A Hét 1993/2 (38. évfolyam, 27-52. szám)

1993-10-15 / 42. szám

AZ OTTHON Te meg én a konyhában Tanácsok nem csak kezdő háziasszonyoknak Ízesítés, fűszerezés, ízek Ízesítésnek nevezzük azokat az eljá­rásokat, amelyek hatására jó ízű étel készül. Az ízesítő anyagokat az ételkészítés szempontjából az aláb­biak szerint csoportosítjuk: — sózó-, savanyító-, édesítőszerek (konyhasó, ecet, tejsav, cukor, méz stb.); — illatosító és színező anyagok (fahéj, szegfűszeg, sáfrány stb.); — ízesítők (mustár, paprikapüré, ve­­geta, szója stb.); — fűszerek (paprika, kömény, kapor, tárkony stb.); — zamatanyagok (kávé, kakaó, gom­ba, füstölthús stb.) Aranyszabály: a fűszer soha ne nyomja el az ételek sajátos alapízét, hanem fokozza, emelje ki azokat! Az ételek elkészítésénél nemcsak a hozzájuk felhasznált fűszerek, íze­sítők mennyisége számít, hanem az is fontos, mikor tesszük őket az ételhez. Vannak ételek, amelyeknél célszerű bizonyos ízesítőket már a kezdet kezdetén hozzáadni, mások­nál előnyös, ha csak kevéssel a főzés-sütés befejezése előtt fűszere­zünk, és adjuk meg a végső ízeket. Fontos, hogy az ízesítésre szánt fűszerek egészben, megtörve, dara­bolva, aprítva vagy porítva kerülnek-e a kívánt ételbe. Ugyanis ez se mindegy! Négyféle alapízt különböz­tetünk meg: Édes íz. Az édesítő anyagok a szénhidrátok, cukrok, amelyek lehet­nek egyszerű és összetett cukrok. Ilyenek a répacukor, nádcukor, sző­lőcukor, gyümölcscukor, malátacukor. Ide tartozik a méz is mint biológiailag természetes édesítőszer. Könnyen felszívódik, ezért egészségesebb a répacukornál. Javítja a szívműködést, vértisztító. A méz összetételénél fog­va a diéta kiegészítőjeként javasolt. A szőlő- és gyümölcscukor igen fontos a szervezet számára. A mes­terséges édesítők édesítőképessége nagy, tápértékük nincs, ezért a cu­korbetegek édesítőszere. Savanyú íz. Elsősorban a savak jellemző sajátossága, de nem a savtartalomtól függ. A savanyú ízha­tás mellett más ízhatások is elérhetők a különféle ízesített ecetekkel. Ilyenek a fűszeres ecetek (pl. tárkony-, zsá­lya-, kakukkfű-ecet). Használhatunk még erjesztéssel készült eceteket, pl. alma-, bor- és gyümölcseceteket. Természetes savanyító a citrom és a narancs leve. Sós íz. Az ízesítésen kívül a szerve­zetnek napi 5—10 g sóra van szüksége. E szükséglet többszörösét fogyasztjuk, ami egészségtelen, ter­heli a szívet, a májat, a véredényeket, a vesét. Használjunk lehetőleg tengeri sót vagy fűszernövényekkel ízesített sókat. Keserű íz. A fűszernövények külön­böző mértékben tartalmazzák. Bár a keserű ízt nem tartjuk kellemesnek, az élelmiszeripar számos keserű anyagot felhasznál keserű likőrök, ürmösök előállítására, a sörgyártás­hoz pedig komlót. A többi ízérzet összetett. Ilyenek a fanyar, a csípős, pirított, karamell, fűszeres, füstös stb. ízek. Az ízek kölcsönösen hatnak egy­másra. Az édes íz tompítja a savanyút és a keserűt. A savanyú íz elfedi az édeset, a só kiemeli az édes ízt. (Folytatjuk) mm Külföldön az előételek között gyakran szerepel a vitaminokban gazdag zöld­ségfélékből összeállított tál, amelyhez aztán mártást kínálnak, ebbe kell mártogatni, illetve ezzel kell megön­tözni a többnyire nyers falatokat. Újabban már nemcsak zöldség, hanem sajt, kemény tojás is található a tálon, húsféle azonban sohasem. Ehhez kínálható zöldfűszeres vagy sajtmár­tás, illetve tormahab is. A zöldfűszeres mártáshoz egy deci majonézt egy deci sűrű tejföllel, másfél evőkanál citromlével meg egy mokkás­­kanálnyi porcukorral simára keverünk, majd csipetnyi reszelt szerecsendióval meg egy-egy nagy csokor, összevag­dalt petrezselyemmel és kaporral, eset­leg metélőhagymával ízesítjük. A sajtmártáshoz egy deci majonézt egy deci sűrű tejföllel kikeverünk, és öt deka reszelt parmezán jellegű, esetleg márványsajttal, kis kanálnyi reszelt vöröshagymával, őrölt fehér borssal, egy nagy csokor összevagdalt metélőhagymával ízesítjük. A tormahabhoz két deci tejszínt habbá verünk, és csipetnyi sót meg két púpozott evőkanál ecetes tormát ke­verünk bele. Készíthetjük friss reszelt tormával is, de akkor pár csöpp citromlével ízesítjük. Adhatunk a feltálalt zöldséghez tej­fölből készített mártást is, amelyet különféle fűszerekkel (mustár, ketchup, pirospaprika, zúzott fokhagyma, kö­mény) ízesítünk.

Next

/
Thumbnails
Contents