A Hét 1994/1 (39. évfolyam, 1-26. szám)
1994-06-24 / 26. szám
HÁZI PATIKA A rokonságból még sokan élnek, időnként lejönnek Budapestre, kicsit ugyan szétszóródtak, van aki Brünnben él, néha levelet váltunk, beszélünk telefonon. Ha fölutazunk, úgy érezzük haza megyünk hozzájuk. — Egyéb felvidéki kapcsolataid is vannak? — Sok-sok előadást tartottam Pozsonytól Losoncig, egészen Kassáig, a Csemadokba folyamatosan hívtak a magyarság őstörténetével kapcsolatos előadásokat tartani. — Nyilván ismered neved értelmét is? — Igen, tudom: a nevemre ráfogták, hogy "kiselý“, savanyú vagy keserű, ezt én el is hittem, elfogadtam, hogy savanyú vagy keserű a Kiszely név, egészen addig, amíg nem találkoztam az ujgurokkal Belső-Ázsiában. Az történt, hogy eléjük tettem a névjegykártyát, amin a nevem kínaiul szerepelt, miután leolvasták, a fejükhöz kaptak, ugyanis az ujgur, tehát a legkeletibb, legősibb török nyelven a "Kiszely" azt jelenti egyszerű bunkó, tehát faragatlan. Még valamit a származásomról: apám szlovák, anyám lengyel, amire büszke vagyok, én meg tiszta magyarnak vallom magam. Valahogy úgy vagyok vele, mint Petőfi, akinél tisztább magyar, tisztább szabadság szerető embert nem tudok elképzelni, pedig apja szerb volt, anyja meg szlovák. — Szóba került Petőfi és nyilván előadásaid során, a felvidéken is biztosan megkérdezték: hol tart ma a sok vitát kavart és ellenvéleményeket kiváltó Petőti-kutatás? — A Petőfi-ügynek én vagyok az elindítója és az oka is egyben, tekintettel arra, hogy 1989 januárjában kaptam egy felhívást, hogy legyek a burguzini Petőfi-kutatócsoport vezetője. Az iskolában azt tanultam, hogy Petőfi meghalt a segesvári csatában, és amikor elindultunk a repülőtérre még azt mondtam, hogy csak egytized százaléka annak, hogy Petőfi nem Segesvárnál halt meg. De rá kellett döbbennem arra, hogy Petőfi soha nem volt a segesvári csatatéren. Július 31-én Bem tábornok kissé erősen fogalmazva elzavarta onnan, négy és fél kilométerre a csatatértől, a héjasfalvi hídnál tartózkodott, hóna alatt köteggel, jegyzeteivel. A jelentések, a szemtanúk, az orvosjelentés igazolják, hogy senki sem látta holtan Petőfit. Az, akit Petőfinek hittek, egy beesett arcú, vörös szakállas, pantallós férfi volt, és nem Petőfi. Lényeg az, hogy nem számítottam Barguzínban érdemleges eredményre, és mégis Petőfit találtuk meg. Egyszóval nem akartam Petőfit megtalálni, nem akartam az oly szép illúziók és hit rombolója lenni, mégis Petőfit találtuk meg! Most nem óhajtok erről részletesen beszélni, de a két amerikai antropológus és a barguzini antropológusok is igazolták, hogy a csontvázon megvannak a jellegzetes, Petőfire valló utalások: a szemfog, a balkezesség és minden, ami Petőfire ráillett. Ezután elindult egy szörnyű hadjárat ellenünk, ami emberileg és szakmailag is a sárba tiport. Azért hagytam ott a Tudományos Akadémiát huszonnyolc év után, mert a szemembe röhögve mondták, ők tudják, hogy Petőfit találtam meg, de most nem aktuális vele foglalkozni. MOTESIKY ÁRPÁD (( GYÓGYNÖVÉNYEK Mit érdemes gyűjteni? Itt a nyár, a szabadságok ideje, és ilyenkor többet tartózkodunk a természetben. Az időnket úgy is kihasználhatjuk, hogy már télre gyűjthetünk magunknak gyógynövényeket. Most csak néhányat említünk meg, amelyeknek nem szabadna hiányozni egyik háztartásból sem. Ezek a következők: a csalán (Urtica dioica) — a legjobb erdőben gyűjteni, mert ott gyengébb szárú. A csalán roboráló, vértápláló, érelmeszesedés elleni szer és méregtelenítő. Nem szabad viszont naponta 2 liter csalánteát inni, csak 3 dl-t, és ezt sem egyszerre, hanem kortyonként 1 nap alatt. A hársfavirágot (Tilia cordata — kislevelű hárs, T. platyphyllos — nagylevelű hárs) akkor kell gyűjteni, amikor csak félig van kinyílva. Szárításkor teljesen kinyílik, de a virág nem hullik le a száráról. Télen ez a legjobb tea meghűléses betegségeknél. Lázcsillapítóként, köhögés elleni szerként és az emésztőrendszer zavarainál alkalmazhatjuk. Az apróbojtorjánnak (Agrimonia eupatoria) a virágzó szárát kell gyűjteni, mert kitűnő gargarizáló és inhaláló szer a felső légutak gyulladásánál. Az útifű (a keskenylevelű útifű, Plantago lanceolata) levele az egyik legjobb szer köhögés ellen. A dió, a málna, a földiszeder és a szamóca leveleit is gyűjthetjük, mert az ezekből készült teát télen-nyáron ihatjuk. Milyen teát igyunk nagy hőségben? A nyári időszakban gyógynövényekből készült teával olthatjuk szomjunkat. Az édesgyökér (Glycyrrhiza glabra) kisebb adagokban vizelethajtó hatású, de nagyobb adagokban huzamosabb ideig használva nem engedi kiürülni a vizet a szervezetből, és ezért csökkenti a szomjúságérzetet is. A kis adag az 1 kávéskanálnyi, a nagyobb adag a teáskanálnyi vagy az evőkanálnyi. A teát forrázással készítjük, miután az édesgyökeret apróra daraboltuk. A borsmentának (Mentha piperita) stimuláló és egyben hűsítő tulajdonságát használjuk ki. Az illóolajában lévő mentol serkentő és hűsítő hatása révén kellemes, és ha lehűtve isszuk, akkor kétszeresen csökkenti a folyadékszükségletet. A tea elkészítése: 1 evőkanálnyi mennyiséget leforrázunk 2 dl vízzel, 20 percig hagyjuk ázni, szűrjük, és hűtőben palackozva tároljuk. Nem árt az óvatosság Kevesen tudják, hogy milyen teát nem szabad inni, ha napozunk. Egypár gyógynövényt óvatosan kell alkalmazni, mert ha ebből készült teát iszunk és kifekszünk a napra, nagyon csúnya kiütéseket kaphatunk. Az ilyen hatást fotodinamikus hatásnak nevezünk. Okozhatja például az orbáncfű (Hypcricus perforatum), amely amúgy kitűnő gyógynövény, mert gyógyítja a gyomorfekélyt, a depressziót, a hasmenést és az ágybavizelést is. Az említett veszély hamarabb fordul elő a természetes szőkéknél. Nem árt az óvatosság azoknál a gyógynövényeknél, amelyek kumarinokat és furokumarinokat tartalmaznak. Ezek a következők: a szagos müge, a somkóró, az angyalfű és mások. Segítenek a gyógynövények Ha a természetben egy figyelmetlen lépésnél megsérülünk, lehorzsoljuk a kezünket vagy a térdünket, gyógyírt jelenthet az útifű (Plantago). Pár levelet letépünk, vízzel leöblítjük, egy kicsit szétzúzzuk a kezünkben, és zsebkendővel vagy kötszerrel rögzítjük a zúzódásra. Pár percen belül érezni fogjuk a lüktető bizsergést és a kellemes hűsítést, ami annyit jelent, hogy az útifű levelei máris gyógyítják a sebünket. Ha nincs kéznél útifű, akkor a fekete nadálytő (Symphytum officinale) le-NYÁRON Keskenylevelű útifű Csalán velei vagy gyenge hajtása is jó-A körömvirág (Calendula officinalis) kimondottan a nyári időszak gyógynövénye, amely megvéd bennünket a nap káros hatásaitól, visszaveri a káros ultraibolya sugarakat. A magas védőfaktorú napozótejeket, -krémeket és -kenőcsöket éppen ebből a gyógynövényből készítik. A körömvirágot tartalmazó krémek segítenek a hirtelen lesülésnél is, megnyugtatják a bőrt, és gyulladásgátlóként hatnak. Dr. NAGY GÉZA A HÉT 7
