A Hét 1994/1 (39. évfolyam, 1-26. szám)
1994-04-22 / 17. szám
HÍRMONDÓ Még egyszer Vass Lászlóról Lapunk hasábjain (A Hét— 1993.11.12. — 46. szám) hírt adtunk Vass László (1905—1950), emléktáblájának avatásáról. Ugyanis a rozsnyói Pákh Albert társaság vezetői elhatározták, hogy méltó emléket állítanak a város szülöttének, akit a totalitárius időszak a feledés perifériájára sodort. Ám az emléktábla avatásának bensőséges ünnepsége és a kis füzetecskéi is, amelyet a rozsnyóiak az ország minden tájára eljutattak, némileg fellibbentették a feledés fátylát. Egyúttal figyelmeztettek arra, hogy a felvidéki szellemiséget mélyen a gyökereknél kell keresnünk, mint azt Vass László, az író és jeles publicista is tette. Pontosan a fentiekre szerettem volna rámutatni, illetve szerényen számonkémi Cselényi Lászlótól is a "Tanulmányok könyve" című írásomban (A Hét — 1994.1.7. — 2. szám), ám a mondatba hiba csúszott, és Vass László helyett, Vass Zoltánt írtam, ami természetesen más műfaj, és merőben más személyről van szó. Az elírásra — amiért csak magamat okolhatom —, Vass József, az író testvéröccse ez év márciusában, Rozsnyón keltezett levelében hívta fel figyelmünket, hangsúlyozván: "László bátyám »az életét adta« a szabad magyar élet vállalásáért" —, amivel teljes mértékben egyetértek. A levél befejező mondatával ellentétben: "Sajnos, a mai toliforgatók keveset tudnak Vass László munkásságáról" —, inkább Tichy Kálmán búcsúzó szavait hiszem és vallom: "A szülőföld nevében mondom; emléked köztünk minden időben élni fog!" Végezetül talán még annyit, hogy rövidke írásom címe ne tévessze meg levélírónkat és olvasóinkat, csupán az inkriminált elírásra utal. Vass László átfogó méltatása még várat magára. (mote) MEDIAN KÖNYVKLUB JOHN LUST-MICHAEL TIERRA A természetes gyógymódok bibliája Mindenki kézikönyve a természetes gyógyításhoz. Mérvadó tájékoztatás egyetlen, mindent átfogó kötetben. A könyv a következőket nyújtja: • A leggyakrabban előforduló betegségek alfabetikus felsorolását, azok részletes leírását a tünetekkel és a kiváltó okokkal. • Ismerteti az eredményes gyógyításhoz előírt természetes kezelésmódokat minden egyes esetre, ideértve a füvekből készült gyógyszereket, a vízterápiát, a testgyakorlatokat, a vitaminokat és a javasolt ételeket. • Részletes útbaigazítást nyújt a könyvben ismertetett módszerek helyes alkalmazásáról — a fürdőktől és erősítő szerektől kezdve a borogatásokig és arcpakolásokig. • A könyv tartalmaz egy — a kifejezések megértéséhez segítséget nyújtó — glosszáriumot is. Ára: 155.- Sk Megrendelhető: AB - art Komárnická 20 821 03 Bratislava Kettős ünnep Nyitrán A Csemadok Nyitrai Területi Választmányának konferenciáján született a gondolat, hogy az elkövetkezendő években, március derekán Esterházy János Emléknapot tartanak. Az idén az Esterházy Emléknapot összekötötték március idusának megünneplésével, és mivel az idén március 15. ünnepségei sok helyen zajlottak, ezért tekintetbe kellett venni a főiskolások és az intézmények tervezett rendezvényeit. így a nyitrai Esterházy Emléknap és március idusának ünnepét egy nappal előbb, március 14-én tartották... Az Esterházy János Emléknap Nyitraújlakon (Veľké Zálužie) kezdődött, tizenegy órára gyűltek össze a vendégek. A Nagykéri Alapiskola Énekkara megnyitója után (Kazán József tanító az énekkar vezetője) dr. STERCZEL Elemér az Esterházy Emlékbizottság elnöke mondott ünnepi beszédet, majd felolvasta Esterházy-Malfatti Alice levelét, amely így kezdődik: "Sajnálatomra nem lehetek jelen a megemlékező ünnepségen, amit a budapesti Esterházy János Emlékbizottság a Nyitrai Pedagóigiai Főiskola Hungarisztikai Tanszékével és a Magyar Köztársaság Pozsonyi Nagykövetségével egyetemben rendez apám március 14-i születési évfordulójára. Nekik köszönöm, hogy az Esterházy-sir helyre lett hozva, megrendítően elhanyagolt állapotából". Elsőnek a Boros Jenő, Magyarország pozsonyi nagykövete által vezetett küldöttség helyezte el koszorúját Esterházy János szimbolikus fejfájánál (tudjuk, még az urnája sem került meg, csupán szülei pihennek az újlaki temetőben), majd dr. Szabó Rezső a Csemadok OV nevében, Révész Bertalan, Sterczel Elemér, Pécsi Dániel, Csámpai Ottó, Sándor Anna és még sokan mások koszorúztak. A délutápi órákban Esterházy János emlékülést tartottak, amelyen dr. Szabó Rezső beszámolt a mártír gróf hamvainak kutatásáról, valamint rehabilitációja állásáról. Esterházy János politikai magatartásával kapcsolatban még szót kapott dr. Révész Bertalan, dr. Sterczel Elemér, dr. László Béla, Hábel György, valamint Kányái István, aki szintén átélte a gulágok keserveit. Schniererné Wurster Ilona arról szólt, hogy Esterházy János társait is méltatnunk kellene, Nagy János szobrászművész pedig annak adott hangot, hogyha bármennyire is fájó a múlt, ne kopjafákat állítsunk, ne temessünk, hanem olyan maradandó emlékeket készítsünk, amelyek nemcsak a múltunkra, hanem a jövőnkre és kötelességeinkre is emlékeztetnek. Egyébként Nagy János egyike az 1994. március 13-án, Budapesten odaítélt Esterházy János Emlékérem kitüntetettjeinek. Nagyon érdekes volt Tamáska Péter újságíró beszámolója Esterházy János rehabilitálásáról. A rehabilitálást a gulágok felszámolása után, illetve a Szovjetunió felbomlása után szorgalmaztak az új Oroszország képviselői. Az Esterházy János emlékülés után a nyitrai temetőbe igyekeztek a résztvevők, ahol a piarista papok sírboltjánál — amelyben Erdősi Imre, a branyiszkói hős hamvai pihennek — került sor március 15-e megünneplésére, a szabadságharc hősei iránti tiszteletadásra. Erdősi Imréről csupán annyit, Az ünnepi beszédet dr. Sterczel Elemér mondta A piaristák sírboltja hogy Guyon Richárd tábornok seregeinek tábori lelkésze volt, és különösen Branyiszkó, a branyiszkói hágó elfogadásánál tűnt ki bátorságával. Életútjáról lapunk múlt évi (1993.11.12.) 46. számában az "Állj meg, vándor" című sorozatunkban számoltak be részletesen. Miután az ünneplő gyülekezet elhelyezte koszorúit Erdősi Imre sírjánál, a nyitrai történelmi temető megtekintésére indultunk. A véletlen folytán egy újabb nyitrai szabadságharcos — honvéd százados — sírjára bukkantunk. Az emléknap azonban a temetőben lezajlott koszorúzással még nem ért véget. Az ünnepi emlékesten, amelyet a Pedagógiai Főiskola dísztermében tartottak, dr. Alabán Ferenc docens ünnepi megnyitója után Pécsi Dániel kapott szót, aki a Rákóczi Szövetség üdvözletét tolmácsolta, majd dr. Révész Bertalan Petőfi és az 1848-as magyar forradalom eszmei tartalmát, üzenetét méltatta. Ünnepi beszédet tartott még dr. Sterczel Elemér is, majd a diákok színes műsora következett. Maga Ferenc, a Csemadok Nyitrai Területi Választmányának titkára úgy tájékoztatott bennünket, hogy minden év márciusában Esterházy János Emléknapot tartanak, s ennek keretén belül megkoszorúzzák a nyitraújlaki temetőben felállított jelképes fejfát, és március idusának megünneplésére is ekkor kerül majd sor. (motesiky) A HÉT 9
