A Hét 1994/1 (39. évfolyam, 1-26. szám)
1994-05-06 / 19. szám
MINERVA SZOMORÚ VASÁRNAP Az embernek általában az az érzése, hogy munkanapokon mindig jobb és kellemesebb az idő, mint a hétvégén. Bármilyen hihetetlen, egy 14 éves adatsort teldolgozó statisztika szerint csakugyan a vasárnapok a leghűvösebbek. Az elemzést végző ausztrál kutató ezt annak tulajdonítja, hogy hétvégeken sokkal kevesebb gyár üzemel, a gépkocsiforgalom töredéke a hétköznapinak. A hőkibocsátás ingadozása, főként az északi féltekén a napi átlaghőmérsékletek változásában nyilvánul meg. A hét legmelegebb napja a szerda, attól kezdve fokozatosan hűl a levegő a hétvégéig. Persze nem kell óriási különbségekre gondolni. Egy átlagos vasárnap és szerda középhőmérséklete közti különbség globális viszonylatban csupán 0,02 °C. A TÚLÉLÉS ÁRA A természetben sincs ingyen semmi. Szép példája ennek a kukoricamoly esete. Angol kutatók vizsgálták a kukoricamoly vírusokkal szembeni ellenállóképességét, úgy, hogy a lárvák felét megfertőzték vírussal. A moly kifejlődése után a fertőzött nőstények a fertőzött hímekkel párosodtak, míg a kontrollcsoport olyan nőstényekből és hímekből állt, amelyek nem találkoztak a vírussal. A vírusfertőzésen lárvakorukban átesett molyok ellenállóak voltak a vírussal szemben, ugyanakkor petéik kevésbé voltak életképesek, és fejlődésük is sokkal lassúbb volt, mint a kontrollcsoporté. A genetikai rátermettség (fitness) elemzésekor megállapították, hogyha nincs vírusveszély, akkora rezisztens molyok mintegy 15 százalékos hátrányban vannak a kontrollcsoporttal szemben, viszont egy vírusjárvány esetén határozottan előnyt élveznek. FÉMGYÜJTŐ NÖVÉNYI MAGVAK Egy trópusi fa alkalmasnak tűnik a nukleáris hulladékok és a szennyvizek tisztítására. A Srychnos potatorum porított magvai a radioaktív izotópokat (pl. urán) és a mérgező nehézfémeket (pl. kadmium) ''kihalásszák" a szennyvízből. Ennek az Indiában és Sri Lanka szigetén (Ceylon) élő fának ezt a hatását eddig csak a bennszülöttek használták ivóvizük tisztítására Indiai biokémikusok megállapították, hogy a porított magvak tömegük 20—25-szörösét kitevő fémet tudnak megkötni. Ez a képességük egy speciális fehérjének köszönhető. A kutatók remélik, hogy a fehérje genetikai kódját megfejtve ipari célokra klónozhatják. IDEGEK SZILÍCIUMBÓL A barcelonai Centro Nációnál de Microelectronics tudósai jelenleg olyan új chip kidolgozásán fáradoznak, amely az emberi testbe ültetve képes lesz idegimpulzusokat befogadni és különböző testrészekbe továbbvezetni. A jövőben így pótolni lehet pl. a balesetnél elpusztult idegeket. A világon először ezekkel a chipekket válik lehetségessé a kéz- és lábprotézisek idegimpulzusokkal történő vezérlése. Az 1 mm*-es szilíciumchipet összekötő darabként ültetik az elvágott ideg végei közé. A tervezett idegchip egy előfutárát jelenleg állatkísérletekben próbálják ki. Patkányokba ültetve az idegjelek vevőjéül szolgál, amiket aztán komputerben feldolgoznak és a chip továbbfejlesztésére használnak. SZERELMI PIRULA? Állatkísérletek bizonyították, hogy az agyba fecskendezett hormoninjekciókkal ösztönözni lehet az érzelmeket. Egy brit-amerikai program során nőstény majmok agyalapi mirigyébe oxitocin mesterséges hormont fecskendezve az állatok már percek múlva fokozott anyai szeretettel dédelgették utódaikat. Egerekbe vazopresszint, szomjúságérzést vezérlő hormont fecskendezve az állatok testük súlyának kétszeresét kitevő vizet ittak. Az embernél is hasonló eredmény várható, fontolgatta a Nobel-dijas francia Roger Guillemin egy spanyolországi orvoskongresszuson, de vitatta, hogy valamilyen szerelmi tablettát lehetne így előállítani. A HÉT 21
