A Hét 1993/2 (38. évfolyam, 27-52. szám)

1993-07-02 / 27. szám

LEPOROLT HISTÓRIÁK

AKI MEGALÁZ!A

PLÁNI CICÁT

A Sarosi testvérek. Gyurka (balról) es Bela

Fradi volt, Fradi lesz,

Míg a földön ember lesz.

E frappáns rigmust kiáltozta az örömittas harmincezres Fradi szurkolótábor, az 1937-es FTC—Lazio Róma (4:2) KK mérkőzés után az Üllői úton.

A találkozó után sugárzó arccal fogadta a káprázatosán focizo Sárosi Gyurka (ma 80 evesen Genovában él), az olaszok csillagának, Silvio Piolának a gratulációját. Dr. Sárosi György, aki 61 mérkőzésen 42-szer zörgette az ellenfelek hálóját, élete legnagyobb játékát 1937. IX. 19-ón nyújtotta a Hungária úton. Ezen a 90 percen Csehszlovákia volt Magyarország ellenfele. Pedig már nagyon úgy festett, hogy elmarad a mérkőzés, mert a találkozó előtt két nappal hunyt el Masaryk, Csehszlovákia elnöke. Különösen Beneš ellenezte a találkozó létrejöttét, és keményen ki is oktatta Švehla minisztert, aki a futballt is felügyelte, mert szerinte: minek kellene ezt a mérkőzést lejátszani, hisz Magyarország a Kisantant "ősi" ellensége. Erre Švehla meg merte jegyezni, hogy Csehszlovákiának olyan jó csapata van, amely akár győzhet is Budapesten. Arról nem szól a krónika, hogy mit kapott Beneštôl a csehszlovák "futballminiszter" a 8:3-as vereség után!

Végre mégis létrejött a találkozó. Szeptember volt ugyan, de az égből nyári hőség ömlött. Csehszlovákiában általános gyászt rendeltek el, s a lobogójuk félárbocon lengett az MTK klubház tetején. A csehszlovákok kapuját a legendás Franta Plánička védte. Az első félidő 2:2-es döntetlennel zárult. A II. félidőre helyet cserélt a Sárosi—Zsengellór—Cseh II. felállású belsőhármas. A híres agytröszt a szünet után a Cseh II.—Sárosi—Zsengellér összetételben folytatta a játékot. A szemet kápráztató 90 perc után a magyarok 8:3-ra győztek. Sárosi Gyurka hétszer (!) vette be a

Sárosi

doktor

fénykorában

"prágai oroszlán", Plánička kapuját. A nyolcadikat Zsengellér szerezte. Ekkor szenvedték el a focitörténelmünk során a legnagyobb vereségüket a csehszlovákok. A legendás Plánička még a mérkőzést követő banketten is sűrűn könnyezett, hiába próbálták megvigasztalni csapattársai. Ráday Imre, az akkori idők egyik menő színésze mondta e 90 perc kapcsán: "Nekem a Cseh II. jobban tetszett mint a cseh tizenegy."

Sárosi hót dugója nagyon fellelkesítette a szurkolókat.

— Szégyen, gyalázat! — kiabált egy

néző..

— Éppen erre az alkalomra nem indított a MÁV különvonatokat.

— Milyen alkalomra? — kérdezte a szomszédja.

— Hát a "Sárosi-hótre"-re.

A Nemzeti Sport így kommentálta az eseményeket, két szurkoló csevegése alapján.

— Jó napja volt Sárosinak!

— Jó napja?! Jó hete...

Az 1938-as franciaországi vb-én a döntőbe jutott a magyar válogatott. A fináléban azzal az olasz válogatottal mérkőzött, amelyet 1925-től 1953-ig nem győzött le a magyar válogatott. A csapat egyik erőssége Korányi és Turay ("Suttyóból" lett "Császár") is hiányzott a döntőben. De nem az volt a legfőbb "baj", hanem az, hogy Toldi Géza (az a legendás Fradi szíve) sem volt a kezdőcsapatban. Az ok: dr. Dietz szövetségi kapitány, nem merte vállalni — az egyre erősödő Róma—Berlin tengely hatására — a temperamentumos Toldi szerepeltetését a döntőben. Toldi Géza szíve, termete egyaránt ráillett névadójára, Toldi Miklósra. Szelíd volt, mint a rét patakja, ám, ha "elrepült a nagy kő", és Géza mint "komor bika" nagy haraggal "szügyóbe" szegett fejjel száguldozni kezdett a zöld gyepen, akkor bizony nem volt tanácsos útjába kerülni. Ilyenkor megsokszorosodott az ereje, osztotta a gólokat, és lángra lobbantotta a Fradi szíveket. A magyarok szövetségi kapitánya attól tartott, hogy Toldi harcias játékfelfogása esetleg botrányos 90 percet idézhet elő, amely ártott volna az olasz—magyar és ezen belül a német— magyar barátságnak. E "húzás" mögött többen Hugó Meisl (nagy osztrák futballvezér a két világháború között) személyét vélték felfedezni. Tőle származik az ismert mondás: "A magyarok vagy lakomát ülnek — vagy temetnek." Bizony sok igazság van benne... Az így "eladott" döntőt az olaszok nyerték 4:2 arányban. Sárosi György Olaszországban, öccse a nagy lövőerejü Béla, messzebbre az óhazától, Zaragozában telepedett le — szintén véglegesen.

BABIÁK LÁSZLÓ

Fotó: archívum

"NYUGI, NYUGI !"

Angol bíró magyar arénákban

Sokaknak feltűnt már, hogy teljesen szokatlanul, de mind gyakrabban egy külföldi férfiú bíráskodik magyar focimecseken — általában az NB I-es tartalékbajnokságban —, vagy partjelzőként lengeti a zászlót az NB II-ben. Peter Greenhill angol, az UNISYS magyarországi képviseletének marketingigazgatója.

— Miként került egy angol bankár a magyar labdarúgójátékvezetői karba ?

— Cégem a világ egyik legnagyobb számítógépgyártója, és most három évig a magyarországi képviseleten dolgozom. Otthon rendszeresen vezettem meccseket, immár tizenhárom éve, és nem szerettem volna, ha megszakad a kapcsolatom a

futballal. Megkerestem Nagy Miklóst, a Játékvezetői Testület elnökét, s ó lehetőséget adott. Angliában bíróként a liga utáni osztályig jutottam el, ebben a csoportban már szerepelnek profi játékosok is.

— Hogy fogadták a magyar "kollégák"?

— Sokat segítenek. A játékvezető-küldéskor pedig ügyelnek arra, hogy legalább az egyik társ tudjon angolul, így a vitás eseteket megbeszélhetjük.

— És a játékosok?

— A játékvezetéshez, szükséges legfontosabb magyar szavakat azért már megtanultam. Azzal

kezdtem, hogy "nyugi, nyugi!" meg "tovább!". Aztán jött a többi.

— Elképzelhető-e, hogy egy Angliában dolgozó magyar ott vezessen rendszeresen mérkőzéseket?

— Biztosan. A szabályok azonosak mindenütt, bár a bírónak felfogásban alkalmazkodnia kell az adott stílushoz. Nálunk, Angliában fizikailag képzettebbek a játékosok, többet van a labda a levegőben, és gyorsabb a játék.

— Mit szeretne elérni magyarországi játékvezetőként?

— Még másfél évig leszek itt, és jó lenne, ha előbbre léphetnék, és az NB II-ben is bíráskodhatnék.