A Hét 1994/1 (39. évfolyam, 1-26. szám)
1994-05-27 / 22. szám
KRONIKA TelepüléslexiHon MAGYAROK NYOMÁBAN HUBÓ (Hubovo) A hasonnevű patak mellett fekvő kisközség, 1900-ban 92 házzal és 358 ev. ref. vallású lakossal. A faluról már a XV. században találunk nyomokat, amikor Habon néven szerepel. 1449-ben HWBA alakban említik. A Hubay-család innen vette eredetét. A helyi hagyomány a községet Huba vezérrel hozza kapcsolatba, azt állítva, hogy Huba vezér itt lakott. A legrégibb időben a Hubay-, a Szuhay- és a Kasza-család volt a birtokosa, ezeken kívül számos nemes család lakta. Azelőtt kitűnő szőlőtermelő hely volt. Református temploma 1773-ban épült a régi fatemplom helyére. Már 1540 körül is volt a gyülekezetnek temploma. Kegyszerei a XIX. századból származnak. E faluhoz tartozik Keczvölgy puszta. A község postája, távírója és vasúti állomása Tornaija. A község területe 1108 ha, lakóinak száma 177, felekezeti megoszlás szerint: róm. kát. 20, ev. ref. 114, a többi az egyházaknál nincs nyilvántartva. A falu polgármestere Hubay Attila, a Csemadokalapszervezet elnöke Hubay Adél. Népszámlálási adatok: Év összesen ebből magyar % 1980 284 236 83,10 1991 174 160 91,95 JÁNOSI (Rimavské Janovce) 1900-ban 265 házzal és 1373, nagyobbára ev. ref. vallású lakossal. 1427-ben a Jánosy-család és a jánosi apát birtoka. A jánosi bencés apátságnak már ekkor 38 jobbágyportája volt a községben, ami jelentőségének bizonyítéka. Az apátsági templom, stílszerűen restaurálva, máig is fennáll, és egyike az ország legérdekesebb műemlékeinek. A Jánosyak vagy Jánosfalvyak után a Fügedyek, majd az Abaffyak lettek a község birtokosai, később pedig a Dorogfiak, a Vályi-, a Török-, a Szathmáry-Király-, a Borbély- és a báró Nyáry-családok. A községben több régi kúria volt, melyeket a Török-, a Vályi- és Szathmáry-Király-család építtetett. Ez utóbbi báró Nyári Sándoré volt. A kastély homlokzatán Ferenczy szobrász érdekes szoborcsoportja látható, a parkban pedig ugyancsak Ferenczytől és Izsótól egy vasból öntött emlékmű, melynek talpazatát Izsó Miklós faragta. A község a múlt században nevezetes dohány- és dinnyetermelő hely volt. Az apátsági templomon kívül a reformátusoknak is van itt templomuk, melynek hátsó része szintén Árpád-kori, részben huszita építmény, s 1804-ben építették hozzá az elejét, tornyát 1806-ban renoválták. Famennyezete 1780-ban készült. A községhez tartoznak Mártonvölgy, Letett, Petrus, Szilas, Cseres, Haraszt, Sárköz, Diós és- RIMASZOMBATI JÁRÁS Ivánfala puszták, melyek közül a két utóbbi hajdan szintén község volt. Ivánfala már 1427-ben mint a Jánosy-család birtoka szerepel, Dió pedig Diófa néven 1413-ban a Derencsényiek birtoka. A község határában bronzkori tárgyakat találtak, amelyeket a rimaszombati múzeumban helyeztek el. A lakosok dal- és olvasóegyletet tartottak fenn. A községben van posta és vasúti megállóhely, távíróállomása pedig Feled. A község területe 2610 ha, lakóinak száma 1189, felekezeti megoszlás szerint: róm. kát. 516, ev. ref. 229, gör. kát. 12, a többi az egyházaknál nincs nyilvántartva. A falu polgármestere Kučera Juraj, a Csemadok-alapszervezet elnöke Gyurkó Vince, a szlovák tannyelvű 1—4. évfolyamos alapiskola igazgatója Borošová Margita, a magyartannyelvű 1—4. évfolyamos alapiskola igazgatója Gyurkó Vince. Népszámlálási adatok: Év összesen ebből magyar % 1980 1339 643 48,02 1991 1190 548 (roma: 44) 46,05 JÉNE (Janice) Rima-völgyi kisközség, 1900-ban 81 házzal és 319 ev. ref. vallású lakossal. A faluról az első adatokat 1431-ben találjuk. 1446-ban Jeney alakban említik. A Fügey- és a Széchi-családok voltak az urai. Későbbi birtokosai ismeretlenek. Református temploma 1787-ben épült. Idetartozik Czikóháza puszta, mely 1418-ban Chykohaza alakban szerepel. Hajdan önálló község és a Fügey-család birtoka volt. Postája és vasúti állomása Rimaszécs. A község területe 859 ha, lakóinak száma 180, felekezeti megoszlás szerint: róm. kát. 81, ev. ref. 93, a többi az egyházaknál nincs nyilvántartva. A falu polgármestere Pogonyi Géza. Népszámlálási adatok: Év összesen ebből magyar % 1980 203 203 100,00 1991 180 176 97,78 JESZTE (Jestice) A Heves megyei határ közelében fekvő kisközség, 1900-ban 41 házzal és 216 róm. kát. vallású lakossal. A falut 1427- ben Lesthe alakban említik. Mint a Lorántfiak birtoka s e család többi birtokosainak sorsában osztozott. Későbbi birtokosai az egri káptalan és a báró Vécsey-család. Templom nincs a községben. Postája Gömörsimonyi, vasúti állomása Feled. Idetartoznak Mogyorós és Léhitamástelke puszták. A község területe 755 ha, lakóinak száma 205, felekezeti megoszlás szerint: róm. kát. 199, ev. ref. 4, egyéb 2. A falu polgármestere Petrik Sándor. Népszámlálási adatok: Év összesen ebből magyar % 1980 218 209 95,87 1991 205 197 96,10 KÁLOSA (Káloša) Felsőkálosa még 1427-ben külön vált Alsókálosától. 1961-ben újraegyesítették Kálosa néven. A község területe 1517 ha, lakóinak száma 584, felekezeti megoszlás szerint: róm. kát. 338, ref. 96, a többi az egyházaknál nincs nyilvántartva. A falu polgármestere Szabó Magdaléna. A szlovák tannyelvű alapiskola 1—4. évfolyama Alsókálosán van, igazgatója Forgoňová Margita. A magyar tannyelvű 1—4. évfolyamos alapiskola igazgatója Bussányi Klára, az iskola székhelye Felsőkálosa. Népszámlálási adatok: Év összesen ebből magyar % 1980 601 467 77,70 1991 578 484 83,74 FELSŐKÁLOSA (Vyšná Kálosa) A Vály völgyében fekvő kisközség, 1900- ban 28 házzal és 108 református vallású lakossal. Legrégibb birtokosa a Nádasdycsalád. Később a Draskóczy-családé lett. A török időben sokat szenvedett a lakossága. Asszonyaik szövéssel és hímzéssel foglalkoztak. Temploma nincs a községnek. Idetartozik Dapsi és Papharaszti puszta. ALSÓKÁLOSA (Nižná Káloša) Vály-völgyi kisközség. 1900-ban 88 háza és 444 református vallású lakosa volt. E község 1427-ben mint a Korláth-család birtoka szerepel. 1458-ban a Horváth- és a Draveczky-család, később a Draskóczy- és a Hevessy-család bírja. Legutoljára Hámos Lászlónénak és Hevessy Jánosnak volt itt nagyobb birtoka és csinos úrilaka. Az előbbit a múlt század elején Draskóczy Sámuel építtette, az utóbbit pedig Hevessy Péter. A református templom 1889-ben épült. 1894-ben a fél falu leégett. A községhez tartoznak Téski, Ablonczi, Dapsi és Lónyúzó puszták, melyek közül az első három hajdan külön község volt. Téski puszta 1472-ben Thyske néven, Alsó és Felső melléknévvel, mint két önálló község szerepel. Birtokosai közé tartozott az időben a Fügei-család, nem sokkal ezután pedig a Kozma- és a Csató-család is. Abloncz pusztáról már 1427-ből szólnak az okiratok. 1525-ből Haboók nevű birtokosát ismerjük, akit a Kozma-család követett. Dapsi pusztát 1427-ben mint a Ravaszcsalád birtokát említik. Abloncz, Dapsi és Téski önálló falvak voltak, a törökök állandó zaklatása miatt lettek pusztákká. Összeállította: Kovács Tibor (Folytatjuk) 10 A HÉT
