A Hét 1993/2 (38. évfolyam, 27-52. szám)

1993-11-26 / 48. szám

OTTJÁRTUNK

Baráti találkozók Csehországban

H

A

G

Y

O

M

Á

N

Y

T

E

R

E

M

T

É

S

Az 1956-os magyarországi eseményekről cseh-, morvaországi és szlovákiai magyarok közösen emlékeztek meg a prágai Magyar Kulturális Központban. Erre az idén immár második alkalommal került sor. Mint ahogy azt Jégh Izabella, a Csemadok Pozsony Városi Választmányának titkára, a rendezvény egyik szervezője hangsúlyozta: szeretnék, ha ezek a közös megemlékezések hagyománnyá válnának. A szlovákiai magyarok minden év őszén Prágába utaznak, hogy ott a Csehországban ragadt honfitársaikkal együtt emlékezzenek az 1956-os magyar forradalom, míg csehországi barátaik március 15-én a pozsonyi Petőfi szobornál tisztelegnek az 1848-as szabadságharc emlékének. Ez így volt az idén, s reményeik szerint a jövőben sem lesz másként.

Látogatás Kralupy polgármesterénél

Az október huszonkettedikéi prágai emlékest előtt a szlovákiai Csemadok-tagok egy csoportja látogatást tett a közép-csehországi kisváros, Kralupy polgármesterénél. A városi hivatalban Pavel Rynt polgármesteren és Stanislav Slabyhoudek alpolgármesteren kívül a városka önkormányzatának több tagja fogadta a szlovákiai vendégeket. Megtudtuk tőlük, hogy a Prágától mintegy húsz kilométerre északra fekvő Kralupyban szinte alig van munkanélküli, virágzik a kulturális- és a sportélet. Számos, a környéken kedvelt és ismert amatőr népzenei és színjátszó együttesük van. A Csemadok-tisztségviselők rögtön meg is egyeztek a kralupyakkal, hogy alkalomadtán ezeket az együtteseket szívesen látnák Dél-Szlovákiában is. így tehát a kellemes hangulatú beszélgetés — amelyen részt vett többek között Vógh László, a Csemadok OV főtitkára, Duka-Zólyomi Árpád, a Csemadok Pozsony Városi Választmányának elnöke, az Együttélés Politikai Mozgalom alelnöke, parlamenti képviselő, Pásztor István, Komárom polgármestere, valamint

Jégh Izabella — konkrét megállapodásokkal ért véget.

Egyébként ennek a csaknem tizen-nyolcezer lakost számláló hangulatos középcsehországi városkának az önkormányzatában egy magyar ember is tevékenykedik. Gyönyör József, aki 1962 január elseje óta él Kralupyban. Ez alatt az idő alatt megszokta és megszerette a várost, a környéket, az embereket. Elmondta, hogy az 1991-es népszámlálási adatok szerint a városban tizenhótezer kétszázharmincöt cseh, négyszáznegyvenöt szlovák, hetvenkilenc roma, negyvenhárom pedig magyar nemzetiségű. Rajtuk kívül élnek a városban németek (húszán), lengyelek (tizennyolcán), oroszok (tizennégyen), néhány morva, bolgár, görög, ukrán és román nemzetiségű polgár. Valamennyien jól megvannak egymással. Gyönyör József még hozzáteszi, hogy annak idején teljesen prózai okok miatt választotta lakhelyéül ezt a közép-csehországi városkát. Ugyanis itt kapott munkát a kaucsukgyárban, és ezzel együtt kiutaltak számára egy lakást. Egyébként ma már a családja is Kralupyhoz köti. A felesége, a lánya, a fia — aki egyébként már megnősült, és Kelet-Csehországba költözött. Gyönyör úr beszélgetésünk végén még egyszer hangsúlyozza: nagyon a szívéhez nőtt a város.

Emlékest Prágában

A kralupyi városi hivatalban tett látogatás után a program a prágai Magyar Kulturális Központban folytatódott az 1956-os magyarországi eseményekről való megemlékezéssel. A harminchét évvel ezelőtt történtekről elsőként dr. Horváth Miklós budapesti hadtörténész szólt. Beszédében felelevenítette a magyar nép hősies elszántságát, amellyel felvette az eleve egyenlőtlen harcot a zsarnoki hatalom ellen. "Nemcsak politikából vizsgázott kitűnőre Magyarország, hanem etikából is. Az emberek féltékenyen őrizték a forradalom tisztaságát. Ha rövid ideig is, de tiszta volt a levegő. Jólesett teli tüdővel lélegezni" — hangsúlyozta a történész, majd röviden vázolta a nyugati hatalmak magatartását, annak okait a magyarországi forradalom idején. Idézte az Amerikai Egyesült Államok elnökének, Eisenhowernek 1956. november 14-én mondott szavait: "Szívünk mélyéig együtt érzünk a magyarokkal. Minden lehetőt megteszünk a szenvedők gyámolítására. Az Egyesült Államok kormánya azonban nem javasolja és soha nem is javasolhatta, hogy a védtelen lakosság nyílt forradalmat kezdjen egy olyan hatalom ellen, amelyet nem képes legyőzni." — A forradalmat akkor, 1956-ban leverték, de 1956 tanításai ma is érvényesek — emelte ki beszéde végén dr. Horváth Miklós.

Az est második előadója Szőke József pozsonyi író volt, aki az ötvenhatos

2 A HÉT