A Hét 1994/1 (39. évfolyam, 1-26. szám)
1994-04-15 / 16. szám
HÍRMONDÓ Évszázadok főhajtása Gyilkos tél végére tett pontot a tavasz. Ha csak végigtekintünk a névsoron Antall Józsejlói Csilla von Boesenlageren keresztül Benda Kálmánig, joggal fut végig a hideg hátunkon. Ennek a csöndes társulásnak lett a tagja apám, Balassa Géza tanár is, aki február 20-án, Pozsonyban távozott az élők sorából. Olyan szerényen ment el, ahogy élt, a nagy névrokon után négyszáz esztendővel. Ez magánügy is lehetne, dehát Zolnay László, a neves régész és történész sorai ennek az ellenkezőjéről tanúskodnak: "Az ő szerepét Közép- Szlovákia műemlékeinek, sőt műtárgyainak megmentésében, azok helyreállításában s nem utolsósorban publikálásában csak a mi nagy úttörőinknek — Rómer, Henszlmann, Ipolyi — szerepével hasonlíthatjuk össze." S talán nem véletlen, hogy ezek a szellemi elődök is mind felvidékiek voltak. Balassa Géza nyolcvan évvel ezelőtt, 1914. március 10-én született Felsőbakán (Hont megye). Apja kántortanítóként dolgozott, de az államfordulat után elbocsátották, mert nem volt hajlandó letenni a hűségesküt és nemsokára — 1923-ban — meghalt. A család nehéz anyagi körülmények közé került. Balassa Körmöcbányán érettségizett, abban a városban, mely az első világháború után negyedmillió tiltakozó aláírást gyűjtött össze a Felvidék Csehszlovákiához való csatolása ellen. Először a pozsonyi evangélikus teológiára iratkozott be, de annak világias és nacionalista légköre miatt kilépett és földrajz-történelem szakos tanítói oklevelet, majd tanári diplomát szerzett. Apró falvakban hányódott egy ideig, míg végre nagyobb településeken taníthatott. 1942-ben rábízták a zólyomi városi múzeum létrehozását és később a zólyomi vár helyreállítási munkáit irányította. Zólyomi működése alatt talált rá Mayer Ede: II. Rákóczi Ferenc mellszobrára, melyet évtizedeken át rejtegetett, míg végre a fejedelem szülőhelyének ajánlhatta föl. 25 évvel ezelőtt leplezték le a borsi kastély előtt. 1948-tól a radványi Mezőgazdasági Levéltár számára mentette a háború után elhagyott nemesi udvarházak okleveles irattárait. Élete újabb állomása a besztercebányai Kerületi Múzeum régészeti osztályának vezetése volt. Tizenkét önálló kötete jelent meg és további kiadványok társszerzőségét jegyezte. Csupán egyetlen munkája jelent meg magyarul: a Gömör az őskorban (1971). O rendezte a rimaszombati múzeum őstörténeti anyagát, az atyai jóbarát, a sajnos szintén alig emlegetett Holéczy Miklós igazgató felkérésére. Kidolgozta és kiviteleztette az alsósztregovai Madách-múzeumot, melyet épp harminc éve nyitottak meg. Csöndben dolgozott, munkájáról alig vett tudomást a szlovákiai magyar közvélemény, hogy a magyarországit most ne is említsük. Inkább gáncsolták, néha a sajtóban meg is támadták. Amikor a Madách-múzeumhoz anyagot gyűjtött, a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum akkori igazgatója kidobta. A múzeum megnyitását követő díszvacsorára "elfelejtették" meghívni. Az ő munkássága nyomán nyerte vissza a póniki templom (Zólyom megye) régi, XIV. századi szépségét. Ez az épület őrzi az első hiteles magyar zászlóábrázolást. Kevesen vettek tudomást munkásságáról és távozásáról. Temetésén sem voltak sokan. De koporsóját bizonyára körülállták a reneszánsz és gótikus épületek, valamint a póniki harcos, hogy az élők mulasztását pótolva, tisztelete jeléül hajtsa meg azt a trikolórt, legrégibb zászlónkat, mely nélküle mindmáig aludná Csipkerózsika-álmát az évszázadok vakolatrétegei alatt. S érhet-e valakit nagyobb tisztesség? Balassa Zoltán Derkovits Száz éve született Derkovits Gyula, a két világháború közötti magyar művészet egyik legmarkánsabb alakja. Nehéz gyermekkora volt, apja asztalosmester, és neki is ezt a szakmát szánták. Hogy ettől meneküljön, önként jelentkezett az első világháborúba katonának, a fronton súlyosan megsebesült, és egész életére kiható tüdőbajt szerzett. Esti szakiskolában tanult rajzolni és festeni. Komolyabb ismereteket Kernstock Károly rajziskolájában szerzett. A Tanácsköztársaság idején a nyergesújfalusi művésztelepen dolgozott. 1923-ban Bécsben telepedett le, ahol kiállított képeinek sikere volt. Hazatérve 1927-ben az Ernst Múzeumban rendezett gyűjteményes kiállítást. Egyik legjelentősebb alkotása a 12 lapból álló "1514", a Dózsa-felkelést ábrázoló fametszet sorozata. A fekete-fehér ellentétéből alakított drámai hangjával a korszak egyedülálló grafikai teljesítménye. A szocialista eszmék és a hazai komor valóság hatják át műveit: Öregasszony, Favágó, Három nemzedék stb. A korai kubizmus hatásai is felfedezhetők képein. Később a német expresszionizmus nyugtalanságát érezzük a kompozíción és a színek alkalmazásán. Az 1930-as évektől alakul ki a jellegzetes derkovitsi színvilág, mely az ezüst és az arany, a hideg és Közlemény A Szlovákiai Magyar Néprajzi Társaság Választmánya 1994. március 19-én ülésezett Komáromban. A testület áttekintette a Társaság 1994. évi tevékenységét, és előkészítette az 1994. április 23-án, Komáromban tartandó V. (tisztújító) közgyűlést. Nyugtalanságát fejezte ki a nagykaposi Erdélyi János Emlékszobának a város vezetése általi önhatalmú felszámolása miatt. Erdélyi János olyan jelentős egyénisége a magyar kultúrának (és ezen belül a magyar néprajztudománynak, folklorisztikának), hogy emlékét szülővárosában minimálisan az eddigi szinten a jövőben is ápolni kell! Ehhez pedig szervesen hozzátartozik az a néhány lelkes ember áldozatkészségének köszönhetően létrehozott emlékkiállítás, amely méltán váltott ki szakmai körökben a határainkon túl is élénk visszhangot. Ezért a Szlovákiai Magyar Néprajzi Társaság Választmánya bízik abban, hogy Nagykaposon megoldódnak a problémák, és az Erdélyi-relikviák rövidesen méltó és végleges kiállítási helyükre kerülnek! Az SZMNT Választmánya nevében: dr. Liszka József elnök Jelenet a Dózsa-sorozatból a meleg színek ellentétéből áll. Néhány képe (Halászok, Külvárosi részlet, Téli ablak, Anya, Sorompó) József Attila verseire emlékeztet. Festészetét és magas színvonalú grafikáját nagyerejű, mély átérzés és tragikus hatások jellemzik. Élete utolsó korszakában festészete kiteljesedik és megtalálja a saját, senkivel sem összetéveszthető egyéni stílusát. Elismerése csak a sok nélkülözés okozta korai halála után következett be. Már 1934-ben sikeres emlékkiállítást rendeztek műveiből. 1948-ban pedig posztumusz Kossuth-díjjal tüntették. Hatása különösen az ötvenes évek elején erősödött fel a magyar kulturális életben. (ozsvald) Megrendelhető kiváló minőségű fehér és sárga nagyvirágú gyökeres krizantémpalánta, 2,80 Sk/db. Szállítás 10 db fölött, május 1 -je és június 20-a között. 500 db fölött kedvezmény. Június 21 -tői 2,25 Sk/db. Kérje ingyenes tájékoztatónkat! Flórtak kertészet Komárňanská 204/98 932 01 Velký Meder Tel.: 0709/923 492 Eladok és javítok TERRA és VARI típusú kistraktorokat, íH. hozzájuk való alkatrészeket. Érdeklődni lehet a következő telefonszámon: 0943/22 14, ill. faxszámon: 0943/935 61. Tűznézés Nr. 3. a személyiség kulturális lapja-Már kapható a hírlapárusoknál és a könyvkereskedőknél. A HÉT 9
