A Hét 1993/2 (38. évfolyam, 27-52. szám)
1993-09-03 / 36. szám
VÁNDORLÁSOK A Duna nem volt kék.,. Mire e sorok napvilágot látnak, közeledik az ősz. Aki a szabadságát valahol idegenben, a határokon túl töltötte, már régen beszámolt élményeiről, tapasztalatairól. Elmondta, hogy milyen volt az útja, érdemes volt-e a pénzét befektetnie. Részben régi vagyam teljesült, amikor július közepén részt vehettem egy pár napos hajóúton a Dunán. Miért írom, hogy részben? Azért, mert mindig egy Európa körüli tengeri hajóútról álmodoztam. Ez eddig még nem sikerült, így nagyon örültem, amikor a Seneca utazási iroda prospektusában rátaláltam egy — bár nem tengeri, "csupán" dunai — hajóútra. Vasárnap este tíz óra körül szedtük fel a horgonyt a pozsonyi kikötőben. Hajónk, a "Družba" (Barátság) méltóságteljesen ringott a megáradt folyón. Kissé aggódva figyeltük a szinte fehérkávé színben hömpölygő vizet, mert tudtuk, hogy a Felső-Dunán, Pozsony és úticélunk, Passau, között sok a híd, a duzzasztógát, és a hajóknak ezeken a helyeken magas vízállás esetén nem kis gondot jelent áthajózniuk. A Družba nem valamiféle bárka, ezért le a kalappal a hajó legénysége előtt, mert ilyen vízállásnál egy centiméternyi felesleg sincs a hidak alatt, de a hajónak át kell alattuk jutnia. így például kilométereket kell leszerelt kormányfülkével hajózni az ár ellen. Velünk az történt, hogy nem volt elég a leszerelt kormányhíd, de a hajó utasai is kénytelenek voltak elfoglalni a jobb oldali hajóorr felső fedélzetét. Ugyanis "két centiméter" hiányzott ahhoz, hogy a hajó átjusson a jochensteini duzzasztógát hídja alatt. Megtörténik az is, mint pl. az utánunk kirándulókkal, hogy a hajó napokig vesztegel, míg a víz kissé leapad, az utasokat pedig autóbuszokkal kell hazaszállítani. A Pozsony—Passau vízi szakasz csodálatos. Bár az utat úgy szervezik, hogy a hajó nappal bizonyos városokban kiköt, éjjel pedig továbbmegy, az utolsó napon, amikor a hajó visszafelé indul, az egész utat nappal teszi meg, így újra mindent végignézhet az ember. Első napunkat Bécsben töltöttük. Hajónk az ismert "Mexikoplatz"-on kötött ki, és mindenki a saját belátása szerint választhatott programot. Megnézhette Neuerburgot, a Parlamentet, a dómot, vagy ellátogathatott a Práterbe. A pozsonyi Kék templomot sokan ismerik. Hasonló templomot láthattunk a Duna bal partján Dürnstein városában, a folyó 2009. kilométerénél. Ennek a különleges és csodálatos kisvárosnak rendkívül szép a fekvése. így az építészek a legmerészebb terveiket is megvalósíthatták. A turista választhat: vagy meglátogatja a kolostort, vagy a város felett épült vár romjait tekintheti meg. A várban állítólag a 12. században fogva tartották I. (Oroszlánszívű) Richárd angol királyt. Amint már említettem, a megáradt Duna sok gondot okoz a hajózásnak. Ezért Linzben mi is csak késő délután tudtunk kikötni, és, sajnos, nem a belvárosi kikötőben, ahogyan az a tervben szerepelt. így a városnézés elmaradt. Linz Közép-Európa egyik fontos vízi közlekedési gócpontja. Főleg most, a Rajna—Majna—Duna-csatorna építésének befejezése után nőtt a jelentősége. Egyébként 1645. december 16-án III. Ferdinánd és I. Rákóczi György között itt köttetett meg az ún. Linzi béke. Ha versenyt indítanának, melyik város a legszebb a Duna egész szakaszán, bizonyára Passau kapná az aranyserleget. E kitüntetést főleg a fekvése miatt érdemelné meg, ugyanis három folyó — a Duna, az Inn és az Hz — hat partján fekszik. E három folyót, amelyeknek színe állítólag más és más (mi nem láttuk, mert valamennyi fehérkávé színű volt), számos híd köti össze. Passau történelme 2000 évvel ezelőtt kezdődött. Az utcanevek máig a régi idők mesterségeit idézik fel, és még most is csodálhatjuk a házi készítésű árukat, főleg az élelmiszert. Hosszú listát kellene készítenem, ha e város történelmi nevezetességeit mind felsorolnám. Nem teszem ezt, de megemlítem a 17. században épített Szent István templomot. Különlegessége a csodálatos orgona, mely a Guiness Rekordok könyvébe is bekerült a 17 388 sípjával. A sípok közül a legnagyobb 11,3 méter magas, átmérője pedig 50 cm. Beszámolómban magáról a Družba hajóról sem feledkezhetek meg. Bár már veterán (több mint húszéves), ám a tulajdonosa mindent megtesz azért, hogy az utazás kényelmes legyen. A hajón van tévészoba, a felső fedélzeten zuhanyozók sorakoznak, a kávézóban aránylag olcsón kapható bármilyen frissítő, és esténként a jókedvről, zenéről a Kollmann házaspár gondoskodik. Külön dicséretet érdemel a konyha. Úgy tűnik, hogy minden jó volt és mindennel meg vagyok elégedve. Pedig nem így van, mert az 5450,— Sk, amelyet a négy és félnapos utazásért, teljes ellátásért, öt éjszakai másodosztályú (a hajó alsó szintjén levő) szállásért fizettem, őszintén szólva nagyon sok. Az S-Glóbus utazási iroda, amely a hajót bérelte, városnéző autóbuszt és idegenvezetőt egyik városban sem biztosított, ahogy az más utazási irodáknál megszokott. Ezt a tényt már csak a hajón kellett tudomásul vennünk és azt is, hogy az elmaradt szolgáltatás helyett a hajó indulása előtt, azaz vasárnap reggel kirándulást szerveztek a bősi erőmű megtekintésére. Erről viszont a Seneca utazási irodának kellett volna bennünket értesítenie, mert tőlük vettük a beutalókat. Mindent egybevetve, ezt az utat másoknak is ajánlom, mert látnivaló van bőven, és ami fontos, teljes a kényelem. Az utazási irodáknak viszont azt javaslom, hogy ha meg akarják tartani hírnevüket, nem árt, ha a befizetési díj feltüntetésénél pontosan meghatározzák, hogy milyen szolgáltatás jár az összeg fejében, mert ellenkező esetben sok félreértésre kerülhet sor. PLOCZEK M. ERZSÉBET Fotó: archívum A Dürnstein város kék temploma Linz A csodálatos Passau A . I J
