A Hét 1993/2 (38. évfolyam, 27-52. szám)
1993-12-10 / 50. szám
OTT JÁRTUNK Az Egyesült Európáért Európa egyik legjelentősebb politikai irányvonala, a kereszténydemokrácia helyének és szerepének tágabb értelemben vett megvitatása térségünk politikájában — ez volt a fő célja annak az egynapos konferenciának, amelyet november tizenharmadikán a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom szervezett Pozsonyban. A nemzetközi részvételű tanácskozást Bugár Béla, az MKDM elnöke nyitotta meg. Rámutatott többek között, hogy a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom kisebbségi mozgalomként teljes mértékben tudatosítja a kereszténydemokrácia eszméi gyakorlati alkalmazásának fontosságát. "Mozgalmunk nevében fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy támogatjuk az Egyesült Európa megvalósításának folyamatát, hiszen létrejöttével jelentős mértékben enyhülne a nacionalizmus hulláma. Az országok közötti határok szimbolikussá válásával a nemzetállam eszméje is jelentőségét veszítené. Éppen ezért nekünk, szlovákiai magyaroknak kétszeresen is demokratáknak kell lennünk" — mondta az MKDM elnöke. Andreas Khol, az Európai Demokrata A konferencia elnöksége Unió főtitkára, az Osztrák Néppárt külügyi titkárságának vezetője egyebek mellett arra figyelmeztetett, hogy Közép-Európa nem az a térség, ahol etnikailag tiszta nemzetállamok létezhetnek. Hangsúlyozta a polgárnevelés fontosságát, hiszen attól még egy államban nem lesz teljes mértékű demokrácia, ha az ország alkotmánya demokratikus, ám állampolgárai nem gondolkodnak demokratikusan. Elmondta, hogy Ausztria az idén ünnepelte megalakulásának hetvenötödik évfordulóját, s ezalatt az idő alatt sem sikerült elérniük, hogy az ország valamennyi polgára demokratikusan és toleránsán gondolkodjon. A kisebbségekkel kapcsolatban Andreas Khol az olasz kormány bölcsességét és nagyvonalúságát hozta fel példaként. Úgy vélekedett, hogy ezt az érzékeny problémát türelemmel lehet megoldani. Hiszen Dél- Tirol esetében is huszonnégy éves tárgyalássorozatra volt szükség ahhoz, hogy olyan megoldást találjanak, amely mind a többségi nemzet, mind a kisebbségek szempontjából maradéktalanul elfogadható. Ami Szlovákiát illeti, miután az ország az Európa Tanács tagja lett, Strasbourg figyelemmel mint mondotta — valamennyi tagországnak más-más érdeke fűződik az együttműködéshez. Egy valami azonban közös ezekben az államokban: mind a négyen integrálódni szeretnének Európába. A demokráciának nincs alternatívája — ez volt Csáky Pál, az MKDM parlamenti frakcióvezetője előadásának a címe. A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom jellegéből adódóan parlamenti, regionális, helyi és külpolitikai szinten igyekszik jelentős tevékenységet kifejteni — mondta a képviselő —, majd hozzátette: "Valljuk, egy nemzeti kisebbség számára létfontosságú, hogy aktív külügyi kapcsolatokat tartson fenn." Hangsúlyozta: a szlovákiai magyarság magát a szlovákiai társadalom részének tekintve annak demokratizálódását akarja, ebben a társadalomban szellemi és anyagi módon gyarapodni akar — és nem hajlandó asszisztálni semminemű posztkommunista restaurációhoz. Az MKDM ezért van ellenzékben a szlovák parlamentben, mert nem tud egyezkedni azokkal, akik az országot akár kelet, akár a Balkán felé szeretnék eltolni. Ján Čarnogurský, a Kereszténydemokrata csolásában hangzott el a "Missa de Angelis" és több egyházi zenemű. Az ünnepi misét Várszegi Asztrik püspök, pannonhalmi főapát celebrálta. Másnap az énekkarok a Szt. Rozália-, Szt. András-, evangélikus és református templomban, továbbá a Szt. Anna kápolnában tartott szentmiséken és istentiszteleteken léptek a nagyközönség elé, feledhetetlen élményeket szerezve a résztvevőknek. A rendezők (Komáromi VMK, Református, Róm.-Katolikus és Evangélikus Egyházközösség, Csemadok Alapszervezete) a fesztivál tiszta bevételét felajánlották a Szt. András-templom orgonájának javítására. Stubendek László főszervezővel együtt bizakodunk, hogy ez a nemzetközi rangú esemény egy újabb komáromi hagyomány kezdetét jelentette. M.I. kíséri, hogy Pozsony betartja-e azokat az ígéreteket, amelyek teljesítéséi vállalta. Amennyiben az ígéretek csak az ígéretek szintjén maradnak, akár az is előfordulhat, hogy Szlovákiát kiszorítják az ET-bői. Itt szóba került Románia tagfelvétele is a strasbourgi tanácsba, ezzel kapcsolatban Andreas Khol megjegyezte: elhamarkodott lépés volt Romániát felvenni az ET-be. Thomas Jansen, az Európai Kereszténydemokrata Unió főtitkára a kereszténydemokrácia szerepéről beszélt az európai politikai színtéren. Kiemelte: a kereszténydemokraták az Egyesült Európáért szállnak síkra, amelynek nemzetek fölötti jellege van, ugyanakkor valamennyi tagország megőrzi saját identitását, majd szólt a kereszténydemokrácia két alaptulajdonságáról: a szolidaritásról és a szubszidiaritásról. Andreas Oplatka, a Neues Züricher Zeitung főmunkatársa a Visegrádi Négyek jövőjével kapcsolatban kijelentette: az említett négy ország egyelőre az együttműködés helyett inkább versenyben áll egymással. A visegrádi csoport jövőjét illetően nem túl optimista Andreas Oplatka, hiszen — I)r. Ján Čarnogurský, a Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke és Surján László magyar népjóléti miniszter, a magyarországi Kereszténydemokrata Néppárt elnöke Mozgalom elnöke mozgalma és az MKDM közötti kapcsolatokról beszélt. Úgy ítélte meg, hogy a két tömörülés között jó az együttműködés. A rendezvény utolsó beszédét Surján László magyar népjóléti miniszter, a magyarországi Kereszténydemokrata Néppárt elnöke, a Kereszténydemokrata Unió alelnöke tartotta. Elmondta, hogy ezt a keletközép-európai térséget a múltban sok csalódás érte, s most mindent, meg kell tenni annak érdekében, hogy a csalódások ne szaporodjanak. Rendkívül fontos, hogy mindenki tudatosítsa: rajta is múlik, milyen lesz a jövő. Mindannyiunkra kemény munka vár, mondta, s ha ezt a munkát rosszul végezzük, számon fogják kérni tőlünk. Kamoncza Márta Prikler László felvételei A HÉT 3
