A Hét 1993/2 (38. évfolyam, 27-52. szám)
1993-10-15 / 42. szám
MINERVA A meghűléses betegségek Nincs olyan ember, aki ne szenvedett volna meghűléses betegségben — ilyenkor rossz a közérzetünk, hamar elfáradunk, az egyik percben kiver bennünket a hideg, a másik percben meg már olyanok vagyunk, mint a kályha, folyik az orrunk, fáj a fejünk, kapar a torkunk, izomfájdalmat érzünk, és rossz az emésztésünk. Két lehetőségünk van: az egyik, ha szintetikus gyógyszerekhez folyamodunk, a másik, hogy bízunk a természetben, és onnan vesszük a lehetséges gyógymódokat és gyógyszereket. Ha az elsőt választjuk, lehet hogy hamarabb felépülünk, de ha minden kisebb-nagyobb lázas betegségre antibiotikumot szedünk, a szervezetünket megfosztjuk a természetes ellenállóképesség kialakulásától. Ugyanis mielőtt ez a természetes immunitás kialakulna, megöljük a kórokozókat. Ha a kisgyermekeknek a kisebb-nagyobb lázas betegségnél antibiotikumos cseppeket, szirupokat, végül tablettákat, kapszulákat adagolunk, később gyakori jelenség, hogy a gyermekek minden másik hónapban a felső légutak gyulladásában szenvednek. Azok a felnőttek, akik gyermekkorukban sok antibiotikumokat kaptak, ősszel, télen és tavasszal gyakrabban betegebbek. Sőt, nyáron, ha jön egy hideg hullám, a lakosság 1/4-e beteg, meghűléses. Hogy miért? Azért, mert szervezetükben nem alakult ki a természetes immunitás. FEKETEBODZA fítoterápiás kezelése Mi tehát a megoldás és a helyes út? Mi, természetgyógyászok nem azt állítjuk, hogy minden lázas betegséget meg tudunk gyógynövényekkel gyógyítani, mert komoly betegségeknél — amikor például tüdőgyulladás fenyeget — indokoltak az antibiotikumok, de akkor, ha még csak enyhe tünetek léptek fel, és a láz sem olyan magas, miért ne éljünk természetes gyógymódokkal? A meghűléses betegségek fitoterápiás kezelésénél is két csoportra oszthatjuk a betegeket. Az első csoportba azok tartoznak, akik nem most kezdik az egészséges életmódot, hanem évek óta így élnek. Ezek az emberek általában egyáltalán nem betegszenek meg, és a hideg, nyirkos télben is éppen olyan aktívak, mint tavasszal. Ha mégis megbetegszenek, a betegség tünetei olyan enyhék, hogy egy-két napos teaivás után meggyógyulnak. A másik csoportba azok a betegek tartoznak, akik nem élnek természetes életmódot, nem edzik a testüket, nem tudnak a pozitív gondolkodásmód hatékonyságáról, a táplálkozásuk is helytelen, és káros szenvedélyeknek hódolnak (pl. dohányzás, alkohol). De akadnak olyan emberek is, akik nem hódolnak káros szenvedélyeknek, csak egyszerűen nem hisznek a természet gyógyító erejében. Ha csak enyhe a lázuk, de a többi említett tünet mind jelentkezik, akkor a legjobb eljárás, hogy 3—4 napra otthon maradnak, és egy természetes kúrát alkalmaznak. Először is kipihenik magukat. Persze nem a TV előtt, hanem 1—3 napig fekszenek, sok citromot, narancsot, kiwit, más gyümölcsöt és kompótot (feketeribizli, alma, szilva, feketeáfonya) fogyasztanak. Az aszpirint, amely szalicilsav-származékot tartalmaz, egyesek azért nem alkalmazhatják, mert gyomorgörcsöt okoz, a gyomorfekélyeseknél fokozhatja a vérzés veszélyét. Másoknál asztmatikus görcsöket válthat ki, állapotosak nem is szedhetik. Ilyen esetekben az egyedüli megoldás a gyógynövényes lázcsillapítás. A növényi lázcsillapítók közé tartozik: a feketebodza és a hársfavirág, a fűzfakéreg és a rozmaring. Az izzasztókúrát úgy készítjük, hogy 2—3 evőkanálnyi mennyiségű keveréket (bodza + hársfavirág) leforrázunk fél liter vízzel. Húsz percig áztatjuk, majd leszűrjük. Megvárjuk, míg nem lesz 100 °C fokos, és belenyomunk 1 citromot, teszünk hozzá 3 evőkanálnyi erdei mézet (ez azért sötétebb, mert olyan flavonoidok vannak benne, amelyek szintén gyógyítanak). A beteg az ágyban egyszerre igya meg ezt a fél liter forró teát, és jól takaródzék be. Ezt az izzasztó kúrát szükség esetén még egyszer lehet alkalmazni, de többször nem, mert legyengíti a beteget. Az idősebbek a szívük miatt csak egyszer alkalmazhatják. Gyermekeknél a mennyiség felét vagy 1/3-át adagoljuk. Köhögés esetén a következő gyógynövényeket alkalmazzuk: kakukkfű, szurokfű, édeskömény, borsmenta, majoránna, izsóp, ánizs, ökörfarkkóró, százszorszép virága, martilapuvirág, levendula stb. Az aromatikus gyógynövények általában mind jó hatásúak. Vigyázni kell a borókabogyóval, mert csak felnőttek alkalmazhatják, közülük is csak azok, akiknek egészséges a veséjük. Teakeverék: kakukkfű 25 gr majoránna 25 gr édeskömény 25 gr (legjobb ha szétzúzzuk) borsmenta 25 gr IZSÓP 14 A HÉT
