs, a Penicillium notatum nem "tud" több penicillint termelni. Mivel közben Amerika is belesodródott a háborúba, a kutatók felkérték a világ számos pontján harcoló egységeik szakembereit, gyűjtsenek penészmintákat, és küldjék el azokat Peoriába. Hosszú hónapokon át próbálkoztak az Európából, Ázsiából érkező penészgombák között megtalálni a penicillint nagy mennyiségben termelő típust. Nem sejtették, hogy a világszerte keresett ideális penészgombát alig pár mérföldre az intézettől találják majd meg. Az intézet egy alkalmazottját bízta meg azzal, hogy a Peoriában fellelhető penószmintákat gyűjtse be. A hölgyet, néhány heti tevékenysége után nemes egyszerűséggel csak "Mouldy Mary", azaz "Penész Mari" néven ismerték a városban. Nos, Penész Mari 1944. június 6-án — a normandiai partraszállás napján — a piacon egy eldobott, félbevágott dinnyére akadt. A dinnye vágási felszínét vastagon elborította a penész. A már-már reményüket vesztett gombakutatók nagy örömére a penész, mely a Penicillium chrysogenum nevű törzshöz tartozott, csodálatosan termékenynek bizonyult. Amíg a Fleming által használt eredeti P. notatum szűrlete köbcentiméterenként csupán 2 egységnyi penicillint adott, a Penész Mari által felfedezett P. chrysogenum már első nekifutásra 800 egységnyi penicillint termelt köbcentiméterenként. Később ezt a hozamot a többszörösére fokozták — ismét egy szerencsés véletlennek köszönhetően. Az említett intézet a környék legfontosabb terményét, a kukoricát is feldolgozta. A kukoricának keményítővé alakítása során nagymennyiségű áztatóvíz is keletkezett, mellyel alig tudtak valamit kezdeni. Mivel ez a kukoricalé erjeszthető, megszületett az ötlet — próbáljuk ki a penészgomba táptalajaként az áztatóvizet. Az ötlet aranyat, esetünkben penicillint érőnek bizonyult! Hamarosan megnövekedett a penésztelepek hozama, és a penicillint most már igazán nagyüzemi módon lehetett előállítani. Ennek köszönhetően a háború utolsó hónapjaiban már elegendő mennyiségű penicillin állt az orvosok rendelkezésére. A penicillin-sztori igazi happy end-del végződött: 1945-ben Fleming és két oxfordi társa, Chain és Florey — orvosi Nobel-díjat kapott a penicillin felfedezéséért. Az 1944-es D-nap tehát nemcsak a fasiszta Németország elleni háborúban, hanem a kórokozó baktériumok elleni küzdelemben is igazi fordulópontot jelentett. Dr. Kiss László MINERVA Komputerizált juhok John Langdon walesi biokémikus birkanyájának mind a háromezer állatát egy "pip" hangról ismeri fel a juhász. Az állatok nyakába mikrochipeket (integrált áramkört tartalmazó szilíciumlapkát) helyzetek el. A nyáj őrzője leolvasóceruzát tart a birka nyakához, felhangzik a "pip", és egy nyomtató az állat minden adatát papírra veti. A négylábúak mindegyike 60 000 dollárt ér, ezek a szuperbirkák ugyanis életmentő antitesteket termelnek. Beoltják őket a veszedelmes mikrobákkal, majd az immunrendszerük reakciójával termelt ellenanyagot kivonják testükből. A betegségek elleni oltásra használt anti-Elkerülte a Földet az aszteroida Bolygónk majdnem összeütközött egy aszteroidával. Csak "kozmikus hajszálon" múlott, hiszen a Föld—Hold távolság felénél is kisebb távolságra száguldott el bolygónk mellett. A kis égitest mintegy 20 méter átmérőjű volt, és 70 ezer kilométeres óránkénti sebességgel, a Földtől valamivel több mint 160 ezer kilométerre száguldott el. Az elmúlt három évben alig három esetben tudták észlelni, hogy egy égitest ilyen kis távolságban közelítette meg a Földet. Csillagtudósok szerint valójában csaknem mindennapos, hogy aszteroidák közel kerülnek hozzánk, ám csupán egyetlenegy földi teleszkóp képes ezek észlelésére. Ha egy 100 méteres átmérőjű égitest a Föld légkörébe érve felrobban, annak lökéshulláma már jelentős károkat okozhatna. Ha a kisbolygó becsapódott volna az atmoszférába, akkor robbanása 20 hirosimai atombomba hatóerejével ért volna fel, igaz, 5—10 kilométeres magasságban. így alighanem csak a Föld kisebb és valószínűleg lakatlan, óceán vagy sivatag fölötti területét érintette volna. ÉLETMENTŐ ÓRIÁSBOLYGÓK Ha a Naprendszerben nem volnának olyan óriás gázbolygók, mint a Jupiter vagy a Szaturnusz, talán sohasem alakulhatott volna ki a Földön értelmes élet — állítják amerikai csillagászok. A hatalmas tömegű és igen erős gravitációjú bolygók "katapultálták" a Naprendszerből a keletkezése utáni időkben azoknak az üstökösöknek a millióit, amelyek becsapódásukkal lehetetlenné tették volna az élet fejlődését. Erre olyan számítógépes Szimulációs vizsgálat során jöttek rá, amelyben a Jupiter és a Szaturnusz csak 15-ször nagyobb a Földnél (valójában az előbbi 318, az utóbbi 95-ször nagyobb tömegű). Ebben az esetben a számítások szerint kb. százezer évenként érte volna a Földet olyan becsapódás, mely — amint sok kutató feltételezi — tömeges kihalást okozott pl. 65 millió évvel ezelőtt, s amelyhez hasonló nyagyjából 100 millió évenként éri bolygónkat. testeket korábban javarészt lovakból nyerték. Az autók azonban kiszorították a lovakat, a megmaradt állatok nagyon drágák lettek. A birkák olcsóbbak, és az általuk termelt antitestek jobban hasonlítanak az emberekéhez, mint a lovaké. Median Könyvklub Margaret Kent De nem az én férjemmel! Amikor a hűtlenség ténye kiderül, akkor legszívesebben jól fenékbe billentenéd a férjedet. A legenyhébb érzésed az, hogy látni sem bírod... De ha túl vagy a hűtlenség okozta sokkon, vagy hozzászoktál a fájdalomhoz, azon fogsz töprengeni... "Nem tudja kit veszít el." "Szenvedjen egy kicsit ő is." Ez rendben is volna, hiszen a te egodon esett csorba. Az igazi az lenne, ha térden állva könyörögné vissza magát. Mit lehet ezért tenni? Esetleg azért, hogy a szerető is eljusson oda, hogy úgy érezze, őt csalják meg, mi több, a feleséggel. íme, e könyv lapjain elolvashatja. Ára: 109,- Sk + postaköltség Margaret Kent Robert Feinschreiber Szerelem a munkahelyen Az íróasztaltól az ágyig A népszerű amerikai írónő legújabb könyve felvilágosít bennünket: a munkahely az egyik legalkalmasabb hely a megfelelő partner megtalálására! Ha eddig nem így gondoltuk — nos, az előítélet volt. Persze nem mindegy, milyen munkahelyet választunk, ha partnertalálási szándékaink vannak. A könyv megírásában ezúttal férje volt segítségére — s mi lehet ennél jobb reldám — az ő házasságuk bölcsője is a munkahelyük volt! Ára: 109,- Sk + postaköltség Megrendelhető: AB-art Komárnická 20, 821 03 Bratislava A HÉT 21
