A Hét 1993/2 (38. évfolyam, 27-52. szám)

1993-10-29 / 44. szám

Virág a házban és a ház körül A virágok végigkísérik életünket. Annyira megszoktuk már jelenlétüket, hogy csak hiányukat vagyunk képesek észlelni. Mint a közmondás is tartja: Aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet. De ha igazán szeretjük őket, meg kell tanulnunk helyes ápolásukat is, mert csak így jelenthet számunkra igaz örömet a növénytermesztés. Ez utóbbi céllal került most a szlovák olvasók könyvespolcára két külföldi szerző, Helmut Janira Erkélyek, teraszok, tetőkertek és Richard Gilbert 200 szobanövény mindenkinek című könyve. Mindkét gazdagon illusztrált, ízlésesen kivi­telezett kiadvány hasznos olvasmány lehet a virágok szerelmeseinek. De haladjunk sorjá­ban! A virágokat szeretőket és azokat, akik szíwel-lélekkel ragaszkodnak a természethez, nem elégíti ki a lakásban elhelyezett néhány cserép virág. Többet, sokkal többet szeretné­nek. Erkélyeiket, teraszaikat, lakásbejárataikat is szebbé, kedvesebbé, barátságosabbá akarják tenni tarka virágokkal. A szándék dicséretes, azonban egy-egy eredménytelen kísérlet so­kaknak örökre kedvét szegi. Ezen kíván most Helmut Jantra könyvével segíteni. Megtanítja, hogy a muskátlin és a petúnián kívül más, érdekesebb és szokatlanabb virághatások meg­oldására is törekedhetünk. Különösen ma, amikor a holland termesztők betörtek és hódítanak a hazai piacon is, sok ötletet és támogatást kaphatunk tőlük egy megismétel­hetetlen terasz, erkély vagy tetőkert létreho­zásában. E könyv elsősorban a növények csoportosítási lehetőségeinek megismertetésé­re vállalkozik, miközben virágainkhoz szokat­lan formájú edényeket, kerti bútorokat is ajánl, amelyek kiemelik a növényvilág nyújtotta szépségeket. Minden csak egy adag esztétikai érzék, fantázia dolga. A könyv a kertalkotás folyamatához kíván segítséget, ötleteket nyúj­tani, támogatva a merész gondolkodást, ugyan­akkor figyelmeztetve az adott lehetőségek figyelembevételére. Természetesen kitér a növényvásárlástól a termesztésen át a helyes teleltetésig minden részletkérdésre, amelyek a növénytermesztők sikeres működésének előfeltételei. A gazdag képanyag egyrészt gyönyörűen kialakított kertrészleteket is be­mutat, másrészt az ápolás egyes fázisait is szemlélteti. R. Gilbert könyve hasonló célokat követ, mégis egészen más. Abból indul ki, hogy a növény emeli lakásunk értékeit, hiszen olyan tulajdonságokkal rendelkezik, ami minden élettelen tárgyból hiányzik. Ilyen például állandó változási képessége. Növekedése, kiteljesedése igaz öröm forrása lehet. Beton­házaink különben is növelik bennünk azt az igényt, hogy még szorosabb kapcsolatot alakítsunk ki a természettel. Ezért a szobanö­vényeknek minden lakásban helyet kell kap­niuk. bár választásainkat termesztési lehető­ségeink korlátozzák. A virágelhelyezés egyéni ízlés eredménye, de nem árt néhány jó tanács is e téren. A könyv célja elsősorban, hogy megmutassa, hogyan lehet kiemelni egy-egy növény jellegét, hogyan csoportosíthatók de­­koratívan, illetve milyen körülmények között termeszthetők legsikeresebben. A könyvben bemutatott 200 szobanövény könnyen termeszthető, csak minimális gon­doskodást igényel. Ha betartjuk a szerző utasításait, élünk a helyiségeink nyújtotta lehetőségekkel, éveken át örülhetünk növé­nyekkel tarkított környezetünknek. Zsebik Ildikó MAKARÓNIMÚZEUM Egy belépő ára két adag Múzeumba került a makaróni, s nem is csak egy lett a kiállítási tárgyak közül, hanem egy egész múzeumot szenteltek neki. A világ első és egyetlen makarónimúzeuma termé­szetesen a tészta hazájában, Olaszország­ban nyílt, hiszen sehol a világon nem esznek oly sok tésztát, mint Itáliában. Rómában — közel a Trevi-kúthoz — a Scander bég téren nyílt meg a Museo Nazionale déllé Paste Alimentari, azaz a Nemzeti Tésztamúzeum, amely a kezdetektől napjainkig mutatja be a makaróni, a spagetti és a többi tésztaféle történetét. Mint a kiállítás anyagából kiderül, a tésztakultuszt nagyon régen, még az etrusz­kok kezdték. A cerveteri etruszk romváros­ban Krisztus előtt a IV. századból származó domborművek már ábrázolják a tésztakészí­­tés eszközeit. Arab útleírások tanúsága szerint 1000 körül Szicília a tésztafélék nagy termelője és exportőre volt. A második évezred közepén már Itália-szerte megala­kultak a makarónikészítők szakmai szerve­zetei, amelyek gondosan óvták a termék minőségét és árát. A tészta történetének szentelt 15 terem egyikében hírességek, köztük Ingrid Bergman, Paul Newman, de leginkább Sophia Loren, a "makaróni koro­názatlan királynője", Totó és Alberto Sordi, a spagettifejedelmek fotóit látjuk, amint élvezettel birkóznak egy-egy, paradicsomos szósszal leöntött hatalmas adag spagettivel. A múzeum a szemle végén felhívja a látogatók figyelmét, hogy 20 deka tészta egy kanál étolajjal, egy marék babbal vagy egy kis sajttal a világ bármely pontján elegendő arra, hogy napi 1000 líráért (20 koronáért) életben tartson egy embert. A magánmúzeum hibája, hogy túl drága. A 12 000 lírás belépődíj árából egy élelmes turista akár két adag makarónit is elfogyaszt­hat egy olcsóbb étteremben. A bizományiban Nagy rendetlenséget okozott a fiatalasszony az üzletben, ahol valamilyen ajándéktárgy után kutatott. Végül is megvette az egyik holmit. Vajon melyiket?

Next

/
Thumbnails
Contents