A Hét 1994/1 (39. évfolyam, 1-26. szám)
1994-04-29 / 18. szám
Újra élt idő A keleti jóga hosszú időn át legjelentősebb magyarországi képviselője, a közelmúltban 92 éves korában elhunyt Weninger Antal emlékének szentelte a Magyar Rádió Társalgó című műsora egyik márciusi adását. Akik sohasem hallották korábban a nevét, azok szombat délelőttönként immár hónapok óta találkozhatnak vele a tv képernyőjén, ahol a jóga szervezetünkre gyakorolt jótékony hatásáról beszél, és különféle jógagyakorlatok elsajátítására sarkall. A stúdió vendégei Bárány László, Róbert László, Végh Alpár László és Hárs György személyében olyan emberek voltak, akikre az orvos, író, muzsikus, tanító Weninger életük bizonyos szakaszában döntő hatással volt. Egyeseket megszabaditott depressziójuktól, segítette őket önmaguk megismerésében, meditáció útján viszszajuttatván lelkűket Istenhez. Másokat — kirángatva az érzelmi kátyúból — megtanított arra: nincs reménytelen helyzet az életben. Akik egykor a közelébe kerültek, ma fél szavakból is megértik egymást. Megtanulták, hogy mindig egész lényükkel éljenek. Weninger a szavaknak testi következménnyel járó erőt tulajdonított, s ezt következetesen ki is aknázta. De nem csak beszélni, hallgatni is kitűnően, beszédesen tudott, s arra tanított, hogy önmagunkat kívülről, másokat pedig belülről lássuk. Az emberi egészséget is úgy értelmezte, hogy semmi kellemesről sem szabad lemondanunk, s mindig 18 A HÉT azt tegyük, amihez épp kedvünk van. Hisz a jóga elsődleges célja a reintegráció, a csonka, fél ember megszüntetése, és arra tanít, hogy mindenben örömet leljünk. A jóga nélkül — szerinte — az agykontroll sem jöhetett volna létre, persze ez utóbbi csak a fröccs szerepét tölti be a jóga, a tiszta bor mellett. Weninger munkásságát Az idő partján című könyve foglalja össze, amelybe sikerült átmentenie személyes varázsát, sőt amelyből a jóga teljes értékű elsajátítása is lehetséges, de: "Jógázni csak etikus ember tud!" Halálával pótolhatatlan űrt hagyott hátra, hisz nincsenek hozzá hasonló jelentőségű követői. Az emlékműsort könyvéből felolvasott részletek tették színesebbé, kerekebbé. Az élete utolsó pillanatáig aktívan dolgozó tudós ma már csak a technika jóvoltából lehet közöttünk, no meg a remélhetően hamarosan piacra kerülő posztumusz műve, az Újra élt idő jóvoltából.-zsebik-A vágy ördöge Petrőci Bálint krimiszerű történetének "főhősét", a dülledt szemű Bitter Pistát tulajdonképpen a szexuális vágy ördöge tartja hatalmában, s ez az ördög nem ismer korlátokat: nem riad vissza a vérfertőzéstől, sőt a gyilkosságot sem tartja halálos bűnnek. A baj csak az, hogy a szerző mindezt elnézi "hősének" — akinek hatalmas hímtagjáért PETRŐCI BAUM szinte egymást ölik (sajnos, családon belül) a nők —, minek következtében a krimit végül is krimivé tevő végső igazságszolgálgatás, a tettes (esetünkben gyilkos) kézre kerítése és felelősségre vonása egyszer s mindenkorra elmarad. Pedig — mint a regényből kiderül — a tettes után nyomozó rendőrök sem hülyék, az alacsonyabb rangú tulajdonképpen az igazságra is fényt derít: persze csak magában, mert miután főnökét is "felvilágosítja", bebizonyosodik róla, hogy ő a "hülye", délibábot kerget... Az olvasó még abban is hiába reménykedik, hogy a vágy ördöge által uralt szörnyeteg — aki a regény vége felé egyre gyakrabban hallja a "Hol vagy, Ilonka?" hívást — végül mégis meglakol a gyilkosságért: hogy tán eszét veszti, s lesz a "krimiből" egy lélektani regény... Petrőci azonban — legalábbis a regénykereten belül — az őrülettől is megkíméli "hősét". S ezzel elsősorban nem a regényhősnek, hanem saját művének árt, amelyről ezek után senki sem tudhatja eldönteni, hogy tulajdonképpen micsoda, s mit akar mondani... Petrőci Bálint regénye egyébként a Madách Könyvkiadó gondozásában jelent meg.-er-SZÍNHÁZ Tévedések vígjátéka Kitűnő együttes az egri Gárdonyi Géza Színház társulata. Dinamikus, összeszokottjókedvű, tehetséges. Bizonyíthatja ezt Kelet-Szlovákia magyar középiskoláinak diáksága is, akik az idei első tavaszi napon immár második alkalommal lehettek vendégei a társulat kassai bemutatkozásának. Először 1992 novemberében szerepeltek a Szakszervezetek Háza színpadán, ezúttal tehát hagyományteremtő vállakózásuk második állomásán köszönthettük őket újra. Ma, két nagyszerű előadás élményével gazdagodván elmondhatjuk: az egriek csodálatosan tudnak Shakespeare-vígjátékot játszani! Modernül, könnyedén, önfeledten szórakoztatva. Első alkalommal a Szentivánéji álom színrevitelével kápráztatták el a sok tizenéves fiatalt bő humorú, hatalmas jellemformáló erőt felvonultató játékukkal. A Tévedések vígjátéka — ezúttal is Gáli László rendezésében — hasonló felfogásban színre vitt darab. Bár vérbeli komédia, nyitánya mégis tragikus színezetű, hiszen a herceg előtt álló Aegeonnak meg kell halnia, mert syracusai kalmár nem léphet partra Ephesusban. De ha elfogadjuk azt az állítást, mely szerint a jezsuiták Shakespeare idejében angol partra merészkedvén életüket kockáztatták — a hagyomány szerint ugyanis közöttük lett volna I. Erzsébet gyilkosa —, s Ephesus város nevét a korabeli Londonnal helyettesítjük, már nem is olyan rejtélyes a mű kezdeti komorsága és a szerző ebbéli véleménynyilvánítása. E bevezető kép után azonban elkezdődik a jóhiszemű tévedések sorozatából összeálló komédia, érzékletesen megvilágítván a két ikerpár alakját, akik csupán életkörülményeik kapcsán különböznek egymástól és kerülnek egymással szembe. Egyikük, syracusai Antipholos a világot járja, s ölébe hull mindaz, amire a polgári kötelezettségek béklyójában vergődő ikertestvérének szüksége lenne. Vígjátékról lévén szó természetesen ezúttal sem marad el a "happy and", sőt a halállal megfenyegetett Aegeon kivégzésére sem kerül sor, de amíg idáig eljutunk a cselekményben, a publikum élvezi az ízes, olykor rendkívül mainak ható shakespeare-i nyelvet, a fordulatokat, megcsodálja a színészek sokszor hajmeresztő abrobatamutatványait, a Jászai-díjas rendező fergeteges ötleteit. Az egri társulat nem vonultat fel nagy nevű színészeket — talán csak Radó Derűse neve él ma a magyar köztudatban —, előadásuk igazi csapatmunka, ahol egy-két teljesítmény azonban feltétlenül név szerint is említést érdemel, mint pl. Tunyogi Péteré, Sziki Károlyé, Bakody Józsefé. Jó, hogy nálunk is népszerűsítik a kortalan Shakespearevígjátékokat. Különösen hálásak nekik azok a vidéki középiskolások, akiknek eddig a színházat csak a kassai Thália Színház előadásai jelentették. Zsebik Ildikó
