A Hét 1994/1 (39. évfolyam, 1-26. szám)

1994-03-04 / 10. szám

OTT JÁRATUNK Re/zke/zclck c/empé/zck...! Vizit a komáromi Vám­hivatalban Január huszonhalodika — Nemzet­közi Vámnap. Ez alkalomból látogat­tam el a komáromi Vámhivatalba, hogy áttekintést nyerjek a szlovák— magyar határ éber őrzőinek, a vámő­röknek a munkájáról. Az ódon Erzsé­bet hídon nyugalom honol, mintha nem is az államhatár, hanem csupán a hömpölygő Duna szelné ketté a hajdanán együvé tartozó várost. Oda­bent, a hivatal kétemeletes épületé­ben nyoma sincs az ünnepi mámor­nak, folyik a hétköznapi munka — olajozottan működik a "gépezet". Ba­rátságos vámőrök igazítanak útba az igazgatói iroda felé, ahol miután igazolom újságíró-mivoltomat (mert hát rend a lelke mindennek...), SZA­­LAY GÁBOR igazgatóhelyettes kész­ségesen válaszol a kérdéseimre: — Milyen mértékben hatnak az 1989 óta végbemenő társadalmi vál­tozások a vámtisztviselők munkájára ? — A társadalmi változásokkal pár­huzamosan nálunk is tapasztalhatók különféle változások: jelentős mérték­ben nőtt a határátkelőhelyek forgalma, az árukivitel és -behozatal, új rende­letek léptek érvénybe. A komáromi Vámhivatalnak hét kirendeltsége van: a dunaszerdahelyi, a nagymegyeri, a medvei, valamint a komáromi vasúti, kikötői, belterületi és a hídon található átkelőhely. 1989 előtt a kirendeltsé­geinken csak statisztikai kimutatáso­kat végeztünk a külkereskedelemmel foglalkozó vállalatok vámilletékeiről. Azonban az új 222/92. számú törvény alapján köteleznek bennünket az általános forgalmi adó személyes beszedésére, amit a magánvállalatok, kft-k léte, illetve megnövekedett kül­kereskedelmi tevékenysége is indo­kol. Például tavaly 764 millió 300 ezer koronát szedtünk be általános forgal­mi adóként. E törvénnyel kapcsolat­ban akadtak olyan problémák, hogy a magánvállalkozók hibásan töltötték ki az engedélyeket vagy szándékosan hamisan deklarálták az árujukat (ke­vesebb árut tüntettek fel a valós mennyiségnél stb.), ezért részünkről fokozottabb figyelemre, munkafegye­lemre volt szükség. Továbbá tisztvi­selőink részére nagyobb munkameg­terhelést jelentett a vámunió beveze­tése Szlovákia és Csehország között. Ugyanis az új előírások nem készültek el olyan gyorsan, mint amilyen hirtelen át kellett állnunk a változásra. Egyéb­ként az új rendeletek alapján szinte mindenféle áru legálisan kivihető az országból — csökkent a múlt rend­szerben megszokott korlátozás. Ez­által csökkent a vámkihágások száma is, ám nőtt a devizakihágások száma — elszaporodtak a valutacsempé­szek. Szerencsére, a napjainkban aktuális menekültkérdés a mi régión­kat nem érinti — nem találkoztunk kirívó esetekkel. Hiszen a Duna miatt a menekültek inkább csak a hivatalos határátkelőhelyen igyekeznek átjutni, ahol a szükséges iratok és pén­zösszeg birtokában átengedjük őket. Csak néhány egykori jugoszláv állam­polgár esetét említhetném. A turista­­forgalom fellendülésével kapcsolat­ban fokozottan odafigyeltünk az Ausztriába, Olasz- és Törökországba utazó csoportokra, hogy betartják-e a valutakivitelre és az árubehozatalra vonatkozó előírásokat. Érdekes mó­don e csoportok többsége a mi határátkelőnkön keresztül távozott az országból, de visszafelé inkább másik átkelőhelyet választottak. Pedig téves az a nézet, hogy másutt kevésbé éberek a kollégáink... — Tavaly változást tapasztalhat­tunk a kamionforgalom terén is... — Valóban, a nyár folyamán négy hónapra lezártuk a medvei átkelőhe­lyet hídjavítás miatt. így a kamionfor­galom egy része átkerült Komáromba. Mivel a komáromi híd több mint százéves, ezért a műszaki mérések alapján csak húsz tonnáig engedé­lyezett a magyar, szlovák és cseh kamionok átkelése a komáromi vá­mon. Ezek a kamionok az idén is átkelhetnek a komáromi hídon, ezáltal nem kényszerülnek kerülőútra Medve vagy Ipolyság felé. — Köztudott, hogy az utóbbi évek­ben elszaporodtak a lengyel és vietnami üzletelők. Velük kapcsolat­ban milyen tapasztalatokról számol­hat be? — A vonatjegyek drágulásával a lengyel vasúti forgalom visszaesett, a vietnami üzletelők javarésze pedig már hivatalos vállalkozói engedéllyel rendelkezik. Persze eleinte még több olyan eset akadt, amikor a külföldi­eknek nem volt minden árujukra hivatalos számlájuk vagy fénymáso­lóval próbáltak számlákat gyártani. De mivel Ilyenkor elkoboztuk az árut, fokozatosan tanultak a sikertelen próbálkozásaikból, és legtöbben in­kább a törvényes utat választják. Akárcsak azok a roma polgártársaink, akik eleinte gyakran próbálkoztak nagyobb mennyiségű pulóver, sze­szes ital, cigaretta illegális áthozata­lával. — Mi lesz az elkobzott áru sorsa? — Az elkobzott árut hivatalosan értékesítjük a velünk rendszeres kap­csolatban álló állami vagy magánüz­letekben. Mivel a Vámhivatal dolgo­zóinak tilos ebből az áruból vásárolni, ezért inkább más járásban próbáljuk értékesíteni a holmikat. Az elkobzott deviza a bankba kerül, a lopott személygépkocsikért pedig jelentke­zik a tulajdonos vagy a biztosító. — Megfelelően felkészültek a haj­dani szocialista államokban is divatba jött kábítószer-csempészés megelő­zésére? — Mivel az egyik legismertebb balkáni csempészút Medvén keresztül vezet, ezért alaposan kiképzett ku­tyáinkkal igyekszünk leleplezni a csempészeket. Főleg a török kamio­­nosokra figyelünk, akik ügyesen ki­épített információhálózattal rendel­keznek. — A jugoszláviai háború következ-12 A HÉT

Next

/
Thumbnails
Contents