A Hét 1993/2 (38. évfolyam, 27-52. szám)
1993-12-24 / 52. szám
Borkorcsolya Hozzávalók: 1 nagy, kerek kenyér, 5 dkg reszelt rokfort, 10 dkg krémsajt, 10 dkg körözött (juhtúró), 10 dkg paprikás szalámi, 15 dkg vaj vagy margarin, 10 dkg reszelt sajt, 5 dkg darált dió, 1 dl sűrű tejföl, 2 csokor metélőhagyma (lehet vöröshagyma is), 2 gerezd fokhagyma, só, törött bors, piros fűszerpaprika A reszelt rokfortot 5 dkg vajjal, 1 teáskanál tejföllel, csipetnyi sóval, borssal és 1 gerend zúzott fokhagymával habosra keverjük. A krémsajtot a dióval összekeverjük. A juhtúrót (körözöttet) a pirospaprikával és a metélőhagyma felével kikeverjük. A szalámi felét nagyon apróra vágjuk, és 5 dkg vajjal meg 1 teáskanál tejföllel ugyancsak kikeverjük. Végül a megmaradt vajat a reszelt sajt felével, 1 kanál tejföllel, törött borssal és az összezúzott fokhagymával habosra keverjük. A kenyeret 5 lapba vágjuk. Az alsó lapot alufóliára fektetjük, és megkenjük a rokfortkrémmel, majd ráborítjuk a második lapot. Erre körözöttet kenünk. A harmadik lapot a szalámis vajjal, a negyediket a diós krémsajttal, az ötödiket pedig a sajtkrémmel kenjük meg. A megmaradt kenyérből egy szeletet levágunk, és apróra morzsoljuk. Ezt a morzsalékot rászórjuk a sajtkrémmel bekent torta oldalára. A tetejét kirakjuk a megmaradt szalámiból csavart kis tölcsérekkel, és meghintjük a finomra vágott metélőhagymával, meg a reszelt sajtial. Hűtőszekrényben legalább 2 napig dermesztjük. Tortacikkekre szeletelve tálaljuk. féasztalon jól mutat a képeinken látott sajtból, főtt tojásból készült rózsa és a tüskés sajt, melyre mindenféle finomság felszúrható. /----------------------------------------------------------s TE MEG ÉN A KONYHÁBAN Tanácsok nem csak kezdő háziasszonyoknak Tekintettel a közelgő vendégeskedésekre, a már hagyományossá vált eszem-iszom szokására, szeretnénk megnyugtatni a gondban lévő háziaszszonyokat, hogy sohasem az számít, mivel kínáljuk meg a vendéget, hanem az, hogyan tálaljuk a mégoly szerény falatot is. A legegyszerűbb ennivalót, a zsíros kenyeret is lehet szépen tálalni pirospaprikával meghintve úgy, hogy összefusson a nyál az ember szájában! Persze az sem mindegy, hogy repedt, csorba szélű tányérra rakjuk-e egy terítetten asztalon, esetleg pecsétes abroszon, vagy pedig szép tálra tesszük, színes szalvétával, sószóróval, borsőrlővel, netán egy vékony karikákra vágott zöldpaprikával vagy paradicsomgerezdekkel együtt. A paprikás krumpli is másként hat kockás abroszon, cseréptálban. Egyet ne felejtsünk el: nem azért találkozunk a barátainkkal és a vendégeinkkel, hogy együnk, ezért inkább a fantáziánkat engedjük el, és próbáljunk meg olyan ételeket tálalni, amelyek nem terhelnek meg túlságosan. Néhány tanács: 1. Csak annyi vendéget szabad egyszerre meghívni, ahány kényejmesen elfér nálunk. 2. Ügyeljünk arra, hogy olyan ételeket tálaljunk, amelyek ízben, színben, fajtában illenek egymáshoz. 3. Soha ne erőltessük az alkoholtartalmú italok kínálását. 4. A szükségesnél egy kevéssel több ételt tegyünk az asztalra, hogy mindenki bátran vehessen belőle. Inkább maradjon meg, mint kevés legyen. 5. Legyünk tekintettel vendégeink egészségi állapotára. 6. Sohasem szabad éreztetni vendégeinkkel, hogy az étel mennyibe került, vagy hogy milyen sokat kellett vele dolgoznunk. 7. Legyünk jókedvűek, éreztessük vendégeinkkel, hogy szívesen fogadtuk őket, hogy örülünk nekik. (Folytatjuk) A HÉT 25
