A Hét 1993/2 (38. évfolyam, 27-52. szám)
1993-12-17 / 51. szám
KRÓNIKA Te/epüléslexíHon MAGYAROK NYOMÁBAN — DUNASZERDAHELYI JÁRÁS FELSÓJÁNYOK (Janiky) Honfoglaláskori település, mely először egy 1311-ből származó oklevélben szerepel Janyk Superior alakban. Nevének további megjelenési formái: 1359-ben Felianuk, 1920-ban Horný Jánok, 1927-ben Horné Janiky. Hajdani birtokviszonyairól nagyon kevés adat maradt fenn; egy 1346- ban kelt adománylevélben a pozsonyi káptalan Streiz Marchard pozsonyi polgárt iktatta be az itteni birtokba. Az 1553. évi portális összeírásba az óbudai apácák birtokaként 6 portával van bejegyezve. 1778-ban a vallásalap tulajdona. Az 1828-as Nagy Lajos-féle összeírásban 32 házzal és 236 lakossal szerepel. A községhez tartozik Szigetmajor és Zátony. Népszámlálási adatok: Ev összesen ebből magyar % 1900 235 234 99,57 1921 237 233 98,31 1930 256 245 95,70 (1940-ben Alsó- és Felsőjányok, valamint Bústelek összevonásával egy új közigazgatási egységet hoztak létre Jányok néven.) FELSÖNYÁRASD (Topol’níky) Nevével először egy 1421-ben kelt oklevélben találkozunk Nyarasd, altera Nyarasd alakban. Nevének további megjelenési formái: 1434-ben Feel Niarasd, 1773-ban Pap Nyárasd, 1927-ben Horný Ňáražd. A község története mindenkor szorosan kötődött a ma már vele teljesen összeépült Alsónyárasd történetéhez; itt is a pozsonyi káptalannak volt nagyobb birtoka. Ezt a birtokot a káptalannak még IV. Béla király adományozta, legalábbis ez tűnik ki egy 1277-ből származó oklevélből, mely a káptalant megerősíti eme, IV. Béla által adományozott birtokában. Az 1553. évi portális összeírásban mint káptalani birtok 7 portával van bejegyezve. A XIX. századtól kezdődően a Pálffyak itt a legnagyobb birtokosok. Az 1828. évi Nagy Lajosféle összeírásban 138 házzal és 989 lakossal szerepel. Faluhely nevű dűlője a már az Alsónyárasd címszó alatt is említett ősi falu helyének az emlékét őrzi. A községhez tartoznak még a Forgóvár dűlő, valamint a Révészház, Gátőrház, Hídháztelep és Ladikháztelep helyek. Népszámlálási adatok: Év összesen ebből magyar % 1900 610 605 99,18 1921 722 715 99,03 1930 712 700 98,31 (1940-ben a községet egyesítették Alsónyárasddal Nyárasd néven.) FELSÓVÁMOS (Horné Mýto) Első okleveles említése egy 1268-ból származó oklevélben található Wamus alakban. Nevének további megjelenési formái: 1406-ban Wamosfalw. 1421-ben Wykyrth, sine Wamusfalw, 1773-ban Vámosfalu, 1927-ben Horné Mýto. Az 1553. évi portális összeírásban Serédy Gáspár 4, Mérey Mihály pedig 3 portával szerepel. A későbbiekben a Pálffy grófok lettek a község urai, s még e század elején is id. Pálffy János gróf volt a község legnagyobb birtokosa. 1683. február 23-án egy a Kis-Dunán átkelt török csapat rohanta meg és rabolta ki a községet, és 104 lakóját rabként magával hurcolta. Az 1828-as Nagy Lajos-féle összeírásban 67 házzal és 485 lakossal van bejegyezve. A községhez tartoznak a Göbölmezőpuszta, valamint a Holtvíz nevű dűlők, helyek. A falu ősrégi templomát és plébániáját a Pázmány-féle összeírás is nagyon réginek említi. Mai templomát a régi helyén 1775-ben építették fel barokk stílusban, majd a XIX. században klasszicista stílusban átalakították. A község területe 1211 ha, lakóinak száma 963, felekezeti megoszlás szerint: róm. kát. 843, ev. ref. 2, egyéb 118. A falu polgármestere Bugár Aladár, a Csemadok-alapszervezet elnöke Dosztig Pál, az 1—4. évfolyamos iskola igazgatója Oláh Ödön. Népszámlálási adatok: Ev összesen ebből magyar % 1900 692 692 100,00 1921 585 584 99,83 1941 725 724 99,86 1991 963 958 99,48 (1960-ban a községet egyesítették Vásárúttal Trhové Mýto néven, 1990- ben a két község közigazgatásilag kettévált.) GÖNCÖLKARCSA (Kostolné Kračany) A Karcsaszél néven ismert, sűrűn egymás mellé települt csallóközi községek egyike. Története mindenkor szorosan kötődött Egyházkarcsa történetéhez. Nevével először egy 1367-ben kelt oklevélben találkozunk Kunchulkarcha alakban. Egy 1394-ben kelt oklevélben pedig Georgius de Kencel Karcha, akkori birtokosa nevében szerepel. 1927-ben a Kincel’ové Koröany nevet kapja. Az 1828-as Nagy Lajos-féle összeírásban 10 házzal és 76 lakossal van bejegyezve. Népszámlálási adatok: Ev összesen ebből magyar % 1900 104 104 100,00 1921 117 117 100,00 1930 90 90 100,00 (1940-ben a községet egyesítették Amadékarcsával, Egyházkarcsával, Móroczkarcsával és Pinkekarcsával Amadékarcsa néven.) HEGYBENEÉTE (Kútniky) Első okleveles említése egy 1240-ből származó oklevélben található Ety, illetve Ethy alakban. Nevének további megjelenési formái: 1250-ben Ete, 1260-ban Tewkeesethe, 1268-ban Quinque vilié Ethey, 1420-ban Nagethy, illetve Beneéthe, 1447-ben Kovachethy, 1863-ban Hegybeneéte, 1940-ben Hegyéthe, 1948-ban Kútniky. _ 1420-tól kezdődően az okiratok két Été községet is említenek Nagy és Bene jelzővel; ezek a múlt század közepén egyesültek. A község birtokviszonyainak alakulását a történelem folyamán homály fedi; ennek elsősorban az lehet az oka, hogy határában nem volt nagy(obb) birtok, amelyet a királyok, várispánok, nádorok vagy érsekek elajándékozhattak volna, vagy a birtok birtoklása feletti vitában dönteni kellett volna. Az 1828-as Nagy Lajos féle összeírásban Töbörétével együtt 29 házzal és 209 lakossal szerepel. A község területe 1512 ha, lakóinak száma 793, felekezeti megoszlás szerint: róm. kát. 608, ev. ref. 51, egyéb 134. A falu polgármestere Bokros Ferenc, a Csemadok-alapszervezet elnöke Ivicze Erzsébet, az 1—4. évfolyamos iskola igazgatója Földes Anna. Népszámlálási adatok: Év összesen ebből magyar % 1900 211 211 100,00 1921 213 213 100,00 1941 412 406 98,54 1970 855 748 87,49 1980 823 713 86,63 1991 790 735 93,04 (1940-ben a községet egyesítették Töbörétével Hegyéte néven; 1960- ban pedig közigazgatásilag hozzácsatolták Balázsfát és Pódafát. 1990-ben Pódafa újból önnállósult.) Összeállította: dr. Zsigmond Tibor (Folytatjuk) 10 A HÉT
