A Hét 1994/1 (39. évfolyam, 1-26. szám)
1994-04-22 / 17. szám
HÍRMONDÓ Értékőrzés — hittel XXV. CZUCZOR NAPOK ÉRSEKÚJVÁROIT Az idén megalakulásának negyvenötödik évét ünneplő Csemadok Érsekújvári Alapszervezete — néhány társrendező közreműködésével — március 13-26. között immár huszonötödik alkalommal rendezte meg a Czuczor Gergely Irodalmi és Kulturális Napokat. E jubileumi rendezvénysorozat alkalmából DÁNIEL ERZSÉBETtel, a Csemadok Érsekújvári Területi Választmányának titkárával beszélgettem: — Olvasóink között bizonyára akadnak olyanok, akik számára nem egyértelmű, hogy ki volt Czuczor Gergely, és évről évre miért adóztok tisztelettel az emlékének egy ta vaszi műsorfüzérrel? — Sajnos, főleg a fiatalabb generáció számára nem túl közismert Czuczor Gergely pap, költő, nyelvtudós és hazafi neve és sokrétű munkássága, mivel valamiképp kimaradt a tankönyvekből... Pedig az 1848-as forradalom egyik előfutára is volt, akinek sokat köszönhet a magyarság. Mivel ö a járásbeli Andód község szülötte, ezért 1969-től évente (1971 kivételével) megrendezzük a róla elnevezett irodalmi és kulturális napokat — őrizzük a szellemiségét. Nem nekem kellene szólnom a kezdetekről, mivel akkoriben még nem dolgoztam ebben a városban. Az érdeklődők figyelmébe ajánlom azt a kis könyvet, amely éppen e jubileumra jelent meg "Mérlegen Czuczor Napok Érsekújvárott" címmel SIDÓ ZOLTÁN tollából. Továbbá hangsúlyozni szeretném, hogy a Napok főrendezője a Csemadok városi alapszervezete, melynek segítséget nyújt a területi választmány, továbbá — jubileum lévén — a Csemadok OV is. Összehangoltuk a műsorainkat, igyekeztünk többféle érdeklődést, igényt kielégíteni. — Mennyiben egyezik, illetve tér el a jubileumi műsor a hagyományosan megszokottól? — Szerintem az idei program tartalmasabb az eddiginél, de hát ezt ítéljék meg a résztvevők! Természetesen évente beiktatjuk a már jól bevált műsorokat — irodalmi esteket, kiállításokat... Persze a Napok sikere mindig függ(ött) a szervezők ötletgazdagságától, lelkesedésétől, aktivitásától is. Nos, az utóbbi időben a PLICHTA PÉTER 8 A HÉT és SIDÓ ZOLTÁN által vezetett alapszervezet egyre aktívabb — például több művészeti csoport is beindult... Visszatérve e műsorra: már ősztől folyt a műsor összeállítása. Újdonságnak számított a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége küldöttségének részvétele a megnyitó ünnepségen, illetve CSANDA ENDRE polgármester ünnepi fogadásán, ahol Kralupy polgármestere is megjelent. E napon nyílt meg a Czuczor Gergely életét és munkásságát bemutató kiállítás székházunk pinceklubjában. A társastáncverseny hagyományosan e napok egyik színvonalas rendezvénye. LUZSICZA LÄJOS, érsekújvári származású, Magyarországon alkotó festőművész "Képzőművészeti életünk hétköznapjai 1945—60" című új könyvét mutatta be a pinceklubban. Ennek kapcsán megemlítem, hogy a környékbeli magyar amatőr képzőművészek jól működő klubja évekkel ezelőtt megszűnt, pedig hajdanán kiállításrendezéssel kapcsolódtak be a Napok műsorába. Ezenkívül a Csemadok alapszervezete mellett működő kézimunkakor tagjai is többször kiállították munkáikat. Március 15-én a szokáshoz híven megkoszorúztuk Czuczor szobrát, ahol a helybeli magyar gimnazisták énekkara is fellépett. Az aktust egy ünnepi műsor követte — magyarországi vendégművészek (Dévai Nagy Kamilla, Körtvélyesi Zsolt, Udvaros Béla) közreműködésével. A Csemadok-alapszervezet megalakulásának 45. évfordulójáról egy ünnepi ülés keretén belül emlékeztünk meg, ahol az alapító tagok megkapták a Csemadok OV emlékplakettjét, majd szintén egy színvonalas kultúrműsor következett. Megkoszorúztuk Czuczor andódi emléktábláját; dr. VADKERTY KATALIN történész "Á csehszlovák kormány terve a magyar kérdés megoldására 1945—1948 között" címmel tartott előadást; bemutatkozott a Kalligram Kiadó. Minden évben vetélkedőt szervezünk a középiskolás diákok részére. Az idei "Szülőföldön hontalanul" című honismereti vetélkedő témája az itteni magyarság történelme volt. Az érsekújvári országos döntőről a helybeli gimnazisták vitték el a pálmát. A Napok keretén belül első alkalommal rendeztük meg a vers- és A koszorúzás után Hegedűs D. Géza színművész verset szaval prózamondók kerületi versenyét. Rendezvénysorozatunk az IRÓDIA megalakulásának 10. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezéssel zárult. Úgy érzem, hogy végre sikeresen együttműködött az alapszervezet és a területi választmány. Viszont hiányosságnak számítottak az alapiskolásoknak szánt műsorok. E téren egyaránt hibáztatom önmagunkat és a Czuczorról elnevezett (!) utcában található alapiskola vezetőségét is, mert egyik fél sem állt elő jó ötletekkel... még nem találtuk meg az egymáshoz vezető utat. — Honnan érkezett erkölcsi és anyagi támogatás? — Sajnos, e kérdéssel kapcsolatban kevés pozitívumról számolhatok be. Az említetteken kívül további társrendezőnk volt Érsekújvár város önkormányzata és a Honismereti Múzeum, anyagi támogatást pedig a Rákóczi Szövetség és az Illyés Alapítvány nyújtott. A jelenlegi gazdasági helyzetben kevés az olyan jó magyar magánvállalkozó, aki anyagilag támogat bennünket... inkább csak néhány jóbarátot említhetnék. — Érsekújvár eléggé elszlovákosodott az utóbbi években. Milyen az egyes műsorok iránti érdeklődés? — Merem állítani, hogy a környékbeli magyarságnak nagyon hiányozna ez a rendezvény, ha évről évre nem valósulna meg. A Napok csúcspontját jelentő március 15-i koszorúzásra a környékbeli falvakból is sokan beutaznak Érsekújvárba. Az esti ünnepi műsorra is zsúfolásig megtelt székházunk nagyterme, s ez kb. ötszáz főt jelent. A további műsorok iránt változó az érdeklődés. — Tehát optimista vagy a Czuczor Napok következő huszonöt évét illetően? — Tény, hogy elanyagiasodott világunkban egyre nehezebb becsalni a közönséget a kulturális, főként irodalmi rendezvényekre. Viszont nem engedhetjük meg, hogy a csökkenő érdeklődés a színvonalas műsorok szervezőinek kedvét szegje! Bízom abban, hogy átvészelhető ez az átmeneti időszak... Hiszek a szellemi értékőrzés és -teremtés fontosságában! Miskó Ildikó Fotó: Kis Péter
