A Hét 1994/1 (39. évfolyam, 1-26. szám)
1994-06-03 / 23. szám
FIGYELŐ II. Szent-Ivány Ferenc Napok Az országbíró nevével fémjelzett napokat az idén is megrendezte a Csemadok Ipolyvarbói Alapszervezete. Nem annyira a múltidézés szándékával, nem is a kultuszteremtés kedvéért, sokkal inkább a jövő építése céljából — mert Szent-Ivány hosszú élete a hazáért való cselekvés példázata. Csemadok-családok 1994 a család nemzetközi éve. Ez adta az ötletet: a Csemadok is egy nagy család. S mint minden családban, a Csemadokban is megvannak a mindennapokat derűsítő örömök és a problémák is bőven. De ha erős és szilárd a családtagok összefogása, összetartozástudata és ereje, akkor ugyanúgy, mint a családnak, a Csemadoknak. is van jövője. Tagságunk számbavételekor kiderült, hogy negyvenhat olyan családunk van, amelyben (a kiskorúkat nem számítva) minden családtag egyúttal tagja a Csemadoknak is. Szervezetünk 75 százalékát alkotják! Ők tehát a mi Csemadok-családjaink! Őket hívta meg a vezetőség vidám találkozóra és dr. Bajnok István, a Csemadok OV alelnökét, aki előadásában a családok magyarságmegtartó erejéről oly lebilincselően szólt az egybegyűltekhez. A Csemadok-családok könyvjutalomban részesültek, a szervezet fennállásának 45. évfordulója alkalmából pedig emléklapot vehettek át, miután jól szórakoztak a szellemi és sportvetélkedőn. Sorsközösségben Az emléknapok másnapján Szent-Ivány Ferenc emléktáblájának megkoszorúzásával folytatódott a rendezvénysorozat. A művelődési házban politikai fórumra került sor, melynek vendégei Bauer Edit, Duka Zólyomi Árpád és Komlóssy Zsolt, az Együttélés parlamenti képviselői voltak. A fórumon — melyet Zólyomi Károly vezetett — a helybelieken kívül a szomszédos falvakból is többen részt vettek. Az élénk érdeklődés azt bizonyította, hogy szükség van ilyen találkozókra, a választók kíváncsiak a parlamentben folyó munkára, s a képviselőknek is javukra válik a lakosság véleményének megismerése. Magyarul, szépen, emberül Az idei napok egyik sajátsága volt, hogy műsorába az alapiskola tanulói is bekapcsolódtak. A fenti címmel a szülők és a közönség nem kis örömére az iskola mind a negyvenhárom tanulója elmondta legkedvesebb versét, prózáját, elénekelte legszebbnek tartott népdalát, valamint a Szózatot és a Himnuszt. Nógrádi tájakon Csáky Károly honismereti kötete alapján számot adtak a gyermekek a felkészültségükről: honismeretből és honszeretetből. Á vetélkedő résztvevői felkeresik azokat a helyeket, melyeket a könyvből megismertek, hogy mélyítsék tudásukat, ápolják jeles elődeink emlékét, s ha kell, rendbe tegyék a sírhelyeket, gyomtalanítsanak, takarítsanak. Cselekvő hazafiakká csak ekképpen válhatnak. Tetteket adj! A tavalyi eredményeken felbuzdulva ismét a napok egyik programja volt a Csemadok-tisztségviselők tanácskozása, melynek mottójául Illyés Gyula kifejező-serkentő gondolatát választottuk. A 45 éves Csemadok jelene és még inkább jövője jó témát szolgáltatott az elmélkedésre. Legyen önbizalmunk! címmel előadás hangzott el arról, hogy a magyarság az elmúlt századok során mennyi ismerettel, találmánnyal, felfedezéssel, alkotással gazdagította az emberiséget, nem kell tehát kishitűnek lennünk, más -népekbe olvadnunk, kiábrándultán és közömbösen "lebegni" a világban. A Csemadoknak ma az a legfontosabb feladata, hogy az emberekbe önbizalmat öntsön, mert csak az állhat meg szilárdan a lábán, hite, elve, hűsége csak annak lehet tartós, aki alaposan ismeri elődei tetteit, népe múltját, nagyjait, s tudatosítja, hogy egyek vagyunk, egy nemzet, az oszthatatlan magyar nemzet részei, éljünk bár a világ bármely szegletében. Ennek kinyilvánítása és megélése nem bátorság kérdése ma már, hanem az önbizalomé. Görföl Jenő, a Csemadok OV munkatársa visszatekintett a megtett 45 évre, felidézte a SZEMKE működését. Eszmefuttatásának lényegét talán így foglalhatnánk össze: a kis közösségek, a civil szerveződések önmagukra találásán áll vagy bukik a Csemadok jövője. A kaktusz virága Végül a losonci Kármán József Színkör lépett a művelődési ház színpadára. A kaktusz virága című zenés vígjátékon igazán jól szórakozott a közönség. Az est egy jól sikerült rendezvénysorozat végére tett pontot. Befejezésül hadd idézzek az emléktáblánál elhangzott beszédből: "Mi, az Ipoly partján élők tesszük a dolgunk, építjük községeinket és önmagunkat is, amikor régiekre úgy emlékezünk, hogy a jövő távolába vetjük pillantásunkat, Múltunkat a sajátunknak tudjuk, örökségünkre vigyázunk, hétköznapjainkat szorgos munkával töltjük, van hát reményünk hinni a jövőnkben, magyarságunk-emberségünk megerősödésében." URBÁN ALADÁR Wesselényi Ferenc nádor és a murányi Vénusz címen A Magyar Ifjúság Érdekeit Védő Szövetség (Pozsony) történelmi pályázatot hirdet A pályaműnek tartalmaznia kell Wesselényi nádor élettörténetét és az ország érdekében kifejtett munkáját, különösen a füleki várkapitányságától kezdve haláláig, illetve második neje Széchy Mária szerepét férje politikai karrierjében. A pályázat két kategóriában nyújtható be: 1. Középiskolában tanuló diákok vagy más érettségizettek, akik még nem kezdték meg magasabb tanulmányaikat (korhatár nélkül). 2. Egyetemi vagy főiskolai hallgatók kategóriájában. További feltételek: A pályamunkát 15—20 gépelt szabványoldalon kell elkészíteni. Ezenkívül el kell látni jegyzetekkel, a felhasznált irodalom jegyzékével (legalább 15 tanulmány vagy könyv), illetve tartalomjegyzékkel, továbhá néhány jó minőségű illusztrációval (régi okmányok, rajzok, metszetek xerox- vagy fénymásolatával). Mindezek terjedelme nem számít bele a 20 oldalba, azaz a fő szövegbe. A pályamunkák beküldésének határideje 1994. szeptember 1. Az eredményhirdetés 1994. október 15-én lesz. Jutalmak: Az első három helyezett számára egyhetes táborozás Pannonhalmán (egybekötve a híres rendi könyvtárral való ismerkedéssel). A második három helyezett számára kéthetes nyári régészeti tábor az 1995-i nyári szünidőben. A három harmadik helyezett számára értékes könyvjutalom. A pályaműveket a következő címre kérjük: MIÉSZ (területi iroda) ul. 29. augusta 10 934 01 Levice (Léva) Tel.: 07/495-674, 0813/210-22 A HÉT 7
