A Hét 1994/1 (39. évfolyam, 1-26. szám)
1994-06-24 / 26. szám
FIGYELŐ a garampáldiak május 21-én bemutattak. A 440 lakost számláló Kicsind község kulturális életének nagy hagyományai vannak. A kicsindi Önkéntes Tűzoltó Testület már 1910- ben bemutatta a Piros bugyelláris című színművet. A Csemadok helyi szervezetének megalakulásával a szövetség folytatta a kulturális élet szervezését. A hagyományőrző műsorban a kicsindiek a "keszőcejárást" mutatták be, ami inkább a Hont megyei falvakban volt honos. Általában a húsvétvasámapot megelőző virágvasámapon játszották. Ez volt a nagyböjt egyetlen dalos, nótás néphagyománya. A lányok egy felöltöztetett szalmábábot (keszőce) hordoztak végig a falun nóták és mondókák kíséretében. A bábot végül elégették vagy a Garamba dobták. Ennek a játéknak tél temető, tavaszjáró jellege volt. Kőhidgyarmatnak jelenleg kétszer annyi lakosa van, mint Kicsindnek. 1949-ben alakult meg a Csemadok kőhidgyarmati szervezete, s ezzel újraindult a községben a kulturális élet. Két ízben is újra alakult a község éneklőcsoportja, mely fellépéseivel nagy sikert aratott a környéken. A Garam jobb partján elterülő Bény község lakóinak száma csaknem 1500. Jellegzetessége a községet övező kősánc, mely a Garamra támaszkodik. A sáncok minden valószínűség szerint még a XI. századból származnak, István király idejéből és jellegüknél fogva a világon egyedülállóak. A kéttornyú, román stílusú templom a XIII. században épült, védett műemlék. Ugyancsak védett műemlék a XII. századból származó rotunda (körtemplom vagy körkápolna) a felbecsülhetetlen értékű festményeivel. Ez az egyik oka annak, hogy a községet évente több száz turista keresi fel. Az ötszáz lakost számláló Kisgyarmat már az 1950-es években hímevet szerzett magának a Kisgyarmati kurtaszoknyás lakodalmával. A helyi népi együttes öregbítette a falu jóhímevét azáltal is, hogy az országhatárokon túl sikeresen szerepelt. A nyolcvanfős együttes a Csemadok keretein belül tevékenykedett, miután befejezte működését, háttérbe szorult a hagyományok ápolása. Most viszont úgy tűnik: ez újjáéled, hiszen a fiatalok nagy lelkesedéssel adták elő az egykori legénybíró választást a hét kurtaszoknyás falu találkozóján. A kéméndi művelődési házban a legnagyobb sikert kétségkívül a kéméndiek aratták, ebben talán a "hazai pálya adta előny" is szerepet játszott. Mindenesetre ez a község gazdag kulturális múltra tekint vissza. Már a II. világháború előtt működött egy katolikus olvasókör, önkéntes tűzoltó szervezet és sikereket aratott a "Gyöngyösbokréta" mozgalom, melynek buzdítására színdarabokat adtak elő, és ápolták a kéméndi népi hagyományokat, dalokat, táncokat. Két hónappal ezelőtt kimondottan a kurtaszoknyás seregszemlére alakult meg ismét a Csemadok alapszervezetének Gyöngyösbokréta hagyományőrző, néptánc és éneklőcsoportja. Ennek művészeti vezetője a kéméndi születésű Hégliné Berták Marianna, akinek nevét az olvasók a párkányi Kisbojtár sikerei kapcsán ismerték meg. A Gyöngyösbokréta tagjai hűen bemutatták, hogyan festett az asszonyi beszélgetés a vasárnapi litánia után. Eltáncolták a sallai verbunkot, a tapsikolót, leánykarikázót, söprű- és kanásztáncot, valamint a botolót. A lábalávalót Sárközi Vilmos és népi zenekara szolgáltatta. A műsor után úgy tűnt: az est egyik főszereplője Hégliné Bertók Marianna. Hiszen őt ünnepelte a közönség, neki köszönték a csoport tagjai odaadó, kemény munkáját, mellyel elérte, hogy az együttes két hónap alatt szépen betanulta a vidékre jellemző hagyományos szokásokat, táncokat. Reméljük az együttműködés folytatódni fog. A kéméndiek előadásával véget ért a kurtaszoknyás falvak randevúja. Mi, akik a nézőtéren ültünk, tartalmas és kellemes órákat töltöttünk el, s meggyőződhettünk arról, hogy a Magyar Televízióban bemutatott műsorral ellentétben ennek a vidéknek vannak gyökerei, gazdag hagyományai és nem utolsósorban hagyományt tisztelő és ápoló fiatalsága. KAMONCZA MÁRTA (a szerző felvételei) Gombaszög ’94 A XXXIX. Országos Kulturális Ünnepély műsora 1994. VI. 24. PÉNTEK: 19.00 Homonyik Sándor, Vikidéi Gyula, Varga Miklós és a Varga Miklós Band koncertje. Belépő: 50,- Sk 1994. VI. 25. SZOMBAT: 14.30 Kézműves-bemutató és kirakodóvásár 14.30 Az Egri Helyőrség Fúvószenekarának műsora a kisszínpadon A Rudabányai Majorette Csoport bemutatója 14.30 — 15.00 A Mezőgazdasági és Kertészeti Kisgépek kiállításának megnyitója 15.00 — 17.00 Népzenei koncert a kisszínpadon (fellépnek: a Palóc, a Szőttes, a Hajós, a Makovica Svidník, a Háromszék, az llosvai, a Rozmaring, a Nyírség, a Macedón és a Török Táncegyüttesek zenekarai) 16.30 — 17.00 Az Egri Fúvószenekar és a Rudabányai Majorette Csoport közös műsora 17.00 — 19.30 Nemzetközi Néptáncest Fellépnek: a Makovica Svidník, a Hajós Komárom, a Háromszék Állami Népiegyüttes (Sepsiszentgyörgy, Erdély), a Török, a Macedón, valamint a Nyírség Táncegyüttes (Magyarország) 21.00 — 22.30 A Sybill c. operett a Fővárosi Operett Színház előadásában 23.00 — 01.00 Táncház a berzótei kultúrházban (belépő: 50,- Sk) 1994. VI. 26. VASÁRNAP: 11.00 — Kézműves-bemutató, kirakodóvásár 11.00 — Családi vasárnap: 11.00 — 11.30 Egri Fúvószenekar — kisszínpad 11.30 — 12.00 Árvácska Gyermekegyüttes (Kassa), illetve a cseh gyermekegyüttes közös műsora A Rudabányai Gyermek Majorette Csoport fellépése 12.30 — 13.30 Égből pottyant mesék... Levente Péter és Cryllus Vilmos műsora 13.30 — 14.30 A Rozsnyói, Rimaszombati, Kassa-vidéki járás legjobb népművészeti csoportjainak és szólistáinak műsora 15.00 — 17.00 Népművészeti műsor. Fellépnek: a Bódvavendégi Hagyományőrző Együttes, az Árvácska (Kassa), az llosvai (Nagyida), a Palóc TE (Fülekpüspöki), a Rozmaring TE (Szina), a Hajós NTE (Komárom), a Szőttes (Pozsony), a Háromszék (Erdély), a Nyírség (Magyarország), a Gorizia TE (Olaszország) 17.00 — 18.30 Békebeli kabaré (Antal Imre, Mikó István, Tábori Nóra és mások) 18.30 — 19.00 Tombola (a fődíj: kertészeti kistraktor) Belépő: 50,- Sk A HÉT 3
