A Hét 1993/2 (38. évfolyam, 27-52. szám)

1993-12-03 / 49. szám

OTT JÁRTUNK Az állatok védelmében Vannak dolgok, amelyeket már gyermekkor­ban kell elkezdeni. Ilyen például az állatvé­delem. Szakemberek állítják, hogyha egy gyermek kutyát, macskát vagy egyéb állatkát tart, felnőttkorában nemcsak az állatokhoz, hanem az emberekhez is másként viszonyul, mint azok a társai, akiknek szinte semmilyen kapcsolatuk nem volt az állatokkal. Emlék­szem, néhány héttel ezelőtt, egy hideg, zord őszi napon néhány tíz év körüli gyermek egy nyeszlett kiskutyát "nyomorgatott". Elő­ször kövekkel verték, majd egy gödröt ástak, és a még lélegző állatot beledobták. Aztán teljes erővel lapátolták rá a földet. Szeren­csére ekkor már egy felnőtt is odament, s megakadályozta, hogy az élő kiskutyát teljesen elföldeljék. A gyerekek egyszerűen nem értették, miért dühös a “bácsi", amikor ők csak játszanak egy kóbor kutyával. Megdöbbentő volt az egyik gyerek édesany­jának a magatartása. Odament, megnézte mit csinálnak a gyerekek, aztán rámordult a férfira: "Uram, mi kivetnivalója van az ellen, ha a gyerekek játszanak egy kutyával? Miért fáj az magának, ha el is temetik? Előbb vagy utóbb úgyis végezne vele valaki!" Ezek után már akkor is félelem fog el, ha csak rágondolok, hogy milyen felnőttek válnak majd ezekből a gyerekekből... Habár még lehetséges, hogy az iskolában "ráve­zetik" őket arra, hogy az állatokat nem szabad kínozni, hiszen azok is éreznek. Ladislav Hegyi, az Állatok Szabadsága elnevezésű szervezet szóvivője is azt hang­súlyozza, hogy az állatok védelmét már gyermekkorban kell kezdeni. A szervezet teljes mértékben ellenzi az állatkísérleteket. Szlovákia alap- és középiskoláinak ötven százalékában még ma is végeznek bonco­lásokat az állatokon. Pavol Hegyi szerint sokkal hatékonyabb lenne az élő állatokat műállatkákkal helyettesíteni. A kassai szék­helyű Állatok Szabadsága főleg fiatalokat tömörít, s rajtuk keresztül igyekszik meg­győzni a nyilvánosságot céljaik helyességé­ről. Például arról, hogy milyen sokat segí­tenénk a természetnek (s persze az állatok­nak), ha étrendünkből teljesen mellőznénk a húst. Mert ugye: "Aki húst eszik, noha meglehetne anélkül is, annak nincs joga komoly moralistának mondania magát." Ezzel kapcsolatban nekem rögtön Adolf Hitler jutott az eszembe. Ő ugyanis vege­táriánus volt, tehát miatta egyetlen egy állatot sem öltek meg... Visszatérve az állatvédő szervezet munkájára. Többek között nagy súlyt fektetnek a propagandára. Időszakos kiadványokat adnak ki, amelyekben pontos adatokat közölnek arról, évente hány állat pusztul el különböző kísérletek következté­ben. Részletesen írnak róla, hogy milyen embertelenül, illetve ebben az esetben inkább emberhez nem méltó módszerekkel próbálják ki a kozmetikumokat például a nyulakon. Szegény nyuszik mennyit szen­vednek azért, hogy a gyártók meggyőződ­jenek arról, káros-e vagy nem pl. a szemfesték. Arról, hogyan lehetne más módon is tesztelni a kozmetikumokat, a gyógyszereket — nem találtam semmit az említett kiadványokban. Ladislav Hegyi szó­vivő sem mondott semmi egyebet, csak annyit: az lenne az ideális, ha az emberek nem ennének húst, a hölgyek nem festenék magukat, és nem hordanának állati szőrből készült bundákat. Hát nem tudom, mindez mennyire megvalósítható... Hogyan csinálják külföldön Miután figyelmesen áttanulmányoztam az Állatok Szabadsága elnevezésű szervezet munkáját, már csak az érdekelt, hogyan is csinálják külföldön? Például az Amerikai Egyesült Államokban. Ott működik az Ame­rikai Állatvédő Intézet, amely szintén sajtó­kiadványok útján tájékoztatja a nyilvánossá­got tevékenységéről. Sőt, Amerikában nem­csak állati jogok, hanem állati jogászok is vannak. Az állatkezelés, -védelem, -tenyész­tés jó üzlet a tengeren túlon. Forgalma évi 9 milliárd dollár, több, mint a hatmillió lakosú Dominikai Köztársaság bruttó nemzeti ter­mékének értéke. Egy washingtoni állatkór-Dr. Pavel Moško ház havi rezsije meghaladja a hatvanezer dollárt, az ortopédiai berendezések értéke húszezer dollár. Ami a kezeléseket illeti: egy kutya prosztatavizsgálata tizennyolc dollár, a röntgen negyvennyolc dollár, a fájdalom­enyhítő injekció hét ötven, a bolhátlanítás hat ötven, a végbélvizsgálat tizenöt dollár. (Az adatok Kulcsár István Legország című könyvéből valók.) Az már talán nem is újdonság, hogy Amerika nagyvárosaiban komoly kutya-macska vendéglők vannak, ahol egy fogás ára körülbelül ötven-hatvan dollár között mozog. Sőt születésnapi bulik szervezését is vállalják ezek a vendéglők. Egy-egy születésnapi partin általában tíz-ti­zenöt kutya (macska) vesz részt. Amerika­­szerte több állatvédő szervezet is működik. Ezek rendszeresen szerveznek tiltakozó akciót az állatok (pl. a lovak) kihasználása ellen. Érdekes viszont, hogy az állatvédő szervezetekbe beérkező nem kevés pénzt viszont nem állatvédelemre fordítják, hanem pl. a közvéleményt tájékoztatják az állatkí­sérletekről, kiadványokat adnak ki, s nem utolsósorban azok költségeit fedezik, akik kiállnak az állatvédelem ügyéért. Tehát itt is érvényes: "az üzlet az üzlet". Néha viszont Amerikában is nagy gondot okoznak a "túlfűtött" állatbarátok. Például az Állatok Barátja nevű több mint százezer tagot számláló szervezet Tippek a vadászat szabotőreinek című kiadványukban tanácso­kat ad azoknak, akik meg akarják védeni az állatokat a puskagolyó elől. A tanácsok: időben figyelmeztessük az állatokat az emberek jelenlétére azzal, hogy az erdőben a fodrásznál összeszedett emberi hajat szórunk szét; tüntessük el a vadászok által elhelyezett csalétket; spricceljük tele az erdőt olyan folyadékkal, amely taszítja a szarva­sokat; kenjük be záptojással a leshelyeket, és hasonlók. Látogatás a szenei állatorvosi rendelőben A valamikori szenei állatkórház helyén ma már egy kisebb állatorvosi rendelő fogadja a beteg kutyusokat, cicákat, papagájokat és egyéb kisebb állatokat. A rendelő hétközna­pokon nyolctól délután ötig, illetve szomba­ton nyolctól délig tart nyitva. Dr. Pavel Moško és felesége dolgozik a rendelőben. Moško doktor valószínűleg nagyon szereti a mun­káját, hiszen olyan szenvedéllyel beszél róla, hogy öröm hallgatni. Elmondja, hogy jelenleg mindössze egyetlen betegük van, egy ku­­tyus, amelyet pár nappal ezelőtt műtötték. Égy műtét ára egyébként háromszáz korona körül mozog, ha az állat még kórházi kezelésre szorul, akkor minden egyes napért harminc koronát kell fizetni, ebben már a táplálék ára is benne van. Egy rutinvizsgálat ára harminctól ötven koronáig terjed, körül­belül ennyibe kerülnek a kötelező oltások is. Ami az állatok gyógyszereit illeti, azok bizony — a doktor szavai szerint — nagyon megdrágultak az utóbbi években. Dr. Pavel Moško már huszonhét éve dolgozik Szen­­cen, először az állatkórházban, most pedig a saját állatorvosi rendelőjében. Szereti az állatokat, hiszen otthon is tenyészt kutyákat, ám az állatkísérletekkel kapcsolatban más­ként vélekedik, mint az Állatok Szabadsága nevű szervezet. Szerinte igen is szükség van az ilyen kísérletekre, hiszen csak olyan gyógyszert, kozmetikumot lehet használni a gyakorlatban, amelyről már bebizonyosodott, hogy nincsenek káros utóhatásai. Sőt, úgy látja, az iskolákban is elengedhetetlenül fontosak az állatokon végzett kísérletek, hiszen semmi sem helyettesíti azt, amit a gyermek saját szemével lát. Természetesen ő is ellenzi az állatkínzásokat, de ha egy állatot elaltatnak, vagy érzéstelenítenek, nem érzi a fájdalmat. Az iskolákban pedig legtöbbször nem élő állatokon végzik a kísérleteket. Mindent összevetve harcolni kell az állatok kínzása ellen, de ésszerűen. Nem szabad átesni a ló másik oldalára. Hiszen az utolsó időben úgy tűnik, mintha néhány militáns állatvédő Orwell disznainak jelszavát tette volna magáévá, miszerint: négy láb jó, két láb rossz. KAMONCZA MÁRTA 2 A HÉT

Next

/
Thumbnails
Contents