A Hét 1993/2 (38. évfolyam, 27-52. szám)

1993-09-03 / 36. szám

EMBERSZERETOK OTTHON ÉS ITTHON Magyar újságíróképzés Laptervezés A vizsgabizottság néhány tagja Tavasszal a hazai napi- és hetila­pokban felhívások jelentek meg, amelyekben a dunaalmási GÁRDO­NYI GÉZA ÚJSÁGÍRÓ AKADÉMIA három hónapig tartó képzésére toboroztak érdeklődőket a Duna mindkét partjáról. A jelentkezők között voltak hiva­tásos újságírók és írogató értelmi­ségiek, magánvállalkozókés diákok is. Hozzávetőleg fele-fele arányban anyaországbeliek és szlovákiai ma­gyarok (ez utóbbiak részvételi díját a Nemzeti Alapítvány fedezte). A hétvégeken az újabb ismeretekre vágyó tollnokoknak az MDF megyei székháza adott otthont. A tananyag­ban szerepelt műfajelmélet, stilisz­tika, sajtójog és -történet, lapterve­zés és tipográfia, tranzakcióanalí­zis, vallástan és sok-sok gyakorlat. Az akadémisták közé ellátogattak a sajtó és a tv jeles munkatársai is, hogy átadják tapasztalataikat. Végül a "vén diákok" elkészítették a Dunai Futár című vizsgalapot, majd a SIPOS TAMÁS (MTV) elnök vezette vizsgabizottság előtt adtak számot elméleti és gyakorlati tudá­sukról. Az oklevelek kiosztását követő banketten az Akadémia szervezőivel és néhány résztvevő­vel beszélgettem. Kiderült, hogy tulajdonképpen ez az ünnepélyes befejezés még csak a kezdet... SZŰCS BÉLA ALBERT, a képzés szervezője — az MDF Komárom- Esztergom megyei ügyvivője: — 1992 tavaszán terveztünk egy ha­sonló képzést, amely főleg anyagi okok miatt meghiúsult. Végre idén a Xénia Oktatási Stúdióval közösen valóra válthattuk ezt az elképzelé­sünket. Szerintünk a rendszerváltás után nagy szükségünk van a kor­rekt, tisztességes információ-áram­lásra, az új hangú tollnokokra. Nagyon örülünk, hogy a határon túlról is ilyen szép számban érkez­tek hozzánk érdeklődők, sőt, hiva­tásos újságírók is. Ugyanis a sike­res vizsgák után következik a közös munkánk: szeretnénk kiadni egy — a határ mindkét oldalán kéthetente megjelenő — új lapot. Jelenleg a hitelfelvétel ügyében intézkedünk. Tehát a nyár végén ismét találko­zunk egymással, hogy megbeszél­jük e tervünk részleteit is. Ennek az eggyé forrott társaságnak to­vábbra is együtt kell maradnia...! BÜKI ATTILA, író, újságíró, a Xénia Oktatási Stúdió és e képzés veze­tője: — A vidéki újságíró akadémiák működését manapság az indokolja, hogy egyre több helységben hoz­nak létre új lapokat, amelyek létre­jöttét nem előzte meg az újságíró­képzés. Sajnos, ez látszik a lapok színvonalán is... Továbbá: a magyar újságírás szerves része a határokon túl megjelenő magyar lapok meg­jelenése is. Ezek a lapok szintén kevés szakképzett munkatárssal rendelkeznek. Ezért Salgótarján­ban, Nyíregyházán és Dunaalmá­­son szerveztünk újságíróakadémi­át, a közeljövőben pedig a további tájegységeken is biztosítanánk ef­féle képzést. A határokon túli magyar területeken is szeretnénk létrehozni hasonló akadémiákat (pl.: Pozsonyban, Kolozsváron vagy Marosvásárhelyen stb.). Természe­tesen mindehhez szükségünk van erkölcsi és anyagi támogatásra. Szlovákiában a Pozsonyi Magyar Kulturális Központtal vettük fel a kapcsolatot. Hamarosan a Magyar Újságírók Közössége új Duna-parti székházában nyitjuk meg a köz­ponti iskolánkat, amelynek a kihe­lyezett tagozatát szeretnénk mű­ködtetni Pozsonyban. A képzések differenciálódni fognak: a felsőfokú képzést másfél-kétévesre tervez­zük (kritériuma, hogy a hallgató felsőfokú nyelvvizsgával és vezetői jogosítvánnyal rendelkezzék), a kö­zépfokú — gyakornoki képzést pedig egyévesre. Vallom, hogy vannak született tehetségek, akik képzés nélkül is kiváló toliforgatók, azonban a szakmai ismeretek el­sajátítása az ő mindennapi munká­jukat is segítheti. Egyébként is: a Magyar Művelődésügyi Minisztéri­um egyik rendelete előírja, hogy a lapoknál egy-egy szerepkört betöltő újságíróknak milyen végzettséggel kell rendelkezniük. Visszatérve a dunaalmási akadémiára: aki már rendelkezik valamilyen felsőfokú végzettséggel és megkapta az ok­levelünket, az a magyarországi lapoknál bármilyen funkciót betölt­­het. Ez az évfolyam egy jó színvo­nalat produkáló társaság volt, ezt bizonyítja a Dunai Futár című vizsgalap is... KUSZÁK TIBOR, mentő-ápoló (Észak-Komárom): — Már évek óta fotózom néhány hazai lapba, és szeretnék írással is foglalkozni. Már régebben foglalkoztat a pályamó­dosítás gondolata, de ez idáig — helyhiány miatt — nem sikerült valamelyik lapnál elhelyezkednem. Bizakodom... Elégedett vagyok e képzés színvonalával, és több új barátot is szereztem. Kíváncsi va­gyok arra, hogy közülünk hányán választják az újságírói pályát. Re­mélem, hogy évek múlva is tartani fogjuk a kapcsolatot egymással. DR. ANTALICS MIHÁLY, körzeti or­vos (Esztergom): — Az MDF helyi szervezetének elnökeként három éve vagyok a saját lapunk felelős kiadója. Hobbiként érdekel a fotó­zás, videózás, a helyi tv és rádió műsorkészítésében is közreműkö­döm. Ezen a képzésen sok új ismeretre tehettem szert, megerő­sítették az íráskényszeremet, lelke­sít a nálam fiatalabbak magabiztos­sága. Elsajátíthattam néhány szak­mai fortélyt, s ennek nem hivatásos újságíróként is hasznát vehetem. Emellett sok érdekes gondolkodású emberrel ismerkedhettem meg. Mindenképpen megérte eljönni... PASZTOREK GYÖRGY, a Járási Hivatal közlekedési osztályvezetője (Észak-Komárom): — Már évek óta 4 A HÉT

Next

/
Thumbnails
Contents