A Hét 1994/1 (39. évfolyam, 1-26. szám)
1994-04-29 / 18. szám
FIGYELŐ Schindler li/tája Steven Spielberg amerikai rendező új filmje, a Schindler listája (Schindler’s List) egyetlen eddigi munkájához sem hasonlítható. Spielberg a jobbára meseszerű, kommersz alkotásai — Cápa, E.T., Harmadik típusú találkozások, Indiana Jones és a Jurassic park (Őslénypark) — után ezúttal merőben más témához nyúlt. Thomas Keneally ausztrál író, újságíró Schindler listája című 1982-ben megjelent könyve (amelyet számos nyelvre lefordítottak, és többmilliós példányban fogyott el), valamint Steven Zaillian forgatókönyve alapján a szudétanémet származású Oskar Schindlerről készített filmet, aki több mint ezerszáz zsidó életét mentette meg. Spielberg, aki maga is osztrák—orosz—lengyel származású, ortodox zsidó családban nőtt fel, az antiszemitizmussal először az iskolában találkozott, ahol gyakran "lezsidózták". Ohióban és Arizonában gyakran hallotta a zsidó betelepültek visszaemlékezéseit, hogyan menekültek meg a koncentrációs táborokból. 1982-ben még nem érezte magát elég érettnek ahhoz, hogy elkészítsen egy ilyen jellegű filmet, ráadásul a forgatás amiatt is elhúzódott, hogy a történet Pollacknak, Stone-nak és Scorsesenak is megtetszett. Ők azonban végül elálltak a tervüktől, s így szabaddá vált az út Spielberg előtt, aki ezzel a filmjével emlékezett a holocaustra. De ki is volt Oskar Schindler? Gyári munkás, tisztviselő, majd cégvezető-helyettes. A morva Brinnitzben (Svitavy) született. Karriervágyból lépett be a náci pártba, mert így Krakkóban hozzájuthatott egy zsidóktól elkobzott gyárhoz. Schindler furcsa, ellentmondásos alak volt. Gyorsan akart meggazdagodni, imádta az éjszakai életet, a nőket, sokat ivott, üzletelt, feketézett — és élete kockáztatásával, azzal, hogy több mint ezerszáz halálraítélt zsidót vett fel a listájára mint a zománcgyára működéséhez nélkülözhetetlen munkásokat, megmentette az életüket. A lista, Schindler listája, magát az életet jelentette. Schindler eleinte csupán olcsó munkaerőhöz akart hozzájutni, anyagi érdekek vezérelték, de később, mivel ragaszkodott néhány alapvető erkölcsi normához, már szembeszállt a fasisztákkal. Látta, szemtanúja volt (éppen kilovagolt a szeretőjével, s a domboldalról nézték végig) a krakkói gettó felszámolásának, s talán éppen akkor döbbent rá, hogy micsoda különbség van az olcsó munkaerő és az emberélet között. Ezután magasabb körökben keresett pártfogókat, hogy a plaszowi koncentrációs tábor parancsnokát, Amon Goethöt ki tudja játszani. A tömeggyilkos Goeth kedvenc időtöltése például, hogy reggeli előtt a villája balkonjáról távcsöves puskával lelő egy-két zsidó foglyot. Goeth egyszerűen élvezetből öl. Schindler megvesztegeti a németeket, Goeth villájában is otthonosan mozog, és végül sikerül lekeiiyereznie — milliókért "megvásárolja" a munkásait. 1944-ben evakuálta zsidó munkásait, mert tudta, hogy a deportáltakra a biztos halál vár. Az asszonyokat tévedésből Auschwitzba szállítja a vonat, őket Schindler egy zacskó gyémánttal váltja ki... Ám annak tudatosítása, hogy mindössze ezerszáz zsidót tudott megmenteni, miközben tízezrek és milliók pusztultak el, okozza Schindler erkölcsi összeomlását a film végén... Spielberg a stábnak is állandóan hangsúlyozta, hogy nem filmet, hanem dokumentumot akar készíteni. Ezért, hogy a történet dokumentumjellegét kiemelje — a film drámaisága is ezt kívánta — úgy döntött, hogy fekete-fehér filmkockákat használnak. A több mint háromórás filmet az eredeti színhelyeken, Lengyelországban, Németországban és Izraelben forgatták mintegy 130 színésszel és 30 000 statisztával. Spielberg még a főbb szerepeket sem osztotta híres sztárokra. (Ben Kingsley talán az egyetlen kivétel.) Schindler szerepét a rendező a negyvenegy éves Dublinből származó Liam Neesonra bízta, akit nagy művésznek tart. S ha mi eddig még nem is találkoztunk vele, el kell ismernünk, hogy Spielberg igen jól választott. Neeson nagyszerű emberábrázoló, aki csodálatosan "kihozta" Schindler alakjából például azt is, hogy ez az ember a leginkább arra vágyott, hogy szeressék. Hamar ráébredt ugyanis, hogy a dolgozóira csak akkor számíthat, ha tesz értük valamit. Az ellenfelet, a szadista gyilkost, Ralph Fiennes alakítja meggyőzően. A filmszínész a forgatás előtt elolvasott minden Goethre vonatkozó adatot, beszélt a túlélőkkel is, és tizenkét kilót szedett magára, hogy még jobban emlékeztessen a plaszowi tábor mészáros-gyilkosára. A Gandhiként világhírűvé vált Ben Kingsleyt a zsidó Izak Stem szerefiében láthatjuk — ő Schindler könyvelője. Üzleti kapcsolatuk fokozatosan barátsággá válik... Mindenképpen meg kell még említenünk Janusz Kaminski operatőr munkáját. Hogy minél inkább kiemelje a film dokumentumjellegét, fekete-fehér technikával és kézi kamerával dolgozott, s ezáltal tnár-már riportszerű tudósítássá tette. A leíró részeket nem kommentálja, a történet ott válik dinamikussá, amikor a zsidókat a gettóba viszik. A képsorok felgyorsulnak (a vágás Michael Kahn munkája), s elénk tárulnak a kegyetlen mészárlások, vagy éppen az ezt jelző kihalt utcák, az összevissza dobált bőröndök... Spielberg mesterien ért a fokozáshoz, a tömegmészárlásokat egy-egy részlettel (például a piros kabátos kislány motívuma, vagy amikor az auschwitzi táborban a gáztól rettegő nőket mégis az életet jelentő víz önti el stb.) teszi még szuggesztívabbá. A gradációt John Williams zenéje is segíti, aki a szólójátékokban a klarinétre és elsősorban Itzhak Perlman virtuóz hegedűjátékára épít. A Schindler listája olyan film, amelyre egyszerűen szükség van. Azok, akik túlélték a holocaustot, egyre kevesebben vannak, s e film igazsága memento. Sajnos, látva a boszniai helyzetet, a neonácizmus erősödését és a többi tragikus eseményt, nagyon is aktuális memento. A Schindler listája a három Arany Glóbusz-díjon kívül a legjobb film és a legjobb rendező Oscarja mellett megkapta a legjobb operatőri, vágói díjat, a legjobb filmzene, a legjobb díszlet és a legjobb adaptált forgatókönyv díját is. Térjünk még vissza a főszereplőhöz, hogyan alakult Oskar Schindler sorsa? Schindler 1945. május 8-án nyugatra menekült, majd Argentínában bukkant fel. Vállalkozásaiba rendre belebukott, így tizenegy év után visszatért Németországba. Csak 1966-ban kapta meg az Érdemkeresztet, és később szerény nyugdíjat utaltak ki a számára. Részt vett a háborús bűnösöket felkutatok tevékenységében. A megmentett zsidók támogatásából élt, akik évente egynapi jövedelmüket ajánlották fel neki, halála után pedig özvegyének. 1974-ben halt meg Frankfurtban, ahol utcát neveztek el róla. Végakaratának megfelelően Jeruzsálemben helyezték örök nyugalomra. Tóth Edit A HÉT 11 Ralph Fiennes (Amon Goeth), Ben Kingsley (Izak Stern), Steven Spielberg és Liam Necson (Oskar Schindler)
