A Hét 1993/2 (38. évfolyam, 27-52. szám)

1993-11-19 / 47. szám

M_U M£G V AN DOB^ : HELYREIGAZÍTÁS Hiába volt minden igyekezetünk (pedig még képpel is iparkodtunk bizonyítani), nincs semmi hitelt érdemlő forrás, ami azt tanúsítaná, hogy "énekes haditudósítónk", Tinódi Lantos Sebestyén akár egy percet is a kassai Miklós börtönben töltött volna. Ezért az A Hét idei 44. számában közölt felvételért az olvasók és a szerző szíves elnézését kérjük. Az említett számunkban a Miklós börtön felvétele látható. A Tinódi kassai háza helyén álló épület (az emléktáblával, a Kovács utcában) kópét most közöljük. bili IILlUUUUUUULlULLUUUlllUUUm LUUUXU Egyesek szerint keresve sem lehet elhagyatottabb világvégét találni, mint a Bodrogköz legkeletibb csücskében fekvő Bod­­rogszög kisközség. Térké­pen ez így is van, viszont az idelátogatót kárpótolja a környezet szépsége, a közeli Sátorhegyek látvá­nya, amit észak felől a Zempléni-szigethegység zár be. Bodrogszög ma már — miután levált Bodrogszer­­dahelyről — önálló köz­ség. Az okiratok már a XIII. század végén említik — Zeg néven. Bár apró köz­ség volt régebben is (ma is az), mégis többen igye­keztek itt birtokot szerezni, ebben a Bodrog folyó és a Paptó közé beékelődött faluban. Miért? A választ éppen a település fekvé­sében kell keresnünk. A közvetlenül a Bodrog part­ján fekvő Szögben, az itt közlekedő csónakok, de­reglyék, tutajok megárthat­tak, kiköthettek a közel­ben. Bár vámjogról nincs tudomásunk, aligha téve­dünk, amikor úgy gondol­juk, jelentős kikötő lehe­tett a középkorban és ké­sőbb is. Kis falu volt Bodrogszög, mégis két templom megépítésére is telt a hívek erejéből. A katolikusok már a XIV. században megépítették késő gótikus imaházukat, amelyet később többször is megerősítettek, támfa­lakkal szilárdítottak az alap és terület változtatása nélkül, megőrizve így az épület sajátságos ro­mán—gótikus jellemzőit. Legutóbb a XIX. század végén állították helyre, ma mégis rom, mivel a közös­ségnek nem tellett új mun­kálatokra. így áll a töltés folyó felőli oldalán, tetején gólyafészek, falai boros­tyánnal benőve. A legutób­bi szerény ásatásoknál a keresztelőkút töredéke és néhány szobor került elő. A reformátusok XVI. szá­zadban épült temploma a múlt század végén ment tönkre. Alapjait a gát tö­vében találhatják meg. BOGOLY JÁNOS SOROZATUNK AZ TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜL

Next

/
Thumbnails
Contents