A Hét 1993/2 (38. évfolyam, 27-52. szám)
1993-09-17 / 38. szám
MINERVA Először Pozsonyban publikálták... Az 1818 októberében — a Pozsony vármegyével szomszédos Moson vármegyei Magyaróváron — Gazdasági Felsőbb Tanintézet kezdte meg működését. Wettin Albert Kázmér főherceg iskolaalapítási szándékáról először a Pozsonyi Hírlap 1816. évi 36. száma tudósított. Ennél jelentősebb eseménynek számított az az 1914-ben jóváhagyott terv, miszerint a magyaróvári akadémiát, és a pozsonyi egyetemet kapcsolták volna össze közös egyetemmé... Voltak olyan neves tanárszemélyiségek Magyaró váró tt, akik Pozsony vármegyéből kerültek hozzánk... A 175. évforduló kapcsán erre is emlékezünk. Az alapító személye A szászországi Wettin házból származó Albert Kázmér — Mária Terézia osztrákmagyar—cseh királynő veje — élete alkonyán létesített Magyaróváron tanintézetet. Aktív korában katonaként, politikusként működött. 1766—1780 között például éppen pozsonyi székhellyel volt Magyarország helytartója. Mária Krisztina királyi főhercegnővel kötött házasságával a feleség révén a magyaróvári uradalom társtulajdonosa (is), majd később tulajdonosa lett. (Az uradalom akkori területe mintegy 90 ezer hektár volt) A magyaróvári birtok gazdálkodásának korszerűsítése ügyében a főherceg a politikától történt visszavonulása idején döntött. 1813-ban fogadta szolgálatába Wittman Antalt, aki az uradalom modernizálásán kívül az alapítási javaslattevő szerepét is vállalta. Az alapítás gondolatát a Pozsonyi Hírlap 1816. évi 31. száma tudósította először (ismereteink szerint). Wittmann Antal mintegy háromévi előkészítő munkája után, 1818 márciusában hagyta jóvá Albert Kázmér, majd I. Ferenc császár az intézetaiapítás gondolatát. A tényleges tanítás 1818 októberében kezdődött, a herceg helyi várkastélyában. Ez az épület ad ma is otthont az intézmény egy részének, amelynek 1834-ig első igazgatója Wittmann Antal volt. Az iskoláról A Felsőbb Gazdasági Tanintézet alapítása jelentős tett volt a magyar oktatásügy szempontjából is. Magyarországon Nagy Lajos király 1367-ben Pécsett, Luxemburgi Zsigmond király 1389-ben Óbudán, Hunyadi Mátyás király 1467-ben Pozsonyban alapított magyar egyetemet. Ezek a magyar nép viharos történelme miatt nem ma.radtak meg tartósan egyetemnek. Állandónak csak az 1635-ben a Pázmány Péter által alapított nagyszombati (1777-től Budai, majd később Pesti) egyetem bizonyult... Itt azonban 1818-ban még nem volt komplex gazdasági képzés. E tudományterületet csak a Keszthelyi Georgikon képviselte, ahol 1797-ben Festetics György magyar főúr alapította Haberland Frigyes (1826—1878) Pozsonyban született, majd Magyaróváron s később Becsben tanított Európa első gazdasági felsőbb gazdasági tanintézetét, amelyet 1818-ban hazánkban másodikként a magyaróvári követett. A Magyaróvári Felsőbb Gazdasági Tanintézet az akkori Európában sorrendben az ötödik volt. Mivel a nálánál korábban alapított intézetek megszűntek, így ma Magyaróvár Európa legrégibb gazdasági tanintézete. Magyarország a XVIII. és a XIX. században is agrárállamnak számított,fontos volt számára a gazdasági (mezőgazdasági) felsőbb oktatás. Ez az igény fokozottan jelentkezett 1849 után, hiszen a Keszthelyi Georgikon ekkor feloszlott. A Magyaróvári Felsőbb Tanintézetet a XIX. század folyamán többször átszervezték, de egy év megszakítás ellenére, hűen az alapítás szelleméhez — folyamatosan működött. Tanári kara részben magyar, részben külföldi személyiségekből tevődött össze. Működésének sikerét jelzi többek között az is, hogy 1872-ben a magyaróvári tanári kar s a tanulmányi felszerelés egy részéből alapították a Bécsi Mezőgazdasági Főiskolát (Hochschule für Bodenkultur). Ez az intézmény ma egyetem. E bécsi egyetem XIX. századi történetében három olyan személy töltött be rektori tisztséget, akik korábban Magyaróváron tanítottak. Ezek egyike a pozsonyi születésű Haberland Frigyes volt. Magyaróvárnak szerepe volt a további felsőbb gazdasági tanintézetek kialakításában is (1868—1874 között Debrecen, Keszthely, Kassa, Kolozsvár). Magyaróvár nevéhez fűződik a hazai mezőgazdasági kutatásügy meghatározó részének kialakulása. Itt történt meg — egyebek mellett — a modern vetőmagtermelés és a korszerű tejgazdaság alapjainak a kialakítása is... "... 1914-ben a minisztérium a magyaróvári akadémia és a pozsonyi egyetem összekapcsolása és távolabbi egyesítése mellett döntött. Az elképzelés az volt, hogy a pozsonyi egyetem kiépítendő bölcsészkarán három éven át hallgatnák a leendő gazdászok az alaptárgyakat, a sikeres vizsgák után pedig Óvárott még két esztendőn keresztül részesültek volna megfelelő szakképzésben...” — írta Vörös Antal a 150. évfordulóra írt könyvében. Újhelyi Imre akkori magyaróvári igazgató 1918 januárjában még egy kísérletet tett, hogy az akadémiának a pozsonyi egyetemmel kialakult kapcsolatát törvényesen rendezzék, és az egyetemi fakultás rangját elnyerje. (Az előterjesztés szövege olvasható a Moson vármegye 1918. évi 4. számában — Gazdasági Akadémiánk és a pozsonyi egyetem címmel.) A szakemberek, a minisztérium is támogatta az Újhelyi igazgató javaslatát, de az ország egyre súlyosabb politikai és gazdasági helyzetében nem kerülhetett sor a terv végrehajtására... ****** Az intézmény ma a Pannon Agrártudományi Egyetem Mosonmagyaróvári Kara, amely az egykori főhercegi uradalomból lett Lajta—Hanság RT-vel együtt szolgálja napjainkban is az agrár-felsőoktatás ügyét. Dr. Nagy Frigyes — Kettinger Gyula Mosonmagyaróvár Az egyetem régi épülete mai állapotában, Albert Kázmér képével
