A Hét 1994/1 (39. évfolyam, 1-26. szám)
1994-06-17 / 25. szám
Múltidéző Magyarok a Kazár Kaganátusban és az Azovi-tenger között húzódott ez a terület. A bizánci császár ugyan a kazár - magyar szomszédságot csak három évre teszi, híradásának ezt a részét azonban a legtöbb kutató nem fogadja el, hanem 200-300 évet sejtenek helyette. A régészeti kutatások is a hosszabb ideig tartó szomszédságot igazolják. A kazár kapcsolatok olyan mély nyomot hagytak elődeink gazdaságának és társadalmának szerkezetén, valamint műveltségén, hogy az semmiképpen sem lehet három esztendő eredménye. A Kazár Kaganátus társadalmi szerkezete és népisége is rendkívül sokrétű volt. A kazárokon kívül onogur-bolgárok, alánok, szavirok, horezmiek, kaukázusi hunok és még számos kisebb népcsoport élt területén. Vallásilag is igen tarka kép tárul szemünk elé. A kagán, hogy kikerülje a keresztény Bizánc és a mohamedán kalifátus nyomását, az előkelőkkel együtt fölvette a zsidó vallást; de éltek itt mohamedánok, keresztények s nagy számban az ősi samanisztikus képzeteket őrző pogányok. A Kazár Kaganátus uralmi rendszere is rendkívül érdekes volt, s a magyar törzsekből a törzsszövetség létrejötte is kazár mintára történt. Ibn Fadian, a kalifa követségének tagja 922-ben ezt jegyzi fel a kazárokra]: „A kazárok királyát kagánnak nevezik. Ő minden hónapban csak egyszer jelenik meg nyilvánosan. Őt magát Nagy-kagánnak, helyettesét pedig Kagán-beknek hívják. Az utóbbi vezeti a seregeket, és igazgatja azok ügyeit. Ő intézi az államügyeket, ő foglalkozik velük, ő jelenik meg nyilvánosan (a népe előtt), és ő vezeti a portyákat. Neki vetik alá magukat a szomszédos királyok...“ A kazárok uralmi rendszere egyértelműen kiviláglik e sorokból: két királyuk volt, a főkirály (a kagán) isteni magasságokban élt a nép felett, a birodalom gyakorlati ügyeit az alkirály intézte, s ő volt a seregek vezére is. A kazárok kettős fejedelemségéről azért idéztük e sorokat, mert hasonló rendszer alakult ki a Don vidékén elő magyarságnál is. Dzsajháni írja krónikájában: „A magyarok pedig a türkök egyik fajtája. Főnökük 20 000 lovassal vonul ki. Főnökük neve kende. Ez azonban csak névleges neve királyuknak, minthogy azt az embert, aki királyként uralkodik fölöttük, Dzsula-nak (gyula) hívják. Minden magyar a Dzsula nevű parancsait követi a háború dolgában, védelemben és más ügyekben.“ Nem kétséges, hogy a magyaroknál ugyanolyan kettős fejedelmi rendszer volt, amilyen a kazároknál. S hogy ez nem csupán kazár mintára, hanem kazár hatásra is jött létre, abból is sejthető, hogy a magyar főkirály kende címe megegyezik a harmadik kazár méltóság címével (kündür vagy kender). De bizonyítja ezt az a híradás is, hogy a kazár kagán ,nemes kazár nőt adott feleségül“ Levedihez, vagyis kétségkívül dinasztikus szálakkal is magához akarta kapcsolni a szövetséges fejedelmet. A magyar társadalom tehát a Kazár Kaganátussal való kapcsolata idején átalakult: létrejött valamilyen főhatalom, mely a törzsek fölött állt, s amely már törzsszövetség létrejöttére utal. KÉRDÉSEK: Ki volt a magyarok első ismert fejedelme? Milyen híradásokból tudunk a kazárok és a magyarok kapcsolatáról? KOVÁCS LÁSZLÓ A Kazár Kaganátus Kelet-Európa egyik leghosszabb ideig fönnálló államalakulata volt. A magyar törzsek ezzel az állammal szoros kapcsolatba kerültek, s figyelembe véve a térségben uralkodó erőviszonyokat, egy idő után elkerülhetetlen volt a kazár fennhatóság elismerése is. Félreérthetetlenül megmondja ezt Bíborbanszületett Konstantin bizánci császár A birodalom kormányzása című, 950 körül írt munkájában, amely őstör: ténetünk egyik legbecsesebb írott forrása. Ő a magyarokat türköknek nevezi, s Don-vidéki lakóhelyükről ezt jegyzi fel: „A türkök népe régen Kazáriához közel szerzett magának lakóhelyet, azon a helyen, melyet első vajdájuk nevéről Levédiának neveznek, amely vajdát tulajdonnevén Levedinek, méltóságánál fogva pedig, miként az utána való többit is, vajdának hívták... Együtt laktak a kazárokkal három esztendeig, s minden háborújukban együtt harcoltak a kazárokkal. Kazária fejedelme, a kagán vitézségükért és szövetségükért nemes kazár nőt adott feleségül a türkök első vajdájának, akit Levedinek neveztek...“ (Moravcsik Gyula fordítása.) Bár nem tudjuk pontosan megjelölni az egykori Levédia helyét, az azonban nagyon valószínűnek látszik, hogy a Don, a Donyec Bíborbanszületett Konstantin császár
