A Hét 1994/1 (39. évfolyam, 1-26. szám)
1994-03-04 / 10. szám
OTT JÁRATUNK Re/zke/zclck c/empé/zck...! Vizit a komáromi Vámhivatalban Január huszonhalodika — Nemzetközi Vámnap. Ez alkalomból látogattam el a komáromi Vámhivatalba, hogy áttekintést nyerjek a szlovák— magyar határ éber őrzőinek, a vámőröknek a munkájáról. Az ódon Erzsébet hídon nyugalom honol, mintha nem is az államhatár, hanem csupán a hömpölygő Duna szelné ketté a hajdanán együvé tartozó várost. Odabent, a hivatal kétemeletes épületében nyoma sincs az ünnepi mámornak, folyik a hétköznapi munka — olajozottan működik a "gépezet". Barátságos vámőrök igazítanak útba az igazgatói iroda felé, ahol miután igazolom újságíró-mivoltomat (mert hát rend a lelke mindennek...), SZALAY GÁBOR igazgatóhelyettes készségesen válaszol a kérdéseimre: — Milyen mértékben hatnak az 1989 óta végbemenő társadalmi változások a vámtisztviselők munkájára ? — A társadalmi változásokkal párhuzamosan nálunk is tapasztalhatók különféle változások: jelentős mértékben nőtt a határátkelőhelyek forgalma, az árukivitel és -behozatal, új rendeletek léptek érvénybe. A komáromi Vámhivatalnak hét kirendeltsége van: a dunaszerdahelyi, a nagymegyeri, a medvei, valamint a komáromi vasúti, kikötői, belterületi és a hídon található átkelőhely. 1989 előtt a kirendeltségeinken csak statisztikai kimutatásokat végeztünk a külkereskedelemmel foglalkozó vállalatok vámilletékeiről. Azonban az új 222/92. számú törvény alapján köteleznek bennünket az általános forgalmi adó személyes beszedésére, amit a magánvállalatok, kft-k léte, illetve megnövekedett külkereskedelmi tevékenysége is indokol. Például tavaly 764 millió 300 ezer koronát szedtünk be általános forgalmi adóként. E törvénnyel kapcsolatban akadtak olyan problémák, hogy a magánvállalkozók hibásan töltötték ki az engedélyeket vagy szándékosan hamisan deklarálták az árujukat (kevesebb árut tüntettek fel a valós mennyiségnél stb.), ezért részünkről fokozottabb figyelemre, munkafegyelemre volt szükség. Továbbá tisztviselőink részére nagyobb munkamegterhelést jelentett a vámunió bevezetése Szlovákia és Csehország között. Ugyanis az új előírások nem készültek el olyan gyorsan, mint amilyen hirtelen át kellett állnunk a változásra. Egyébként az új rendeletek alapján szinte mindenféle áru legálisan kivihető az országból — csökkent a múlt rendszerben megszokott korlátozás. Ezáltal csökkent a vámkihágások száma is, ám nőtt a devizakihágások száma — elszaporodtak a valutacsempészek. Szerencsére, a napjainkban aktuális menekültkérdés a mi régiónkat nem érinti — nem találkoztunk kirívó esetekkel. Hiszen a Duna miatt a menekültek inkább csak a hivatalos határátkelőhelyen igyekeznek átjutni, ahol a szükséges iratok és pénzösszeg birtokában átengedjük őket. Csak néhány egykori jugoszláv állampolgár esetét említhetném. A turistaforgalom fellendülésével kapcsolatban fokozottan odafigyeltünk az Ausztriába, Olasz- és Törökországba utazó csoportokra, hogy betartják-e a valutakivitelre és az árubehozatalra vonatkozó előírásokat. Érdekes módon e csoportok többsége a mi határátkelőnkön keresztül távozott az országból, de visszafelé inkább másik átkelőhelyet választottak. Pedig téves az a nézet, hogy másutt kevésbé éberek a kollégáink... — Tavaly változást tapasztalhattunk a kamionforgalom terén is... — Valóban, a nyár folyamán négy hónapra lezártuk a medvei átkelőhelyet hídjavítás miatt. így a kamionforgalom egy része átkerült Komáromba. Mivel a komáromi híd több mint százéves, ezért a műszaki mérések alapján csak húsz tonnáig engedélyezett a magyar, szlovák és cseh kamionok átkelése a komáromi vámon. Ezek a kamionok az idén is átkelhetnek a komáromi hídon, ezáltal nem kényszerülnek kerülőútra Medve vagy Ipolyság felé. — Köztudott, hogy az utóbbi években elszaporodtak a lengyel és vietnami üzletelők. Velük kapcsolatban milyen tapasztalatokról számolhat be? — A vonatjegyek drágulásával a lengyel vasúti forgalom visszaesett, a vietnami üzletelők javarésze pedig már hivatalos vállalkozói engedéllyel rendelkezik. Persze eleinte még több olyan eset akadt, amikor a külföldieknek nem volt minden árujukra hivatalos számlájuk vagy fénymásolóval próbáltak számlákat gyártani. De mivel Ilyenkor elkoboztuk az árut, fokozatosan tanultak a sikertelen próbálkozásaikból, és legtöbben inkább a törvényes utat választják. Akárcsak azok a roma polgártársaink, akik eleinte gyakran próbálkoztak nagyobb mennyiségű pulóver, szeszes ital, cigaretta illegális áthozatalával. — Mi lesz az elkobzott áru sorsa? — Az elkobzott árut hivatalosan értékesítjük a velünk rendszeres kapcsolatban álló állami vagy magánüzletekben. Mivel a Vámhivatal dolgozóinak tilos ebből az áruból vásárolni, ezért inkább más járásban próbáljuk értékesíteni a holmikat. Az elkobzott deviza a bankba kerül, a lopott személygépkocsikért pedig jelentkezik a tulajdonos vagy a biztosító. — Megfelelően felkészültek a hajdani szocialista államokban is divatba jött kábítószer-csempészés megelőzésére? — Mivel az egyik legismertebb balkáni csempészút Medvén keresztül vezet, ezért alaposan kiképzett kutyáinkkal igyekszünk leleplezni a csempészeket. Főleg a török kamionosokra figyelünk, akik ügyesen kiépített információhálózattal rendelkeznek. — A jugoszláviai háború következ-12 A HÉT
