A Hét 1993/2 (38. évfolyam, 27-52. szám)
1993-07-09 / 28. szám
SZABADIDŐ EGY KÖNYV UTÓÉLETE Polgár László nevelne még két zsenit Caulfield, a Zabhegyező klaszszikussá lett kamaszhőse egyik vallomása: "Engem az ken a falhoz, mikor olyan a könyv, hogy az ember a végén azt szeretné, ha az író iszonyú jó haverja lenne, akit akkor hív fel, amikor akar." Lehet, hogy a gondolat nem eredeti, mindenesetre Salinger a lényeget fogta meg; ez az az érzés, amit a könyvet szeretők mindegyike átél, amikor egy lebilincselő olvasmányt letesz. Sok száz levél bizonyítja, s a magam helyzeti előnyének kihasználása is: Polgár Lászlóval jó beszélgetni. A három éve megjelent Nevelj zsenit című könyvének az utóélete érdekelt, többek között azon önző okból is, vajon vannak-e társaim, akiket szintén megragadott a három Polgár lány világraszóló sikere. — A kiscsoportos óvodások programja nálunk mindössze az, hogy játsszanak, fél tucat verset, éneket megtanuljanak egy év alatt, megismerjék a saját és a társaik óvodai jeleit és megtanulják a fegyelmezett sorban állást, étkezést, hasonlókat. Aki ennél többet tud, arról a szülői értekezleten mint "okos gyerekről" nyilatkoznak, némi kirekesztettséget éreztetve, jelezvén, hogy ennél többet nem kell tudni egy három-négy évesnek. — Sajnos, ez igaz, a követelmények egészen alacsonyak — helyesel Polgár László—, három év azért nem volt elég ahhoz, hogy a Nevelj zsenit! szelleme legalább közismertté váljon Magyarország-szerte. Pedig elég volna csak belegondolni, milyen óriási előnyt jelentene a gazdaságunkban, hogy az egyéni sikerekről, mint a lányaimnál a sakkban, most ne is szóljak... Öt-hat ezer zseni a természettudományokban — vezető hatalommá tehetné az országot. — A Polgár-jelenség megítélése, ha a magyar sajtót tekintjük, meglehetősen pejoratív. Ha viszont a leveleket olvasom, kiderül, milyen sokan és mélyen egyetértenek önnel. — Az emberek ilyenek. "Iskolakritikája különös érték a számomra, aki maga is iskolakutatással és iskolateremtéssel foglalkozik. Végre valaki — akinek talán többen hisznek — megfogalmazta az iskolák lélekölő, emberdaráló vonását, amit másutt már évtizedekkel előbb megtettek, itt még fordításokban sem merték megjelentetni. Az ön ellenségei, az én ellenfeleim..." — írta a törökbálinti tudományos kutató (1990. V. 5.) "... röhögök a honfitársnőkön és urakon, akikben annyi becsület, tisztesség nincs, hogy gyerekeikre időt szánjanak és úgy neveljék, szeressék, hogy a gyerek ne érezze legalább a családban nyűgnek magát. Le a kalappal ön, önök előtt, hogy a kezdeti nehezebb életkörülményeikkel együtt és azok ellenére meg tudta valósítani, amit eltervezett..." — írta Kaposvárról egy sakkozó (1990. V. 20.) — Türelem és következetesség? — ... és rengeteg pénz. Ez a három dolog kell a módszerhez. — És akinek nincs ehhez pénze? — Hát erre volna az iskolai A keret megvan, csak a tartalom hibádzik. — Van remény? — Remény? Az ELTE Tanárképző Főiskoláján dr. Farkas Endre speciális kollégiumot vezet a Nevelj zsenit! elvei alapján. A feleségem doktori értekezést írt a Zseninevelós családi körülmények között a Polgár Lászlóféle modell alapján (elmélet és gyakorlat) címmel, Dudás Lászlóné magyar-népművelő tanár a szakdolgozatának Nevelni akár zsenit is lehet—közelkép Polgár Lászlóról címet adta. — Miért írta le a tapasztalatait, amelyek egyébként eddig egy angol, egy francia, egy szerbhorvát kiadású és egy holland könyv alapjául is szolgáltak? — Erkölcsi kötelességem volt. Önzés lett volna, ha nem adom közre, mivel ha valaki utánoz, azzal az én leányaimnak teremt konkurenciát. Végül is több száz könyv helyett csak ezt az egyet kellene elolvasniuk a szülőknek, pedagógusoknak. A hiúság nem vezérelt. Az én hiúságomat tökéletesen kielégítik a leányaim sikerei. — A módszer szerint már a hároméves gyerekeknél meg kell kezdeni az intenzív felkészítést egy bizonyos irányban. Nem túl nagy a veszély, hogy ilyen korán a szülő dönt, mi lesz a gyerekből? — Nem az a veszélyesebb, ha várunk 14—17 éves koráig, amikor már nem alkalmas akkora tanulási programra, hogy kiemelkedő legyen egy területen? Mi a veszélyesebb: kielégíteni és kihasználni az érdeklődését, vagy magára hagyni? Miközben a gyermek tanul, vele együtt örvendezhetünk, hogy óráról órára többre képes... — Hivatkoznak rá, hogy az így "befogott" gyerekektől "elveszik" a gondtalan gyermekkort... — Leányaim boldog emberek. Nagyon sok mindenben — tenisz, asztalitenisz, hat idegen nyelv ismerete, zene, aerobic, autóvezetés — élvezetet találnak, remekelnek is, azon túl, hogy a sakkban zseniálisak (a sakk révén viszont óriási világutazók). A videózó, céltalanul lődörgő, s nem is folytatom, hisz' köztudott, milyen siváran felnevelkedett gyerekek (ami nem pénzkérdés!) boldogok? Nem is várok választ. — Megtenné ismét azt, amire már egyszer vállalkozott, vagyis nevelne még zsenit? — Igen. Holland szponzor van rá, hogy két kislányt hasonlóan neveljek. Várom, hogy rám bízzanak két gyereket, többek között azért is, hogy bebizonyítsam, nem a mi — a feleségem és az én — génjeink, hanem a nevelés tette Zsuzsát, Zsófiát és Juditot azzá, ami. PÁLFFY JUDIT BÚJÓCSKA — Tréfáljuk meg a mamit! — esküdnek össze a gyerekek. — Jó, de hogyan? — Egyszerű. Mi elbújunk, ö meg majd megijed és elkezd minket keresni. Az anyuka valóban kicsit meglepődött, miután eltűntek a gyerekei. Merre kellett kanyarognia a lakásban, hogy megtalálja őket? A HÉT 21
