A Hét 1993/2 (38. évfolyam, 27-52. szám)
1993-11-19 / 47. szám
HÍRMONDÓ 140 éves a Budapesti Filharmóniai Társaság Mint azt az idén 100 éve elhunyt Erkel Ferenc életrajzából tudjuk, a Hunyadi László és a Bánk Bán bemutatói között 17 óv telt el. Ennek a látszólagos "némaságnak" azonban több oka is volt. Első helyen említendő egy bizonyos depressziós hangulat, melyet Erkelből a szabadságharc tragikus kimenetele váltott ki. Ehhez járultak továbbá népes családjának megélhetési gondjai is, melyek ellensúlyozására a kiterjedt karnagyi tevékenység mellé zongoratanítást is vállalt, de szervezéssel is foglalkozott. A Nemzeti Színház muzsikusait Erkel buzdítására már régóta foglalkoztatta a gondolat, hogy az egyhangú színházi munka mellett — mintegy önmaguk szórakozására, de még inkább fejlesztésére — szimfonikus hangversenyeket is tartsanak. Igaz, ha egy egész estét betöltő prózai mű volt műsoron, a szünetekben hangulatteremtő zeneműve-A FlLHAK.MO.MAI TÁRSAnÁO ELsó ILANGVKK'sENTENKK Ml'sOKLAl’IA két is előadtak, de a muzsikusok — nehogy művészi tekintetben a kül- és belföld művelt városai mögött maradjanak — ennél többre vágytak. Ezért Erkel Ferenc szervezésében és irányításával létrejöttek a "filmharmóniai hangversenyek", amelyek csakhamar a főváros zenei életének valóságos fénypontjai lettek. A koncertek színhelyének megválasztása jelentős problémát okozott. Az egykori Redoute, a Dunapart ékessége, mely ott állt a mai Vigadó helyén, s melyet 1849 májusában Hentzi osztrák generális porrá lövetett — már nem létezett, pedig ennek termei voltak akkoriban egyedül alkalmasak szimfonikus koncertek rendezésére. Szükségmegoldást jelentett a Nemzeti Múzeum díszterme, mely az 1853. november 20-án Erkel főzeneigazgató által vezényelt első hangversenytől kezdve teljes 12 évre lett a koncertek színhelye. Közben a Vigadó épülete is felépült, s így 1865 márciusától egészen 1944-ig ez volt a filharmóniai hangversenyek fő színtere. A zenekar másfél évtizedes működése után társasággá alakult, s hivatalosan is felvette a Budapesti Filharmóniai Társaság nevet. S amikor 1884-ben végre megnyílt Ybl Miklós palotája a Sugár úton, a Társaság tagjai — a Bécsi Filharmonikusokhoz hasonlóan — már az Operaház zenekarából verbuválódtak. A koncertek színhelye pedig a háborús évek után egészen a mai napig maga az Operaház lett. Az alapító Erkel Ferencet a zenekar élén idővel Sándor fia, a jeles karmester váltotta fel, aki negyedszázadon keresztül állt a zenekar élén. Súlyos szívbaja miatt azonban időnként olyan egyéniségek is irányították a zenekar működését, mint Gustav Mahler, a győri Richter János, valamint Nikisch Arthur. Mahler Első szimfóniáját éppen ez a zenekar szólaltatta meg első ízben. De ugyancsak Pesten hangzott el először Brahms B-dur zongoraversenye is, melyet Erkel Sándor vezényletével maga a szerző adott elő. Brahms még egy másik versenyművének a bemutatása is ehhez a zenekarhoz fűződik, nevezetesen a Hegedűversenyé, melyet a magyar Joachim József szólaltatott meg, akinek a művet maga a szerző ajánlotta. A karmesteri poszton egy további jeles személyiség volt Kerner István, őt aztán egészen 1944-ig Dohnányi Ernő — a zongorista és karmester— követte. Az újabb kori egyéniségek között pedig ott találjuk Otto Klemperert, Ferencsik Jánost és Kórodi Andrást. Az ő hirtelen halála után most a kolozsvári Erich Bergel áll a társaság élén. Hogy a 140 év alatt ki mindenki állt még vendégként a zenekar élén s ki mindenki működött szólistaként közre, avagy mely hazai és külföldi szerzeményeket tartottak a Filharmonikusok "keresztvíz alá" — még felsorolni is lehetetlen. Tény azonban, hogy alig akadt neves művésze az elmúlt 14 évtizednek — Liszt Ferenctől kezdve az ifjú Karajanig, aki ne lett volna vendége e jeles társaságnak. VARGA JÓZSEF fa PHILHARMONIAI HANGVERSENYEK. Felsőbb engcdclemmel a magyar nemzeti színház zenekar tagjai első karmesterek ERKEL FERENCZ Ur vezérlete alatt folyó nov. 20-k.in és dec. 8-kán, továbbá 1854-ki mari. 12-kén és aprll 9-kén a nemz. imizeum teremében a miveit világ nagyobb és középszerű városainak példálára négy philharnioniai hangversenyt szándékoznak tartani. Ezen hangversenyekhez, mellyeken csak classical zene ä Jeheló tökélylyel adatik elő, az itteni Jelesebb művészek közreműködése is igénybe fog vetetni. Az első vasárnap 1853-i nov. 20-án tartandó hangverseny programmja. 1. 7-ik száma symphonia A-Dur-ban van Beethoven Lajostól. 2. Aria di bravura Mozart „Don Juan‘,-jából, énekli Lesniewska kisasszony. 3. Lakadalmi induló a „nyáréji álom“-ból Mendelssohn-Barlholdytól. 4. „Struensee“ nyitánya Meyerbeertöl. Ezen hangversenyekre bérlet nyittalik. a melyre való aláírási ivek Trelcblinger,-Wagner és Rózsavölgyi urak mükereskedéseikben találhatók. A bérletárak mind a oégylungversenyre következők: Körszék — — — — — — 6 ft Számozott szék a teremben — — — 4 „ Minden egyes hangversenyen kővetkező belépti árak lesznek: Körszék — — — — — _ 2 ft Számozott szék a teremben — — 1 Belépti jegy a terembe — — — y ” 2 „ 30 kr. pp. Számozott szék az I. karzaton — — | ’ Belépti jegy a II. karzatra — — — — ” A hangversenyek jövedelmének egy része a moseumi kert Javára fordiltalik. kr. pp. 20 kr. pp. Kezdete esti fél 5 órakor. Az igazgató választmány. Együttműködés Szénássy Árpád mérnöktől, Komárom alpolgármesterétől értesültünk arról, hogy október 15-től január 15-ig egy olyan — értékcsere amely Komárom régi jó hírnevét öregbíti. Tavaly ősszel — nagyszabású ünnepségsorozat szervezésével — emlékeztek meg a Duna-parti város elöljárói az Erzsébet híd forgalomba helyezésének századik évfordulójáról. A jubileum tiszteletére kiállított anyag (pl.: impozáns totók, korabeli metszetek a környékbeli vízi átkelőhelyekről stb.) jelentős része látható ez idő tájt a fővárosi Közlekedési Múzeumban. A "Komárom átkelőhelyei" című időszaki tárlat védnöke a Magyar Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium, illetve az anyagnak otthont adó múzeum. A megnyitón ünnepi beszédet mondott, illetve előadást tartott Regős Szilveszter minisztériumi főosztályvezető és Katona András főigazgató. A tárlatnyitóra meghívott révkomáromi vendégek között volt Szénássy Árpád alpolgármester, Csütörtöki József, a Duna Menti Múzeum igazgatója és Mácza Mihály igazgatóhelyettes. A megnyitó után rövid munkaértekezlet következett, ahol felvetődött a két város, azaz a két említett múzeum közti további együttműködés, értékcsere lehetősége. Az anyaországbeli fél két vándorkiállítás anyagát ajánlotta fel csallóközi bemutatásra. Ezek közül a közeljövőben, a komáromi Gépipari Szakközépiskolában tekinthetjük meg a karburátor felfedezésének (Csonka János—Bánki Donáth-féle szabadalom) századik évfordulójára összeállított gyűjteményt. Valószínűleg a másik ajánlattal (Baross Gábor hajdani közlekedésügyi miniszter életét bemutató kiállítás) is élni fognak a komáromi szervezők, és a kölcsönös együttműködés — műszaki értékcsere egyre gyümölcsözőbbé válik. M.l. kiállítást tekinthetnek meg az 8 A HÉT
