A Hét 1993/2 (38. évfolyam, 27-52. szám)
1993-11-12 / 46. szám
A branyiszkói hcs SOROZATUNK AZ TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜL ITT SZÜLETETT 1814. NOV. 4. ERDÖSI IMRE A BRANYISZKÔI HŐS PAP HARC RIADALMA KÖZÖTT LEGELÖL JÁRT Ö A KERESZTTEL, HŐSI NEVÉNÉL, Ö HONFI ! EMELJ KALAPOT. SZOLGÁLT ISTENNEK S CSATASÍKON KÜZDVE HONÁNAK; MEGKOSZORÜZTA NEVÉT HÁLA S IGAZ KEGYELET. 1894. MÁRCIUS 15. A nyitrai temető jobb oldali falának tövében van a nyitrai piaristák sírboltja. Az első pap tanárt Dezső Jánost 1878-ban helyezték itt örök nyugalomra, az utolsót, Ľudovít Šimončíkot 1984-ben. Az ott pihenők közül Kacsúr Jánost, Cyril Guništ és különösen Koszták Pált személyesen, barátilag ismertem, hiszen több mint húsz esztendőn át szülőfalum, Nagycétény lelkipásztora volt. Van a közös sírbolt közös névtábláján egy név: JIRDOSI IMRE. Megfejtése a temető látogatóinak és főként az ifjabb nemzedéknek gondot okoz. Kísérőm azonban zavartalanul mondja: ERDŐSI Imre, a branyiszkói hős. A Branyiszkóihágónál, a hegység legmagasabb pontjának közelében, 1849 telén nyertek csatát Guyon Richárd vörössapkásai, alaposan megleckéztetve a császári sereget. Erdősi Imre tábori lelkész Selmecbányán csatlakozott Guyon honvédjeihez, és egészen Branyiszkóig kísérte őket. Guyon tábornok elbeszélése szerint a tábori papnak köszönhető az 1849. február 6-án lezajlott győzelem. Halált megvetve, magasra emelt feszülettel tört előre a honvédcsapat élén, és buzdította bátorságra a honvédeket. Amikor az ellenség elé ért, a keresztet közéjük hajította, és felkiáltott: "Ti ott hagynátok az ellenség kezében az Isteneteket?" — az ellenállhatatlan erőt öntött a szabadságért küzdőkbe, és keményen előrenyomultak, megfutamították, űzték az ellenséget. A szabadságharc leverése után a bátor piarista papot is üldözték, de végül is a hadbíróság felmentette. Utána Nagykárolyban, Temesvárott, Nyitrán, Vácott és Kecskeméten tanított, de idős korára szülővárosába tért vissza, ahol 1890. február 9-én elhunyt. Az egyszerű, szerény csizmadiamester fiát, Erdősi imrét (1814. november 4-én született) mindenki ismerte, és tisztelte Nyitrán. Négy esztendővel halála után, szülőházának falán emléktáblát avattak, amelyről csak annyit tudunk, hogy a fekete svédgránitot Csehországból hozatták, és Fellner Jakab kőfaragó véste bele Kenézy Csatár nyitrai költő sorait. A piaristák sírboltja előtt kegyelettel jut eszünkbe a néhány soros versike: "Bölcsője itt ringott... most is itt nyugosznak A "branyiszkói pap" szentelt hamvai... Egy-két ibolyáját a kelő tavasznak Tegyük a sírjára, Nyitra fiai!" MOTESIKY ÁRPÁD
