A Hét 1994/1 (39. évfolyam, 1-26. szám)
1994-06-24 / 26. szám
KRONIKA Településlexihon MAGYAROK NYOMABAN - RIMASZOMBATI JÁRÁS OSGYÁN (Ožďany) Nógrád vármegye határán fekvő kisközség, volt körjegyzőségi székhely, 1900- ban 252 házzal és 1455 róm. kát. és ág. h. ev. vallású lakossal. E falu már a pápai tizedszedők jegyzékében szerepel Osyan alakban. Várát a husziták elfoglalták, de Mátyás király 1460-ban kiűzte őket, és a várat visszaszerezte. Hajdan az Orlaycsalád volt az ura. A XVI. század második felében még Őrié (Orlay) Miklós az osgyáni uradalom birtokosa, később pedig már a Bakos-, a Korponay- és a báró Luzsénszky-család. A hajdani várkastély, átalakított állapotban, magas dombtetőn áll, és a báró Luzsénszky-család tulajdona volt. A várkastélyban értékes levéltár és képtár volt. E kastélyon kívül még két úrilak volt a községben. Az egyik Farkas Ábrahámé, a másik özv. Malatinszkynéé volt. Hajdan a községben híres evangélikus gimnázium is volt. Bakos Gábor osgyáni földesúr a XVII. században a Füleken alapított protestáns gimnáziumot telepítette át Kis-Hont területére. Osgyánban Korponay Gábor építtetett hajlékot a gimnáziumnak a saját telkén. Amikor az iskola szűknek bizonyult, 1794-ben áttelepítették Rimaszombatba, s ebből alakult ki a későbbiekben a Rimaszombati Egyesült Protestáns Főgimnázium. A XVIII. században a lakosok kiterjedt sertéstenyésztéssel foglalkoztak az itteni erdőkben. A községben két templom van. A róm. kát. templom 1747-ben épült. Az ág. h. ev. templom építési ideje ismeretlen. 1848-ban az oroszok vonultak át a falun. Ide tartozik Antali, Feketerét, Istenkút, Kishegymeg, Zabzó, Szíjbokor, Zsidó, Bábavölgy, Balinczé és Molnárka. Itt volt hajdan Sarampó község is, mely azonban már rég elpusztult. Területe 3717 ha, lakóinak száma 1500, felekezeti megoszlás szerint: róm. kát. 943, ág. h. ev. 218, a többi az egyháznál nincs nyilvántartva. A falu polgármestere Simon Róbert, a Csemadok-alapszervezet elnöke Papp Ottó, az 1—8. évfolyamos szlovák nyelvű alapiskola igazgatója Mgr. Kamasová Anna. Népszámlálási adatok: Év Összesen Ebből magyar % 1980 1619 575 35,52 1991 1500 535 35,67 OTROKOCS (Otročok) A Túróc-patak mellett fekvő kisközség, 1900-ban 52 házzal és 213 ev. ref. vallású lakossal. 1449-ben Otrochwk alakban említik korabeli oklevelekben, 1488-ban is Otthrochok a neve. Földesurai a Beke-, a Gotthard-, a Czékus-, az Adorján-, a Simon-, az Anderkó-, a Jakab- és a Bátky-családok voltak. A múlt században a faluban híres szőlő, gyümölcs és dohány termett. A községben négy úrilak van. A református templom 1827-ben épült. Ide tartozik Bozókháza puszta, mely már 1409-ben szerepel. A község postája Harkács, vasúti állomása Tornaija. Területe 538 ha, lakóinak száma 244, felekezeti megoszlás szerint: róm. kát. 116, ev. ref. 81, a többi az egyháznál nincs nyilvántartva. A falu polgármestere Kovács Márta. Népszámlálási adatok: Év Összesen Ebből magyar % 1980 275 174 63,27 1991 244 171 70,08 PÁLFALA (Pavlovce) Rima-völgyi kisközség, 1900-ban 85 házzal és 402 ev. ref. vallású lakossal. E falu 1431-ben már a mai nevén szerepel. Földesura a Török-család volt. A XVIII. században Pawlowáwes szlovák neve is felmerül. Református temploma 1792-ben épült. Ide tartozik Belső és Külső-Dobra puszta is. A község postája Jánosi, vasúti állomása Feled. Területe 707 ha, lakóinak száma 289, felekezeti megoszlás szerint: róm. kát. 181, ev. ref. 80, a többi az egyháznál nincs nyilvántartva. A falu polgármestere Jalovjar Ján. Népszámlálási adatok: Év Összesen Ebből magyar % 1980 306 232 75,82 1991 289 236 81,66 PERJÉSE (Dražice) Rimaszombat közelében fekvő kisközség, 1900-ban 106 házzal és 427 ág. h. evangélikus lakossal. E falu 1336-ban Peryese néven, Balogvár tartozéka és később is a balogvári uradalom községeinek a sorsában osztozik. Legutoljára a Coburg hercegi család volt a birtokosa. Az ág. h. ev. templom 1838-ban épült. A község postája Felsőbalog, vasúti állomása Rimaszombat. Területe 1151 ha, lakóinak száma 181, felekezeti megoszlás szerint: róm. kát. 38, ág. h. ev. 118, a többi az egyháznál nincs nyilvántartva. A falu polgármestere Bálint István. Népszámlálási adatok: Év Összesen Ebből magyar % 1980 223 193 86,55 1991 181 147 81,22 RADNÓT (Radnovce) Balog-völgyi kisközség, volt körjegyzőségi székhely. 1900-ban, 162 házzal és 594 ev. ref. vallású lakossal. E község 1423-ban Radnothfalu néven pelsőczi Nagy János tárnokmester birtoka. 1427- ben már a Pethes-család birtokában találjuk. 1430-ban Zsigmond király a Perényieknek adományozza. Később azután a török háborúk idején a község lakosai nemesi előjogokat nyertek. Itt született 1850-ben.Pósa Lajos, az ismert nevű költő, az Én Újságom című közkedvelt gyermeklap szerkesztője. Számos versét Dankó Pista zenésítette meg. A költő kívánsága az volt, hogy az "Édesanyja földjébe" temessék. Budapesten nyugszik, azonban a falu lakói kívánságának úgy tettek eleget, hogy az Édesanyja sírjáról két szekér földet felvittek Pestre és a költő koporsója köré szórták. Amikor szülőháza a tűz martalékává vált, a falu elöljárósága Gömör vármegye főispánjához folyamodott segítségért, a ház újjáépítése végett. A főispán a kérelmet félreértette, és gyűjtési akciót indított. Az átadás céljából magához hívatta a küldöttséget, akik megtudván a pénzgyűjtést, megsértődtek: "Méltóságos Főispán úr, mi nem pénzt jöttünk kérni, hanem szaksegítséget, építészmérnököt azért, hogy az újjáépített ház pontosan olyan legyen, mint az eredeti volt. A begyűjtött pénzt méltóztassék átnyújtani a varos szegényeinek." Eme két nemes cselekedetért a főispán a falut a "nemes" előnév használatával ruházta fel, s így lett a közelmúltig a falu neve Nemesradnót. A költő mellszobra a faluban áll. Területe 832 ha, lakóinak száma 575, felekezeti megoszlás szerint: róm. kát. 395, ev. ref. 129, a többi az egyháznál nincs nyilvántartva. A falu polgármestere Tóth Lajos, a Csemadok-alapszervezet elnöke Ferencz Katalin, az 1—4. évfolyamos iskola igazgatója Vaskői Károly. Népszámlálási adatok: Év Összesen Ebből magyar % 1980 624 606 97,12 1991 575 513 89,22 (roma: 55) RAKOTTYÁS (Rakytník) Balog-völgyi kisközség, 1900-ban 60 házzal és 307 ev. ref. vallású lakossal. Hajdan a balogvári uradalomhoz tartozott, és ezzel együtt a Coburg hercegi család birtokába került. A múlt század elején már a Beélik- és a Bornemisza-családok is bírnak benne részeket; Bornemisza Istvánnak és Lászlónak, valamint Máriássy Andornak volt itt nagyobb birtoka és csinos emeletes kastélya, melyet Beélik szepesi püspök építtetett. Református templomának építési ideje ismeretlen. A községhez tartóznak Rókalyuk, Kutyái, Heredély, Góbis, Vaskapu, Kápolna és Centeháza puszták, melyek (az első kivételével) már a középkorban szerepeltek. Góbis pusztát 1423-ban említik. Kápolna hajdan község volt és a pápai tizedszedők jegyzékében Capella néven említik. A XV. században a gombaszögi pálosoké volt, azután a Derencsényiek és utána a Széchiek bírták. Vaskapu puszta hajdan Vasas néven szerepelt, és 1427-ben a Sztárnay-család az ura. Centeháza pusztát 1392-ben említik Chetehaza néven. Területe 839 ha, lakóinak száma 247, felekezeti megoszlás szerint: róm. kát. 77, ev. ref. 154, prav. sz. 1, a többi az egyházaknál nincs nyilvántartva. A falu polgármestere Boros Éva. Népszámlálási adatok: Év Összesen Ebből magyar % 1980 278 1991 247 162 65,59 (roma: 54) Összeállította: Kovács Tibor (Folytatjuk) ’ 10 A HÉT
