A Hét 1993/2 (38. évfolyam, 27-52. szám)

1993-12-24 / 52. szám

GONDOLKODÓ Tudató/ rang/o#olá/!? Mellőzve és feláldozva érzik magukat a baranyai és kelet-szlavóniai magyarok, horvátok A lassan két és fél éve tartó horvátországi háború áldozatai között nemcsak a Dél-Baranyából és Kelet- Szlavóniából elmenekült, kiköltözte­tett lakosságot kell számításba venni, hanem az otthon maradtak nagy részét is. Azok, akik a megszállás nehéz hónapjait egyenes gerinccel, becsületesen kínlódják végig, lega­lább olyan áldozatok, mint az elme­nekültek, még ha anyagilag kevésbé is mentek tönkre. A szerb elnyomók­nak behódolok helyzete természe­tesen más, róluk nem is beszélek. A baranyai és kelet-szlavóniai me­nekültek egyre nehezebben élnek. Az anyagi gondokat tetőzi az a lelki teher, amely a mind gyakrabban kifejezésre jutó mellőzés következményeként ne­hezedik rájuk. A Magyarországon és Horvátország szabad területein élők körében mind gyakrabban vetődik fel a kérdés: Nem áldoztak-e fel ben­nünket? Hogy a félelem nem alaptalan, bizonyítja az is, hogy Eszéken is kezdenek türelmetlenek lenni a bara­nyai és szlavóniai menekültekkel szemben. Pedig a város védői között nagy számban voltak és vannak baranyaiak, köztük magyarok is. Azon magyarok leszármazottai, akik 986- ban foglalták el ezt a vidéket. Baranyának a XVI. században még főleg magyar lakossága volt. A XVII. században a baranyai lakosság 54 százaléka magyar volt, 24 százaléka horvát és 21 százaléka szerb. A németek a XVII. században költöznek erre a vidékre. A majd két és fél éve tartó szerb megszállás már most jelentősen meg­változtatta a lakosság összetételét. A leszakított Baranyában a csetnikek 165 civilt gyilkoltak meg. Ebből, az ENSZ békefenntartó erőinek jelenléte alatt 78-at. Az eltűntek száma száz fölött van. Az otthonukból elüldözöttek száma 2500. Az ENSZ-erők jelenléte óta 2450 civil hagyta el Baranyát. A baranyai lakosság száma a háború előtti népszámláláskor 1991 márciusában 54 265 fő volt. Ebből 42 százalék volt a horvát, 25 százalék a szerb, 17 százalék a magyar és 16 százalék az egyéb (jugoszláv, német, albán stb.) szár­mazású. Az etnikai tisztogatás áldozatai között százalékban a horvátországi magyarok a legnagyobb áldozatok. A szerbek betelepítése a vajdasági Zombor irányából történik. A magat önálló Krajinának kikiáltó tákolmány önállóságát nemcsak ez "bizonyítja", hanem az is, hogy a sorkatonának besorolt baranyaiakat szintén Zom­­borba, tehát a Vajdaságba, vagyis Szerbiába viszik, és nem a Krajina valamelyik városába. A fenti adatok és tények ismereté­ben természetes, hogy a horvátor­szági magyarok megdöbbenéssel ve­szik tudomásul a nagypolitika rang­sorolását. Háborúban nehéz rangso­rolni, ha ezt mégis meg kell tenni, akkor a rangsornak igaznak kell lennie, és nem az önös politika céljait kell szolgálni. Különösen fájó, ha az anyanemzet országának rangos ve­zetői tesznek rangsorolási nyilatkoza­tokat. A Magyar Televízió 1993. IV. 16-i, esti Híradójában hallhattunk, másnap a napilapokban olvashattunk olyan nyilatkozatot, amely szerint: "A Ma­gyarország határain túl élő ötmillió magyar közül ma a vajdasági magya­rok vannak kitéve a legnagyobb veszélynek." Mire gondolhatunk ilyen nyilatkozat hallatán? 1. Elsősorban arra, hogy az újsá­gírók egy kiragadott mondatot rosszul idéztek. 2. Arra, hogy a nyilatkozót tévesen tájékoztatták tanácsadói. 3. Arra, hogy egyesek Dél-Baranyát és Kelet-Szlavóniát Vajdaság része­ként kezelik. 4. Arra is gondolhatunk, hogy nyelvbotlásról van szó, az idéző a régi magyar földrajzi megnevezés — Délvidék — helyett Vajdaságot mon­dott, de beleértette az említett meg­szállt horvátországi területeket is. 5. Arra is gondolhatunk, hogy azért vannak a vajdaságiak kitéve a leg­nagyobb veszélynek, mert mi, horvát­országiak már nem vagyunk veszély­ben, sorsunk befejeződött — a meg­szállást elfogadja a nagypolitika. Mi viszont azt tudjuk, hogy mi horvátországi magyarok vagyunk. Horvátországot teljes területén elis­merte a világ. Minket gyilkolnak, üldöznek. Nekünk nincs otthonunk. Ezért sértenek bennünket a rangso­rolási nyilatkozatok. Ezért van jogunk megsértődni. És meg is vagy nk. (c rgits) 6 A HÉT

Next

/
Thumbnails
Contents