A Hét 1994/1 (39. évfolyam, 1-26. szám)

1994-06-17 / 25. szám

KRONIKA \ ■ .... Településlexihon MAGYAROK NYOMÁBAN - RIMASZOMBATI JÁRÁS NAGYBALOG (Veľký Blh) Azelőtt Alsó- és Felsőbalog néven közigazgatásilag különálló községek voltak. 1939-től Vámosbalog néven egyesült. Alsóbalog — A Balog folyó mellett fekvő kisközség. 1900-ban 147 házzal és 704 ev. református vallású lakos­sal. Sorsa nagyjában összefüggött Felsőbalogéval, mellyel együtt min­denkor Balog vára tartozéka volt. A múlt század első felében a Kohárya­­kon és később a Coburg hercegi családon kívül még birtokosai voltak a Cséky-, a Hevessy-, a Draskóczy- és a báró Nyáry-családok. Neve már 1347-ben szerepel Bolug alakban. A községben ev. ref. templom van, amely 1701-ben épült, tornyában három haranggal, amit utólag 1780- ban építettek hozzá. 1858-ban nagy tűzvész pusztította el a községet. Ide tartozik Peszéte puszta, mely már 1336-ban Pescethe és Pezthe néven szerepel; ezt 1460-ban mint Balogvár tartozékát említik. Felsőbalog — Balog-völgyi kisköz­ség 1900-ban 227 házzal és 974 ev. református vallású lakossal. Körjegy­zőségi székhely volt. E község már a honfoglalás idejében fennállott. Legrégibb birtokosául a Balogh nem­zetséget ismerjük. Már 1347-ben Balog vár tartozéka, vásár-, vám hely és mint ilyen, Bolug néven emlegetik. A Balogh nemzetségről a vár és a község a Széchyekre szállott. A XV. század elején vára Giskra kezében van, de 1451-ben Hunyady János kiűzi innen a cseheket. 1459-ben Mátyás király Komjáthy Ulrikot helyezi a vár és az uradalom birtokába, 1463-ban Rozgonyi Sebestyént talál­juk itt, míg 1481 -ben ismét a Széchyek kezén van. 1560-ban a törökök a balogi erdőben fogták el Bebek Györgyöt. 1563-ban Balogh András volt a vár kapitánya; ekkor még mindig a Széchyek az urai. Megrongált falait 1619-ben Széchy György megerősít­­teti. 1625-ben Széchy György orgyil­kosság áldozata lesz, és a várat a hozzátartozó uradalommal együtt öz­vegye Homonnai Drugeth Mária kap­ja. Ennek leánya a híres Széchy Mária, akinek a kezével a vár és uradalma Wesselényi Ferenc birtoká­ba kerül. 1671-ben az uradalmat a kir. fiscus foglalja el. Vára a Thököly és a Rákóczi-féle mozgalmak alatt elpusztult. 1691-ben a Koháryak a birtok urai. 1720-ban gróf Koháry István a régi Wesselényi-kastély he­lyébe új, emeletes kastélyt építtet, melyet herceg Koháry Ferenc a múlt század elején kibővített és megna­­gyobbíttatott. A községhez tartozó Traj puszta, Torhegy és Törökvölgy nevű dűlők a múlt emlékeit tartják fenn. Az előbbi a régi halotti torokra emlékeztet, az utóbbiban a törökök vonultak fel a vár ostromára. Nagybalog — Nevét a II. világhá­ború után kapta, már előzetesen egyesített állapotban. A kastély legu­tolsó tulajdonosa a Coburg herceg volt. A kastély felbecsülhetetlen érté­kű berendezéseit a háború alatt és után a szomszéd falvak lakói, valamint a háború alatt a katonaság hordta el. Az építkezéshez felhasználható anya­gokat az új házat építő jövevények használták fel. Később felújították, és ma szociális otthon. A község keretén belül egy különálló település keletke­zett Újbaradna (Nové Brádno); a Brádnóról letelepedett lakosok létesí­tették. Nagybalog mint központi falu szerepel. A község területe 3301 ha, lakóinak száma 1192, felekezeti megoszlás szerint: róm. kát. 301, ev. ref. 380, a többi az egyházaknál nincs nyilván­tartva. A falu polgármestere Jačmenik Pavel, a Csemadok-alapszervezet el­nöke Kovács László, az 1—4. évfo­lyamos vegyes alapiskola igazgatója Csóróvá Ludmila. Népszámlálási adatok: Év Összesen Ebből magyar % 1980 1346 965 71,69 1991 1198 822 (roma: 21) 68,61 ÓBÁST (Stará Bašta) Kisközség, a gömöri—nógrádi hatá­ron fekszik. 1900-ban 73 háza és 387 róm. kát. vallású lakosa volt. Postája és vasúti állomása Ajnácskő. Az 1427-i adóösszeíráskor 14 portát vettek fel, s ekkor Szécsényi László volt a földesura, aki a birtokot 1455- ban Guthi Országh Mihálynak és a Lossonczyaknak adta zálogba. 1461- ben Mátyás király Guthi Országh Mihálynak és a Lossonczyaknak ado­mányozta. A XVI. század elején Kun Györgynek is volt itt birtoka, melyet János király 1533-ban Werbőczy Istvánnak adományozott. A XVI. szá­zad közepén a hódoltsághoz tartozott. 1598-ban Ragyolczy Péter volt a birtokosa. 1715-ben 11 és 1720-ban 12 házat írtak össze. 1770-ben gróf Teleki László, báró Péterffy János, Kubinyi Gáspár, báró Vécsey Sándor, Paray László és Csorna Zsigmond voltak a földesurai. 1808-ban gróf Keglevich Károly nyerte adományul, halála után gróf Keglevich Ádám gyermekei örökölték. Később a báró Kemény-család került ide, és 1891-ig volt itt birtokos. 1892-ben nagy tűz­vész pusztított a faluban. Ide tartozik az Óbásti-tanya. Területe 837 ha, lakóinak száma 417, felekezeti megoszlás szerint: róm. kát. 388, ev. ref. 5, a többi az egyháznál nincs nyilvántartva. A falu polgármestere Farkas Magdaléna, a Csemadok-alapszervezet elnöke Bor­­bás Zsuzsa, az 1—4. évfolyamos alapiskola igazgatója Mede Klára. Népszámlálási adatok: Év Összesen Ebből magyar % 1980 465 461 99,14 1991 417 406 97,36 OLDALFALA (Stránska) Túróc menti kisközség, 1900-ban körjegyzőségi székhely, 91 házzal és 409 ev. ref. vallású lakossal. Az idők folyamán a Fáy-, a Csiszár-, a Pongó-, a Szathmáry-Király-, és a Dobozy­­családok voltak a földesurai, legutol­jára Fáy Antalnak és Bay Barnabás­nak volt itt nagyobb birtoka és az előbbieknek úrilaka is, melyet a Szathmári-Király-család építtetett. 1876-ban az egész községet tűz pusztította el. Az ev. ref. templom 1800-ban épült. Ide tartozik Vidakis­­falud puszta. A község postája Füge, vasúti állomása Tornaija. Területe 487 ha, lakóinak száma 325, felekezeti megoszlás szerint: róm. kát. 99, ev. ref. 81, a többi az egyházaknál nincs nyilvántartva. A falu polgármestere Vrábel Jaroslav. Népszámlálási adatok: Év Összesen Ebből magyar % 1980 412 178 43,20 1991 326 158 48,62 Összeállította: Kovács Tibor (Folytatjuk) 10 A HÉT

Next

/
Thumbnails
Contents