A Hét 1994/1 (39. évfolyam, 1-26. szám)

1994-03-18 / 12. szám

HÍRMONDÓ MÚZEUMI ESTÉK A képen balról jobbra: Tarics Péter, Kmeczkó Mihály és Liszka József a könyvbemutatón Egy kötet — Lapunk olvasóit már többször tájékoztattuk a komáromi Duna Menti Múzeum Magyar Nemzeti­ségi Osztálya "Múzeumi esték" című rendezvénysorozatáról, amelynek első előadására 1992 januárjában került sor, és azóta csaknem rendszeresen, minden hónap második hétfőjén folytató­dik. Ékképp létrejött egy fórum a környékbeli kultúraszerető, a mu­­zeológiai diszciplínák (pl.: a régé­szet, történettudomány, néprajz, művészet- és művelődéstörténet stb.) iránt érdeklődő értelmiségiek számára. Örömmel számolunk be arról, hogy a közelmúltban "Múzeumi esték — Tizenhárom előadás" címmel megjelent egy kötet, amely ÁG TIBOR, CSÁKY KÁROLY, FEHÉRVÁRY MAGDA, HALÁSZ PÉTER, HODOSSY GYULA, KISS GY. CSABA, KOSA LÁSZLÓ, B. KOVÁCS ISTVÁN, KÖRMENDI GÉZA, LÁBADI KÁROLY, NEVI­­ZÁNSZKY GÁBOR, VARGA KÁL­MÁN és VARGA SÁNDOR előa­dásainak anyagát tartalmazza. Ez a válogatás az esték résztvevőinek emlékezetfrissítőül, az eddig távol­maradóknak pedig mintegy kedv­csinálóként szolgálhat. LISZKA JÓZSEF (a Nemzetiségi Osztály vezetője és e könyv szerkesztője) tizenhárom téma szerint: "Bízom benne (nem ta­gadva, hogy a csokorba gyűjtött tizenhárom előadásnak bizonyos kabalisztikus jelentőséget is tulaj­donítva!), városunk és környéke érdeklődő közönsége továbbra is életben tartja rendezvénysoroza­tunkat, és másfél-két esztendő múltán kézbe veheti a tiszteit olvasó a Múzeumi esték második füzetét is. Úgy legyen!" E kiadvány az MNO, a dunaszerdahelyi Lilium Aurum és a Komáromi Lapok közös kiadásában jelent meg. (Megrendelhető a három kiadónál, ára harminc korona.) Február 14-én valósult meg e kötet bemutatója a múzeum Klap­ka téri épületében, ahol az eddigi előadók közül is többen megjelen­tek. Liszka József üdvözlő szavai után KMECZKÓ MIHÁLY, a Ko­máromi Lapok főszerkesztője az eddigi ún. KOMLAP-kiadványokat (a dél-komáromi alapiskola száz­éves története száz oldalon, Ko­márom turisztikai térképe, Sz. Dévai Judit: Identitás — szólzú­­gásban és a Múzeumi esték), TARICS PÉTER, a Komáromi Lapok magyar részének felelős szerkesztője pedig részletesebben a nyomdafriss kötetet mutatta be. Az ezt követő baráti beszélgetés során ki-ki az általa irányított intézmény életében történt válto­zásokról-újdonságokról számolha­tott be, illetve javaslatokat tehetett az MNO további tevékenységét stb. illetően. Többek között HA­LÁSZ PÉTER, a Magyar Művelő­dési Intézet igazgatója hívta fel a pedagógusok és diákok figyelmét az "Emese álma — Mítosz és történelem" címen megrendezen­dő, három éven át zajló történelmi vetélkedőre (a részletekről később tájékoztatjuk olvasóinkat). ZALA­­BAI ZSIGMOND a Bibliotheca Hungarica eddigi eredményeiről, nehézségeikről és a további ter­vekről nyilatkozott. HODOSSY GYULA ismét megragadta az alkalmat a cserkészet és a gyer­mekneveléssel foglalkozó KATED­RA című folyóiratuk népszerűsíté­sére, továbbá felhívta a résztvevők figyelmét a szeptember 16-i nagy­szabású rendezvényükre (vándor­­kiállítás megnyitása, konferencia, öregcserkészek találkozója), vala­mint a Lilium Aurum kiadványaira. Az est résztvevőit (Valentin-na­­pi) kiadványokkal ajándékozták meg a szervezők. (miskó) A kultúra összeköt A pozsonyi Magyar Kulturális Központ rendezvényeiről aránylag gyakran tájékoz­tatjuk olvasóinkat, de sokkal kevesebb szó esik arról a hasonló intézetről, amelyet a szlovák állam Budapesten működtet. Szlovákia Buda­pesti Kulturális Intézetének igazgatója, a jeles műfordító Karol Wlachovský a közel­múltban a Szlovák írók Klub­jában tájékoztatta az újságí­rókat arról, milyen rendezvé­nyekkel öregbítették a szlo­vák kultúra jó hírét a múlt esztendőben. Az intézet leg­fontosabb célkitűzése: eljut­tatni a magyar közönséghez a szlovák kultúrát, továbbá támogatni a Magyarországon élő szlovák kisebbség kultú­ráját. Nehéz lenne felsorolni mindazt, amit a nehéz anyagi körülmények ellenére meg­valósítottak az intézet mun­katársai. Különböző előadá­sokat, konferenciákat, be­szélgetéseket, filmbemutató­kat, kiállításokat, irodalmi és zenei rendezvényeket, ki­­sebb-nagyobb fesztiválokat szerveztek. Megtudtuk azt is, hogy az intézet volt a kez­deményezője a budapesti Madách Színház és a pozso­nyi Nová Scéna kapcsolatfel­vételének, amelynek egyik nagy eredménye a Mária Evangéliuma című zenés játék pozsonyi színrevitele volt. Karol Wlachovský el­mondta, hogy az intézetet látogató magyar értelmiségi­ekből mára kialakult egyfajta törzsgárda. Ők elsősorban a középnemzedék tagjai, és nyitottak a szlovák kultúra értékeinek befogadására. Van mit tenni például az irodalom megismerése terén is. Nem reménytelen a fel­adat, hiszen a magyarországi közönség körében a legolva­sottabb külföldi szerzők kö­zött ott található Bohumil Hrabal és Milan Kundera is. Megvan tehát az érdeklődés a közép-kelet-európai népek irodalma iránt, csak talán a kellő tájékoztatás hiányzik. Egyebek között ezt vállalta fel a budapesti szlovák inté­zet. Karol Wlachovský azt is elmondta, hogy a jelenlegi, politikailag nem túlságosan kedvező légkörben a kulturá­lis kapcsolatok jelentik talán az egyetlen olyan területet, ahol a kommunikáció szinte zavartalan.-dusik­"Emlékek nélkül nemzetnek híre csak árnyék" A BIBLIOTHECA HUNGARICA PÁLYÁZATA A Somorjai Bibliotheca Hungarica a (cseh)szlovákiai magyar történelem 1945—1947-es magyarellenes eseményeinek, a jogfosztottság korának jobb megismerése s a jövőnek való megőrzése és felmutatása végett pályázatot hirdet a hontalanság éveivel kapcsolatos írásos és szóbeli dokumentumok (a kitelepítést-deportálást tükröző népi-félnépi eredetű korabeli költemények, verses krónikák, "hírverések", "veszedeleménekek", népdalok, népdal-átköltések), továbbá prózai visszaemlékezések, levelek, tényirodalmi igaz történetek gyűjtésére. Dalok, népdalátköltések esetén a szöveghez csatolandó a dallamot kiegészített szövegközlés esetén feltüntetendő a gyűjtő neve, az adatközlő neve, életkora, lakhelye; továbbá (az időpont megadásával) a csehországi helység, ahová a történelmi forgószele a szülőföldjéről elsodorta. A dokumentumok szövegét a pályázat meghirdetője 1994. június 30-ig három példányban kéri beküldeni az alábbi címre: Városi Honismereti Ház, 931 01 Šamorín. A borítékra írják rá: "Emlékek nélkül nemzetnek híre csak árnyék. ’ A tényirodalmi pályamunkák, ugyancsak három példányban, a fent megadott határidőig a fent megadott címre küldhetők be. A dokumentumokat, leveleket a korabeli helyesírással, betűhíven gépeljék le, vagy fénymásolt formában küldjék be (ha erre nincs mód, a leveleket a BH fénymásolja le, visszaküldve az eredeti példányt). A beérkezett pályamunkákat a Bibliotheca Hungarica Alapítvány kuratóriuma által kinevezendő bírálóbizottság két kategóriába (vers, illetve próza) sorolva 1994. szeptember végéig bírálja el; e határidőig kerül sor a pályázat eredményének a sajtóban való közlésére, a pályanyertes művek díjazására, az esetleges különjutalmak kiosztására is. A legjobb pályamunkákat mindkét kategóriában 3000, 2000 és 1000 koronás jutalomban részesítjük, közzétesszük a sajtóban, s kellő társadalmi támogatás, szponzorálás esetén publikáljuk a Bibliotheca Hungarica "Pro Pátria Füzetek" című kiadványsorozatában. A BH Alapítvány Kuratóriuma 8 A HÉT

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents