A Hét 1993/2 (38. évfolyam, 27-52. szám)
1993-07-16 / 29. szám
MINERVA Ultrahangpróba A hipertermiás kezelés azon a tényen ébreszt az a feltevés is, hogy az NO-t előállító idegsejtek ellenállóbbak az agyat ért káros hatásokkal szemben. Lehet, hogy az NO-hatás pontosabb megismerése közelebb visz a ma még szinte gyógyíthatatlan, s elbutuláshoz (demenciához) vezető Alzheimerkór megértéséhez. Az eddig felsorolt esetek közös jellemzője a gyöngült NO-termelés volt. Betegséget okozhat azonban a nitrogén-oxid túlzott keletkezése is. A túlhajtott értágítóhatás ugyanis a vérnyomás csökkenéséhez vezethet — lehet, hogy a napjainkig ismeretlen "idegi" eredetűnek tartott hipotóniák egy része a túlzott NO-termelés következménye? Drámaian alakulhat a vérnyomás-csökkenés a baktériumos fertőzés okozta "vérmérgezésben" (szepszisben) — a fertőzés hatására ugyanis az érfalakban fokozott NO-termelés indul be, aminek viszont súlyos vérnyomásesés, sokkos állapot lehet a következménye. Már folynak a klinikai kísérletek azzal a szintetáz-gátló anyaggal, amely ilyen esetben a beteg szervezetébe juttatva megállítaná a káros NO-túltermelést. A Science a nitrogén-oxidot az év molekulájának nevezte. Nem lenne meglepő, ha a közeljövőben az NO-val foglalkozó kutató kapná meg az élettani Nobel-díjat. Epilógus Az NO-sztori felébresztette a kutatók érdeklődését a kis molekulák iránt. A Science 1993-as évfolyamának egyik korai száma arról ad hírt, hogy egy még kisebb molekuláról, a szénmonoxidról (CO) is kiderült, hogy ingerületközvetítő! A CO-t az tette "gyanússá", hogy kb. 270-szer erősebben kötődik a vérfestékhez, mint az oxigén — CO-mérgezés esetében ez okozza a szerencsétlenül járt halálát: megfullad az oxigénhiány miatt. 1992-ben bizonyítást nyert, hogy a hem-oxigenáz enzim hatására a hemoglobinból CO válik szabaddá. Nem tudjuk, hogy a jövő milyen meglepetéseket tartogat a kutatók számára. Hiszen ha az eddig a füstköd (szmog) és a savas esők egyik okozójának tartott NO-ról kiderült, hogy ereink egyik szabályozója, s a világítógáz-mérgezések "főkolomposáról", a CO-ról pedig megtudtuk, hogy az agysejtek közti ingerületet közvetítheti — nos, Verne vagy Jókai fantáziájával kellene bírnunk ahhoz, hogy jósolni merjünk. Ennek hiányában beérjük a krónikás szerepével. Dr. Kiss László nyugszik, hogy a rákos sejtek gyorsabban pusztulnak cl, mint az egészségesek, ha a kérdéses testrészt huzamosabb időre 43 Celsius-fok fölé melegítik. A rákos daganatok elpusztításának ez a módszere immár azonos figyelmet kap a sugár- és a kemoterápiával. Fontos azonban, hogy a kezelt szerv hőmérsékletét folyamatosan — és igen precízen — mérjék. Ehhez eddig a ez az első látásra bójának tűnő svéd találmány. A JTM Produkt AB cég terméke nem igényel külső energiaforrást, elég csupán a szivattyút egy patakba vagy folyóba lehorgonyozni, amelynek folyási sebessége nagyobb, mint 0,4 méter másodpercenként, s a propellerrel hajtott motor a hozzákapcsolt vezetékbe szippantja a vizet, amellyel aztán lehet locsolni, itatni a jószágot, illetve egy szervezetbe bejuttatott hőérzékelőket használták. A japán Matsushita cég most olyan ultrahangos mérőműszert dolgozott ki, amellyel fájdalommentesen a lehető legprecízebb méréseket is el lehet végezni. A szerkezet működése azon az elven alapul, hogy a testen keresztülvezetett ultrahangok a "testhőmérséklettől" függően torzulnak el. A kiérkező ultrahanghullámokból számítógép építi föl a színes tisztítón átszűrve megoldható vele a ház ivóvízellátása is. Per-Olof Karlsson feltaláló három méretben tervezte meg a szerkezetet, amelynek napi kapacitása 3000 és 9000 liter között változik. A szivattyú iránt máris nagy az érdeklődés Szomáliában és Bissau-Guineában, ahol gyengén villamosítottak a települések, ezért a hagyományos vízátemelőket nem tudják használni. tomogramot a műszer képernyőjén. A HÉT 15
