A Hét 1993/2 (38. évfolyam, 27-52. szám)
1993-10-01 / 40. szám
hírmondó Csámpai Ferenc huszonkét évig volt a Csemadok alap szervezetének elnöke — dr. Gulka Ede polgármester nyilvánosan is megköszönte munkáját A kép bal oldalán Gyuricky Olga, a táncosok vezetője Feri bácsi... Berencs község múltjának lelkes kutatója, népszokásainak krónikása Csámpai Ferenc ugyan Nyitracsehiben született a századunk első felében, de mégis sokat tett a berencsi magyar kultúráért. A közmegbecsülésnek örvendő Feri bácsi huszonkét esztendőn át volt a Csemadok helyi szervezetének elnöke és több éven át a területi választmány tagja Nyitrán... Berencs nagyon régi település, már a kőkorszakban is éltek ott emberek, és élvezték a termékeny Nyitra völgyének ajándékát. Az Árkus dűlőben (1956) végzett ásatások gazdag anyaga szolgálhat bizonyítékként. Néhány esztendővel később (1960) a Helyföldek dűlőt szállták meg a régészek, és megállapították, hogy egykoron palánk- vagy fakerítés vette körül a települést, amely fontos erődítménynek számitott. A korok temetkezési szokásaiból megállapították, hogy ős magyarjaink sírjai is domborultak azon a vidéken, ám a szláv anyagot helyezték előtérbe. Sajnálatos, hogy már évszázadokkal előbb megbolygatták és kirabolták a sírokat. Berencs nevét először 1156 Brencu alakjában jegyezték a krónikák, a mostani neve csak későbbi századokban formálódott, annyit azonban már 1271- ben jegyeztek a krónikák, hogy Berencs szomszédságában Nagyfalu nevű település is létezett. Századunk elején még azt mondtuk, hogy Berencs színmagyar község. Közben az idők múlásával fogyott a magyarság, és magyar iskolája is megszűnt. Az 1991-es népszámlálás szerint az 1999 lelket számláló falunak 38,17 százaléka, vagyis 763-an vallották magukat magyarnak. Az egykoron híres berencsi gyermekkórus — Kazán József karnagy vezetésével — sikereket ért el, állandó szereplője volt a Csemadok-napoknak. A gyermekkórus a nyolcvanas évek elején szűnt meg. Állandó jelleggel a lányok tánccsoportja — Gyuricky Olga vezetésével — működik, olyannyira, hogy a nagycétényi citerazenekarral szorosan együttműködve magyarországi fellépéseken is részt vettek... Legutóbb augusztus végén, a hagyományos Csemadok-napon jártunk Berencsen, és azt tapasztaltuk, hogy a szokottnál többen érdeklődtek a műsor iránt. Felléptek a helyi tánccsoport szereplői, a nagykéri, a nagycétényi, a nyitracsehi és a pogrányi hagyományőrző csoportok. Érdekes színfolt volt a szomszédos Örmény (Mojmírovce) szlovák csoport zenés összeállítása, de kiemelkedett a Volga menti, "mari" nyelvrokonaink fellépése; ősi daliamaikból összeállított dalcsokor. A Csemadok-nap keretében ünnepélyesen megköszönték Gyurián Mária tanító néni munkáját, a Csemadokban végzett tevékenységét, és virágcsokrot kapott Csámpai Ferenc, a közkedvelt Feri bácsi is, a Csemadok motorja. Noha letette az elnöki tisztséget, ám továbbra is számítani lehet rá. A műsor után elbeszélgettünk Feri bácsival, és egy újabb oldaláról is megismerhettük. Elárulta, hogy verseket is írogat. Az egyiknek a "Szüret a Zoboralján" címet adta, amely a régi zoboraljai szüreti hagyományokkal átszőve őrzi a szüret hangulatát. E versszakát idézzük: "Szüret előtt a gazda mondja a köszöntőt, Orbán atyát dicséri a bő termésért, csak utána látnak a szürethez szépen, ha már megadták a szüret tiszteletét. " Csámpai Feri bácsinak az elsők között dr. Gulka Ede polgármester gratulált, és köszönte meg a Csemadokban végzett munkát. Megelégedéssel tapasztaltuk, hogy Berencsen a község vezetősége a hagyományőrzés terén és a közéletben végzett tevékenységet megbecsüli...-mote-Játék határok nélkül De Gaulle tábornoknak jó 30 évvel ezelőtt egy új típusú nemzetközi vetélkedő tervét sikerült elfogadtatnia a franciákkal, amelyből — újabb és újabb országok csatlakozásával — mára ez a többfordulós játéksorozat fejlődött ki. Nyugat-Európában generációk nőttek fel e nemzetközi ”Ki mit tud"-on, de Kelet-Európa színeiben csak az idén sikerült beneveznie Csehországnak, illetve Magyarországnak. Mi e játék népszerűségének titka? A titok alighanem abban rejlik, hogy a játék mindenféle filozófiai mondanivalótól mentesen csak szórakoztatni akar és hozzájárulni egymás jobb megismeréséhez. A résztvevő párokat bemutató videoklipek pedig még a legkisebb települések számára is reklámot jelentenek az európai nagyközönség előtt. Hogyan zajlik maga a játék? Az idén 11 adáson át a svájci pontosság, az olasz temperamentum, a görög líraiság, a portugál vitalitás, a wallesi büszkeség, a cseh agyafúrtság és a magyar virtus mérte össze erejét, miközben a résztvevők egy-egy alkalomra vendégből vendéglátóvá alakultak át. Minden helyszín részletei hatalmas apparátus bevonásával készültek, az idén újdonságnak számított, hogy egy-egy adás ügyességi számai összefüggő történetet alkotva egy adott "story"-hoz kapcsolódtak. A versenyszámok roppant játékosak, tréfásak, sőt olykor még meglehetősen nehezek is voltak. Ügyességre, bátorságra, egyensúlyérzékre minden csapatnak egyaránt szüksége volt a feladatok teljesítésekor, s a versenyzőknek még hatalmas jelmezeikkel is meg kellett birkózniuk. A TV-2 által 11 vasárnap estén át sugárzott műsor magyar műsorvezetője az I. szépségversenyen feltűnt és televíziósnak sem utolsó Geszler Dorottya volt, a magyar városokat pedig (pl. Debrecen, Hajdúszoboszló, Sárospatak, Gödöllő, Paks) kisportolt fiatalokból álló 8—8 fős csapatok képviselték változó eredményességgel. A hatalmas küzdelmek végén igazi népünnepség vette kezdetét, ahol győztes és vesztes együtt vigadott a szurkoló közönséggel. Miközben ezeket a képeket láttuk, mindnyájan megállapíthattuk: "ez jó mulatság, férfimunka volt". ZSEBIK ILDIKÓ A Játék határok nélkül döntőjét Karlovy Vary-ban rendezték, és ezt Kecskemét csapata nyerte, ami egyben azt is jelenti, hogy jövőre Magyarország rendezheti a döntőt!
