A Hét 1993/2 (38. évfolyam, 27-52. szám)
1993-07-16 / 29. szám
Bornemisza nyughelye Egyen-ketten majd ml is meghalunk, Megrothadunk, magunkba roskadunk, Tetemházban még ml Is beszállunk, ítéletig umnkat ott várjuk." (BORNEMISZA: AZ ÍTÉLETRŐL) így ecsetelj súlyos verssoraiban Bornemisza Péter, a XVI. század legjelentősebb írója, költője, prédikátora, megjövendölt halálát. Balassi János udvari lelkésze volt Zólyomban, és tanítómestere, nevelője a későbbi nagy magyar költőnek, Balassi Bálintnak. Hatása érezhető a költő istenes versein is. Bornemisza igazi reneszánsz ember volt, akinek az élmény, a tapasztalat és annak továbbadása a legfontosabb. Sok helyen megfordult, Galgóoon majd Semptén telepedik le, mint lelkipásztor és itt írja öt kötetes Postilláját (Prédikádós könyvét), mely a korabeli magyar próza egyik remeke. A legnagyobb felháborodást és egyben elismerést a negyedik kötethez csatolt Ördögi kísértetek keltették, amelyet később külön könyvben is kiadott. Ebben nem kíméli a népnyúzó főurakat, sőt a császár személyét is megsérti. Felszólítják, hogy vonja vissza vádjait, de Bornemisza ezt kereken visszautasítja. Ezért menekülnie kell. Először Beckó várában rejtőzködik, majd régi pártfogója, Balassi István meghívását elfogadva, Detrekő várában húzódik meg. Ideszállíttatja értékes nyomdáját és családja is itt talál menedéket. A vár alatt meghúzódó Rárbokon (ma Rohožník) jelenik meg újabb vitairata és prédikádós könyve. Fáradhatatlanul szervezett, vitázott a csendes, védett helyen. 1584 tavaszán halt meg. Halálának körülményeiről és pontos dátumáról keveset tudunk. Özvegye pár hónappal később levélben értesíti rokonát ura haláláról és kéri, hogy az ott letétbe helyezett könyvekről adjon hírt és küldje el az érte járó pénzt. A közeli Széleskút-i (Sološnica) templomban temették el, ahol a Balassi családnak kriptája volt. A Borovszky-fóle Pozsony vármegye történetében ezt olvassuk: "Sírköve még 150 évvel ezelőtt megvolt, a mai katolikus templomban, Széleskúton, de onnan nyomtalanul eltűnt." Viszont ma is látható a templomban Balassi Menyhárt vörösmárvány domborműves sírköve, Balassi Istvánnak és feleségének latin nyelvű epitáfiuma (sírfelirata). Tehát bizonyos, hogy Balassi István kedves lelkészét is idetemettette. Nemeskürty István irodalomtörténész szerint a sírkő nyomtalan eltűnése azzal is magyarázható, hogy az egykor protestáns templom katolikussá lett, ahol talán nehezen tűrték volna meg egy evangélikus püspök sírkövét, ráadásul éppen Bornemiszáét, aki oly sok borsot tört a katolikusok orra alá. Ezenkívül a környéket 1 709-ben zsoldos katonák rabolták ki, és 1853-ban pedig nagy tűzvész pusztított
