A Hét 1994/1 (39. évfolyam, 1-26. szám)

1994-01-01 / 1. szám

násávai egy új közigazgatási egységet hoztak létre Nový Život néven.) KRÓNIKA Településlexikon KISLÉG (Lehnice) A XIII. századi okiratok csupán egy Lég nevű községet említenek. A legrégibb ilyen okirat IV. Béla király egy 1239. évben kiadott oklevele, melyben mint pozsonyi várbirtok Legu alakban szerepel. Roland nádor egyik 1250-ben kelt végzésében Legh néven van említve. Kislég nevével először egy 1311 -bői származó okiratban találkozunk Kyus Leeg alakban. Nevének további megjelenési formái: 1517-ben Kyslegh, 1828-ban Kislógh, 1927-ben Malý Lóg. 1324-ben a Salamon nemzetsógbeliek a község földesurai, de a későbbiekben a birtok egy részét átengedik Olgyai Péternek és fiának. 1517-ben II. Lajos király Kislóghi Pál fiát, Pétert, illetve Egyed fiát, Andrást, valamint Mátyás fiát, Balázst iktatta be itteni birtokukba. 1608-ban Léghi István fia, Simon itteni kúriáját nejének, Zsófiának adományozta. 1657-ben Alsze­gi Mátyás itteni birtokrészét Szüllő Fe­rencnek 50 évre elzálogosította. Két évvel később a párkányi csatában elesett Szüllő György neje és gyermekei osztozkodnak az itteni birtokon, melyet 1802-ben Szüllő Zsigmond Gálffy Péternek zálogosított el. A Léghi-, illetve Kisléghi-család a múlt század elejéig birtokos a községben. Az 1828-as Nagy Lajos-féle összeírásban 42 házzal és 307 lakossal szerepel. 1866-ban tűzvész pusztított a községben. Népszámlálási adatok: Ev összesen ebből magyar % 1900 422 404 95,73 1921 428 420 98,13 1930 507 496 97,83 (1940-ben a községet egyesítették Nagy­­léggel és Szásszal Lóg néven.) KISLÚCS (Lúč na Ostrove) A gellei érseki székhez tartozó kisközség. A XIII. század elejéről származó okleve­leink három Lúcs nevű községet is említenek: Terra-Luche, Zilasluche és Nagluche alakban. Kislúcs nevével elő­ször Mátyás király egyik 1468-ban kelt kiváltságlevelében találkozunk Kislwche alakban. Nevének további megjelenési formái: 1524-ben Kis-Luche, 1927-ben Malá Lúč. A lucsei Dócza-család ősi fészke. II. Lajos királynak a gellei érseki székhez 1524-ben intézett rendelete a gellei érseki székhez tartozónak említi. A pápai tized­­szedők jegyzékében mint királyi birtok szerepel. Az 1553. évi portális összeírás­ba is királyi birtokként van felvéve 15 portával. A későbbiekben a Pálffy-család lett a község földesura; még e század elején is a Pálffy-fóle szeniorátusnak volt itt a legnagyobb birtoka és nemesi kúriája, mely a XVIII. század elejéről való, s amelyet 1833-ban klasszicista stílusban átalakítottak. Az 1828. évi Nagy Lajos-féle összeírásban 25 házzal és 185 lakossal szerepel. Népszámlálási adatok: Ev összesen ebből magyar % 1900 213 211 99.06 1921 275 252 91,64 1941 311 311 100,00 (1960-ban a községet egyesítették Nagy­­lúccsal Lúč na Ostrove néven.) KISMAGYAR (Nový Život) Első okleveles említése 1298-ból szárma­zik Marcha Magar alakban. Nevének további megjelenési formái: 1482-ben Felsew-Magar, 1678-ban Magyarka, illet­ve Kismagyar, 1773-ban Klein Magendorf. 1927-ben Malý Máger. Az 1298. évben kelt adományozólevól­­ben III. Endre király az itteni királyi birtok egyharmad részét Somorja városának adományozta. 1313-ban Henzlinus pozso­nyi várjobbágy itteni birtokrészét átenged­te az esztergomi érseknek. 1416-ban a község birtokosai között szerepel még Kismagyari László nemes ember is; egy évvel később pedig a község birtokosai között említik az Olgyai-családot is. 1471- ben Mátyás király Borsai Péter itteni birtokát elkobozta és Vizközi Tamás és Pál, valamint Hegyi István között szétosz­totta, mert Borsi Péter és doborgazi Wolth Imrét rabló módjára megtámadta és lekaszabolta. 1482-ben a felsőmagyari Bély Mihályné és gyermekei, valamint a Borsi-, Vizközi-, Hegyi-, Kismagyari-, Szül­lő- és Balogh-családok, majd 1521-ben Földes János rószbirtokos a községben. 1678-ban Kóméndi Ferencz itteni birtok­részét Orbán Pál ítólőmesternek és ne­jének, Alvinczy Évának elzálogosította. A XVI. századtól kezdődően a Zichy, Es­terházy, Baltazzy és a Batthyány grófi családok még nagyobb birtokosok itt, majd női ágon az egész község a Pálffy grófok kezére került, egészen a monarchia széthullásáig. A községben lévő Pálffy kastély egyes szerzők szerint egykoron a klarissza apácák nyaralója volt. Meglehet, hogy ez az a kastély, melyet Bél Mátyás Zsigmond király hajdani nyaralójaként emleget, s csak később került a klarisszák birtokába. A kastély sorsát illetően csak annyi bizonyosat tudunk, hogy a Pálffyak nem­csak átépítették, hanem az 1899. eszten­dőben ki is bővítették. A Nagy Lajos-féle 1828. évi összeírásban 28 házzal és 208 lakossal szerepel. A községhez tartozik a Kismérges erdószlak. Népszámlálási adatok: Ev összesen ebből magyar % 1900 512 492 96,09 1921 467 450 96,36 1930 553 528 95,48 (1940-ben a községet egyesítették Tonk­­házával Tonkháza néven; 1960-ban pedig Bélvata, lllésháza és Tonkháza összevo-KISPAKA (Veiké Paka) A Felső-Csallóközben egymáshoz közel épült, ma már egy közigazgatási egységet alkotó három Paka egyike. Borovszky szerint a Paka névvel először Roland nádor egy 1250-ben kiadott rendeletében találkozunk. 1301- és 1315-ben a pozsonyi káptalan kiadványaiban Leopol­­dus De Paka nevében fordul elő. A pápai tizedszedők Payac elferdített formában jegyezték be jegyzékükbe. Nevének to­vábbi megjelenési formái: 1493-ban Kys Paka, 1773-ban Kis Paka, 1920-ban Malá Paka. Hajdanán Éberhard tartozéka volt, de a tagosításkor, 1787-ben a Balassa grófok kezére került, a későbbiekben azonban már a Pálffy grófok a község földesurai. Az 1828. évi Nagy Lajos-féle összeírásban 20 házzal és 145 lakossal szerepel. Népszámlálási adatok: Ev összesen ebből magyar % 1900 158 156 98,73 1921 188 184 97,87 1930 194 192 98,97 (1940-ben a községet egyesítették Csu­­kárpakával és Nagypakával Nagypaka néven.) KISUDVARNOK (Maié Dvorníky) A Dunaszerdahelytől északra, de közvet­len szomszédságában fekvő község tör­ténete mindenkor szorosan kötődött a testvérközsóg Nagyudvarnok történeté­hez. E két községről egy 1250-ben kelt oklevélből megtudjuk, hogy a királyi udvarnokok települése volt. A pápai tizedszedők jegyzékében Oduor alakban szerepel. Nevének további megjelenési formái: 1786-ban Kisch-Udwarnok, 1927- ben Maié Dvorníky. Birtokviszonyainak alakulásáról, sajnos nagyon keveset tudunk, részben csak a legújabbkori birtokosai ismeretesek. A múlt század elején az Argay- és a Deák-családok voltak a község nagyobb nemesi birtokosai. Az 1828-as Nagy Lajos-féle összeírásban 54 házzal és 395 lakossal szerepel. A községhez tartozik Berhócsimajor. A község területe 688 ha, lakóinak száma 812, felekezeti megoszlás szerint: róm. kát. 692, gör. kát. 1, ev. ref. 47, egyéb 72. A falu polgármestere Sereghy Ferenc, a Csemadok-alapszervezet elnö­ke Kiss Szilvia. Népszámlálási adatok: Ev összesen ebből magyar % 1900 435 425 97,70 1921 465 465 100,00 1941 600 600 100,00 1991 812 751 92,49 (1960-ban Kisüdvarnok és Nagyudvarnok egyesítésével egy új közigazgatási egy­séget hoztak létre Dvorníky na Ostrove néven; 1990-ben a két község kettévált) Összeállította: dr. Zsigmond Tibor (Folytatjuk) 10 A HÉT

Next

/
Thumbnails
Contents