A Hét 1993/2 (38. évfolyam, 27-52. szám)
1993-10-29 / 44. szám
Virág a házban és a ház körül A virágok végigkísérik életünket. Annyira megszoktuk már jelenlétüket, hogy csak hiányukat vagyunk képesek észlelni. Mint a közmondás is tartja: Aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet. De ha igazán szeretjük őket, meg kell tanulnunk helyes ápolásukat is, mert csak így jelenthet számunkra igaz örömet a növénytermesztés. Ez utóbbi céllal került most a szlovák olvasók könyvespolcára két külföldi szerző, Helmut Janira Erkélyek, teraszok, tetőkertek és Richard Gilbert 200 szobanövény mindenkinek című könyve. Mindkét gazdagon illusztrált, ízlésesen kivitelezett kiadvány hasznos olvasmány lehet a virágok szerelmeseinek. De haladjunk sorjában! A virágokat szeretőket és azokat, akik szíwel-lélekkel ragaszkodnak a természethez, nem elégíti ki a lakásban elhelyezett néhány cserép virág. Többet, sokkal többet szeretnének. Erkélyeiket, teraszaikat, lakásbejárataikat is szebbé, kedvesebbé, barátságosabbá akarják tenni tarka virágokkal. A szándék dicséretes, azonban egy-egy eredménytelen kísérlet sokaknak örökre kedvét szegi. Ezen kíván most Helmut Jantra könyvével segíteni. Megtanítja, hogy a muskátlin és a petúnián kívül más, érdekesebb és szokatlanabb virághatások megoldására is törekedhetünk. Különösen ma, amikor a holland termesztők betörtek és hódítanak a hazai piacon is, sok ötletet és támogatást kaphatunk tőlük egy megismételhetetlen terasz, erkély vagy tetőkert létrehozásában. E könyv elsősorban a növények csoportosítási lehetőségeinek megismertetésére vállalkozik, miközben virágainkhoz szokatlan formájú edényeket, kerti bútorokat is ajánl, amelyek kiemelik a növényvilág nyújtotta szépségeket. Minden csak egy adag esztétikai érzék, fantázia dolga. A könyv a kertalkotás folyamatához kíván segítséget, ötleteket nyújtani, támogatva a merész gondolkodást, ugyanakkor figyelmeztetve az adott lehetőségek figyelembevételére. Természetesen kitér a növényvásárlástól a termesztésen át a helyes teleltetésig minden részletkérdésre, amelyek a növénytermesztők sikeres működésének előfeltételei. A gazdag képanyag egyrészt gyönyörűen kialakított kertrészleteket is bemutat, másrészt az ápolás egyes fázisait is szemlélteti. R. Gilbert könyve hasonló célokat követ, mégis egészen más. Abból indul ki, hogy a növény emeli lakásunk értékeit, hiszen olyan tulajdonságokkal rendelkezik, ami minden élettelen tárgyból hiányzik. Ilyen például állandó változási képessége. Növekedése, kiteljesedése igaz öröm forrása lehet. Betonházaink különben is növelik bennünk azt az igényt, hogy még szorosabb kapcsolatot alakítsunk ki a természettel. Ezért a szobanövényeknek minden lakásban helyet kell kapniuk. bár választásainkat termesztési lehetőségeink korlátozzák. A virágelhelyezés egyéni ízlés eredménye, de nem árt néhány jó tanács is e téren. A könyv célja elsősorban, hogy megmutassa, hogyan lehet kiemelni egy-egy növény jellegét, hogyan csoportosíthatók dekoratívan, illetve milyen körülmények között termeszthetők legsikeresebben. A könyvben bemutatott 200 szobanövény könnyen termeszthető, csak minimális gondoskodást igényel. Ha betartjuk a szerző utasításait, élünk a helyiségeink nyújtotta lehetőségekkel, éveken át örülhetünk növényekkel tarkított környezetünknek. Zsebik Ildikó MAKARÓNIMÚZEUM Egy belépő ára két adag Múzeumba került a makaróni, s nem is csak egy lett a kiállítási tárgyak közül, hanem egy egész múzeumot szenteltek neki. A világ első és egyetlen makarónimúzeuma természetesen a tészta hazájában, Olaszországban nyílt, hiszen sehol a világon nem esznek oly sok tésztát, mint Itáliában. Rómában — közel a Trevi-kúthoz — a Scander bég téren nyílt meg a Museo Nazionale déllé Paste Alimentari, azaz a Nemzeti Tésztamúzeum, amely a kezdetektől napjainkig mutatja be a makaróni, a spagetti és a többi tésztaféle történetét. Mint a kiállítás anyagából kiderül, a tésztakultuszt nagyon régen, még az etruszkok kezdték. A cerveteri etruszk romvárosban Krisztus előtt a IV. századból származó domborművek már ábrázolják a tésztakészítés eszközeit. Arab útleírások tanúsága szerint 1000 körül Szicília a tésztafélék nagy termelője és exportőre volt. A második évezred közepén már Itália-szerte megalakultak a makarónikészítők szakmai szervezetei, amelyek gondosan óvták a termék minőségét és árát. A tészta történetének szentelt 15 terem egyikében hírességek, köztük Ingrid Bergman, Paul Newman, de leginkább Sophia Loren, a "makaróni koronázatlan királynője", Totó és Alberto Sordi, a spagettifejedelmek fotóit látjuk, amint élvezettel birkóznak egy-egy, paradicsomos szósszal leöntött hatalmas adag spagettivel. A múzeum a szemle végén felhívja a látogatók figyelmét, hogy 20 deka tészta egy kanál étolajjal, egy marék babbal vagy egy kis sajttal a világ bármely pontján elegendő arra, hogy napi 1000 líráért (20 koronáért) életben tartson egy embert. A magánmúzeum hibája, hogy túl drága. A 12 000 lírás belépődíj árából egy élelmes turista akár két adag makarónit is elfogyaszthat egy olcsóbb étteremben. A bizományiban Nagy rendetlenséget okozott a fiatalasszony az üzletben, ahol valamilyen ajándéktárgy után kutatott. Végül is megvette az egyik holmit. Vajon melyiket?
