A Hét 1994/1 (39. évfolyam, 1-26. szám)

1994-06-10 / 24. szám

INTERJÚ BÜSZKÉN VÁLLALJUK MAfiYARÉiüNKAT! Egy csupor kumisz dr.Csámpai Ottóval Mindazoknak, akik érdeklődnek ma­gyarságunk, nyelvünk, kultúránk gyö­kerei, illetve a magyar történelem és a társtudományok legújabb eredményei iránt, érdemes részt venniük a Zürichi Magyar Történelmi Egyesület (ZMTE) pozsonyi előadás-sorozatán (is) — min­den hónap utolsó hétfőjén, a Reformá­tus Keresztyén Egyház pozsonyi gyü­lekezeti termében (Széplak utca 12.). Ottjártamkor a Távol-Keletről a kö­zelmúltban visszaérkezett dr. CEY­­BERT RÓBERT GYULA, a Gasztro­nómiai Világtanács főtitkára tartott érdekfeszítő előadást a magyarság konyhaművészetéről mint népünk kul­túrájának szimbolikus kifejezőjéről és érzelmi nyelvezetéről. Az előadást élénk eszmecsere és a vendég legújabb könyvének (A sólyom embere — Az őserdei sámán tanítása) dedikációja követte. Eközben az est főszervezőjének, dr. CSÁM­PAI OTTÓNAK tettem fel néhány kérdést: — Ügy tudom, hogy a ’89-es bársonyos forradalom után a Magyar Ifjúsági Szövet­ség, illetve a Magyar Ifjúság Érdekeit Védő Szövetség egyik aktív frontembere voltál, az utóbbi hónapokban pedig a Zürichi Magyar Történelmi Egyesület égisze alatt tevékeny­kedsz. Miért éppen a ZMTE-re esett a választásod? — Két és fél évvel ezelőtt kezdtem el foglalkozni a szociológia keretén belül a nemzettudattal, azon belül pedig főleg az adott etnikum származástudatával. Ez egy olyan jelentős problémakör, amelyet szociológusa­ink alig érintettek, ezért is választottam kutatási területemként. Hiszen nem mindegy, hogy az adott nép vagy nemzet eredetét nagy múlttal büszkélkedő, magasfokú kultúrával és civilizációval bíró népekről tudja levezetni, vagy csak egy elvadult csőcseléknek, barbár betolakodónak mondott etnikumot tudhat ma­ga előtt. Mivel a nemzettudatot nem lehet a lörténelemtudat kizárásával vizsgálni, ezért érdeklődni kezdtem a ZMTE különféle ren­dezvényei iránt. A ZMTE eleve nem utasít vissza semmiféle elméletet, azonban elvárja, hogy a bizonyítékok és az érvek szigorúan tudományos alapon álljanak. Nem egyezik bele, hogy bárki bármiről kijelenthesse, hogy az már megoldódott, és ezért mindenki köteles magáévé tenni. Ekképp sok olyan új infor­mációhoz juthatok, amelyekkel például a jelenleg terjesztett történelemkönyvekben nem foglalkoznak. Ezért ajánlom az új ismeretek iránt nyitott, fogékony szakemberek és további érdeklődők figyelmébe a ZMTE előadásait, találkozóit, történelmi iskoláit, kiadványait. — Tavaly novemberben a ZMTE téged is a tagjává választott. Számodra mit jelent ez a tagság? — Elsősorban nagy megtiszteltetés szá­momra, hogy egy jeles nemzetközi szakem­bergárdából álló egyesület tagja lehetek. Továbbá ez a tagság feljogosít engem a ZMTE szlovákiai rendezvényeinek szervezésére, teret kaptam publikálásra, előadásokat tarthatok — például a Zoboralja tört énelem tudatáról fogok előadni Székelyudvarhelyen, Zürichben egy­­egy rendezvényen. Ugyanis éppen erről a történelmi-szociológiai határtémáról írtam egy könyvet, amely kiadásra vár. — Az év elején általad kezdeményezett pozsonyi előadás-sorozaton már eddig is több neves kutató tevékenységével ismer­kedhetett meg a hallgatóság. A szervezési munkában akadtak-e erkölcsi-anyagi támo­gatóid, s az év folyamán még mely vendégelőadókat hívod meg Pozsonyba? — Szerencsére, erkölcsi támogatóim van­nak, anyagi támogatókra pedig nincs szüksé­gem, mivel az előadókkal abban állapodott meg a ZMTE, hogy útiköltségüket maguk fedezik, honoráiumot nem fogadnak el, egyéb­ként pedig a saját vendégeimnek tekintem őket. Ezúton is köszönetét mondok dr. MIKÓ JENŐ református püspök úrnak, aki ezt a gyülekezeti termet havonta díjmentesen a rendelkezésünkre bqcsátja. Pár mondatban ismertetném a műsortervünket. A januári bevezető előadást dr. CS1HÁK GYÖRGY, a ZMTE svájci elnöke tartotta a magyar őstör­téneti kutatások eddigi eredményeiről és a ZMTE tevékenységéről. Februárban dr. KA­ZÁR LAJOS, a Canberrái Egyetem volt tanára a japán és a magyar nyelv kapcsolatait elemezte. Márciusban egy hazai előadót, TURCZEL LAJOS tanár urat hívtunk meg, aki a szlovákiai magyar sport történetét vázolta, a legutóbb pedig dr. CEY-BERT RÓBERT GYULA Bangkokból érkezett hoz­zánk. Akárcsak eddig Zürichben és Budapes­ten, így Pozsonyban is szerepelhetnek az előadóink között olyan szakemberek is, akik nem tagjai a ZMTE-nek. A ZMTE vezetősége közülük is felvehet új tagokat a soraiba. Tudomásom szerint eddig Szlovákiából — rajtam kívül — LUKÁCS JÓZSEF régész és ZILIZI TIHAMÉR az egyesület tagja. Visszatérve a terveimre: a továbbiakban szeretném meghívni Pozsonyba dr. PANDÜ­­LA ATTILÁT, az ELTE adjunktusát ("Nem­zeti jelképeink"), LUKÁCS JÓZSEFET ("Ár­pád győzelme a pozsonyi csatában 907-ben"), dr. HENKEY GYULA történész-antropoló­gust ("A felvidéki magyarság etnikai-ember­tani képe"), CSÖMÖR LAJOS aranyműves­művészeti írót ("A Magyar Szent Korona — mint művészeti tárgy — eredete"), NAGY JÁNOS szobrászművészt ("Ősi motívumok a magyar képzőművészetben"), dr. MAGYAR KÁLMÁN régészt ("Legújabb eredményeink a honfoglaló magyarsággal kapcsolatos kuta­tásokban"), capt. dr. JUBA FERENC törté­nészt, nyugalmazott tengerészkapitányt és dr. VADKERTY KATALIN történészt ("A re­­szlovakizáció"). — Az elmondottak értékes előadásoknak ígérkeznek. Az eddigi tapasztalataid alapján milyen az érdeklődés e rendezvénysorozat iránt? — Rendszeresen figyelemmel kísérem a pozsonyi magyar rendezvényeket, és állítha­tom, hogy a ZMTE előadás-sorozata nagy érdeklődésnek örvend. Ha időm engedi, a Zoboralja néhány helységében is szeretném beindítani a ZMTE előadás-sorozatát. Hiszen "minden nemzet jövőjének a kulcsa saját történelmében van. Amely nemzet ezt a kulcsot elveszíti — saját jövőjét veszíti el"... Továbbá felhívom az érdeklődők figyelmét, hogy a ZMTE augusztus 7—13-a között Tapolcán rendezi meg a Kilencedik Magyar Őstörténeti Találkozóját, ugyanott augusztus 14—20-a között pedig a Harmadik Magyar Történelmi Iskoláját, melyek célja az egész­séges magyar nemzettudat fejlesztése és elemzése. Szeptember 23—25-e között pedig megrendezzük a ZMTE Második Övezeti Történész Találkozóját — Észak- és Dél-Ko­ntárom, valamint Felsőőr (Oberwart) Polgár­­mesteri Hivatalának segítségével. Ez utóbbi találkozóról részletes információkat is közzé­­teszünk. M1SKÓ ILDIKÓ Fotó: a szerző A HÉT 13

Next

/
Thumbnails
Contents