A Hét 1993/2 (38. évfolyam, 27-52. szám)
1993-11-05 / 45. szám
MINERVA AMIRŐL BESZÉLNEK A non-Hodgkin-kór Október elején szokatlan dolog történt a magyar parlament egyik ülésén. A miniszterelnök személyesen jelentette be a Tisztelt Háznak s a TV jóvoltából az egész országnak, hogy kb. egy hónapos gyógykezelésre Németországba utazik. Az már korábban nyílt titok volt, hogy a magyar kormányfő non-Hodgkin-kórban szenved, amely miatt időnként rövidebb-hosszabb ún. kemoterápiás kezelésre szorul. Bejelentése csupán a mi tájainkon keltett visszhangot. A mi kultúránk hagyományai szerint ugyanis az egyén betegsége szigorúan magánügy, nem illik róla beszélni, kérdezni — különösen, ha bizonytalan kimenetelű, esetleg egyértelműen rosszindulatú a kór. A fejlett nyugati demokráciákban, s főleg az Egyesült Államokban azonban megszokott s mindennapi dolog, hogy az ország vezető embere tájékoztassa választóit, az állampolgárokat saját egészségi állapotáról, különösen ha abban jelentős változás áll be. Az amerikai választópolgár elvárja, hogy sorsáról "az ép testben ép lélek" összefüggés alapján egy egészséges, kiegyensúlyozott elnök hozzon döntéseket. Ezt a "fitt elnök"-i nimbuszt erősítik például azok a gyakori bejátszások, melyek Bili Clintont kocogás vagy golfozás közepette mutatják. A nyugati típusú demokrácia felé nagy léptekkel haladó Magyarország miniszterelnöke bejelentésével többek közt a haladás melletti személyes elkötelezettségét is demonstrálta. Tettének értékét csak akkor fogjuk fel igazán, ha ismerjük, mi rejtőzik a "non-Hodgkin-betegség" elnevezés mögött. Az elnevezésből logikusan következtethető, hogy ha létezik "nem Hodgkin" betegség, akkor bizonyára van "Hodgkin-kór" is. Ejtsünk ezért előbb pár szót a Hodgkin-kórról. 1832-ben a híres londoni Guy Kórház egyik orvosa, Thomas Hodgkin hét beteg megfigyelése alapján egy kórképet körvonalazott. Betegei legfeltűnőbb tünetei a testszerte (nyakon, hónaljban, lágyékban) jelentkező nyirokcsomó-daganatok, a lép nem tapintható, a vérszegénységre utaló sápadt nyálkahártya és bőrszín voltak. Az 1830-as években természetesen még nem végeztek sem vérkép-, sem szövettani vizsgálatot, ezért a később első leírójáról Hodgkin-kórnak elnevezett betegséghez sorolták valamennyi hasonló tünetet mutató esetet. A kórbonctan s ezen belül a beteg szerv sejtjeinek mikroszkóp alatti vizsgálata, a kórszövettan fejlődése lehetővé tette a mikroszkopikusan, szabad szemmel hasonlónak tűnő betegségek elkülönítését. A századvégen két orvos, a bécsi Sternberg, illetve az amerikai Dorothy Read doktornő egymástól függetlenül figyelt fel arra, hogy bizonyos Hodgkin-kóros betegek szövettani metszeteiben óriássejtek láthatók. Egészséges sejtekben egy sejtmag található, az óriássejtben azonban vagy egyetlen, ám a szokványostól jóval nagyobb vagy öt—hat önálló sejtmag is látható. Ma ezek az ún. Sternberg-Reed óriássejtek a Hodgkin-kór legbiztosabb szövettani jelei. Közben a klinikai kutatás is előrelépett, s egy másik bécsi orvos, a gyomorműtéteiről nevezetes Th. Billroth a "lymphoma malignum", azaz rosszindulatú nyirokcsomódaganat elnevezést ajánlotta a Hodgkin-kór jelölésére. Az újabb előrelépés századunk hetvenes éveiben történt, amikorra az egyre finomulóbb szövettani és sejttani vizsgálatok segítségével az eredetileg egységesnek tűnő Hodgkin-limfómáról (Hodgkin-kórról) leválaszthatóvá váltak azok a kórképek, melyek vagy tüneteikben, vagy lefolyásukban, esetleg gyógyíthatóságukban különböznek a Hodgkin-betegségtől. Ez utóbbiak is lényegében nyirokcsomó-megnagyobbodással járó kórképek, melyek egymástól gyakran csak a nyiroksejtek mikroszkópos vizsgálatával, a klasszikus Hodgkin-kórtól pedig az óriássejtek hiányával különíthetők el. Közös csoportnevük a "non-Hodgkin-limfóma" vagy nem- Hodgkin-kór. Az aránylag ritka előfordulású non- Hodgkin-limfómák iránti érdeklődés az utóbbi években jelentősen megnövekedett, mivel a szerzett immunhiányban, közismert nevén az AIDS-ben szenvedők körében egyre gyakrabban fordul elő non-Hodgkin-kór is. Összefoglalva az elmondottakat: a non-Hodgkin-kór egy ismeretlen (vírus?) eredetű daganatos megbetegedés, mely a nyirokrendszer sejtjeinek burjánzásában nyilvánul meg. A múltban gyors sorvadáshoz s halálhoz vezető betegség ma már a kombinált sugárkezelés és kemoterápia (daganatsejtöiő gyógyszerek) hatására "megszelídült", s mint a magyar miniszterelnök példája is mutatja, a rendszeresen kezelt s ellenőrzött beteg teljes értékű emberként vehet részt a társadalom életében — még annak legmagasabb szintjén is. Bízunk benne, hogy a non-Hodgkin-kór kutatásában élen járó kölni klinika orvosai, akik a magyar kormányfő kezelését irányítják, sikeresen gyógykezelt eseteik számát neves betegük esetével is növelni tudják majd. Dr. Kiss László A Truckcenter Bratislava Kft. a következő szolgáltatásokat ajánlja fel a VOLVO típusú tehergépkocsik, utánfutók és autóbuszok tulajdonosainak (más típusú járművek javítását is vállaljuk): — gépkocsijavítás, olajcsere és zsírozás (Mobil) — tesztelés (fék, fénybeállítás, geometria, kerékcentírozás közvetlenül a gépkocsikon stb.) — pótalkatrészek és egyéb kiegészítők árusítása — gázolaj-árusítás (nafta), 1 liter 16,— Sk — őrzött parkolóhely — utánfutók és BPW, ROR, SAP futószerkezetű kocsialvázak javítása (fékrendszer, kerékcsapágy) — VOLVO típusú tehergépkocsik árusítása és bérbeadása — utánfutók árusítása — tehergépkocsik, utánfutók és autóbuszok gumiabroncsainak szervizelése — fizetési lehetőség DKV-hitelkártyával — állandó karbantartás esetén (olajcsere stb.) 10 százalékos árengedmény NON STOP mozgószerviz és autómentő-szolgálat egész Európában: Tel.: Szlovákiában 0901 700 426 EuroTel Tel.: Külföldről 0042 901 700 426 EuroTel Munkaidő: Hétfő—péntek: 8.00—17.00 óra Szombat: 8.00—14.00 óra Munkaidőn túl hívják a NON STOP mozgószervizt! Cím: TRUCKCENTER BRATISLAVA, spol. s r.o. Kaukazská ul. (Petržalka) 851 01 Bratislava Tel.: 0042 7 830 141, 830 114 Tel.: 0042 7 838 540 Ha minőségi szolgáltatásokra vágyik, látogasson meg bennünket! A HÉT 15
