A Hét 1993/2 (38. évfolyam, 27-52. szám)
1993-08-27 / 35. szám
Henry Ford magyar galambja A szegény farmer szülők 130 évvel ezelőtt, 1863. július 30-án nem gondoltak arra, hogy megszületett fiuk milyen nagy hatással lesz a technika fejlődésére és az emberiségre. Henry Ford gyermekéveinek legnagyobb élménye a vasúti mozdonnyal való találkozása volt, mely arra ihlette, hogy gépekkel foglalkozzék. A ló nélküli kocsi előállítása rögeszméjévé vált, össze is barkácsolt egy gőzüzemeltetésűt. Igaz, hamar rájött arra, hogy találmánya nem az igazi. Ifjúsága különféle munkálatokkal telt el, s 1896-ban elkészítette az első használható gépkocsiját. Ettől kezdve az autók tervezése és gyártása tartotta lázban. 1902 nyarán kijelentette: "Olyan autót készítek, amely széles néprétegeket szolgál majd." 1903-ban megalapította a Ford Motor Company társaságot. Ha lassan is, de üzeme fejlődésnek indult. Az autógyártás mellett autóversenyzéssel is foglalkozott. Az első sorozatban gyártott gépkocsit 1903- ban készítette el, mely a Ford-A nevet kapta. A további típusoknál is az ábécé betűit használta megkülönböztetésül. 1903-tól 1908- ig végigvette az összes betűt az S-ig, s még ebben az évben kezdte el gyártani a később Ford-T (népszerűbben "Lizzy”) néven híressé vált modelljét. A gyártás beindításától az évente gyártott autók száma lassan emelkedett. Óriási változást hozott 1913-ban Henry Ford korszakalkotó találmánya, a gépkocsik futószalagon való gyártása. A világon első ízben üzemében készítettek futószalagon autókat. Ennek köszönhetően 1915-ben már évi 300 000 darabot gyártott, 1922-ben elérte az egymilliót, 1923- ban a kétmilliót, és 1925-ben már napi 9000 Ford-T gördült le a futószalagról. A gépkocsi ára a modern technológiának köszönhetően a kezdeti 750 dollárról 400 dollár alá csökkent. Ez volt az az autó, amellyel Henry Ford "kerékre ültette Amerikát". 1927 tavaszán fejeződött be a T-modell gyártása; összesen 15 007 003 darab hagyta el a szerelőcsarnokot. Amióta az autó létezik, csak két olyan autótípus született a világon, amelyből eddig több mint 15 millió darabot gyártottak. Az egyik a már említett Lizzy, a másik pedig a bogárhátú Volkswagen, melyből több, mint 20 millió készült. Ford a dolgozóival szemben is humánus volt. Nemcsak azt tette lehetővé, hogy kedvezményesen jussanak autóhoz, hanem igyekezett minél több munkalehetőséget biztosítani üzemeiben. Az ír bevándorló szülők gyermeke nagy karriert csinált életében. 1947-ben bekövetkezett halálával egy olyan korszakot zárt le, amellyel beírta nevét az autótörténet aranykönyvébe. Most joggal kérdezheti az olvasó, hogy miért nem részleteztük H. Ford további tevékenységét, eredményeit, sikereit 1927-től 1947-ig. Tagadhatatlan, hogy Ford később is sokat tett az autógyártás fellendítése érdekében, de ha nem is tett volna, akkor is méltó lenne az elismerésre. Világraszóló sikerének azonban magyar vonatkozása is van. Nem véletlenül irányítottuk figyelmünket a T-modellre. Ezt az autót a Makón született Galamb József tervezte. Képességeit fémjelzi a világelső szerelőszalag-gyártási technológia kidolgozása, majd később az amerikai farmerek hű segítőtársának — a Fordson traktornak a megalkotása. Galamb József fiatalkori terveinek valóra váltásán a század elején Frankfurtban, az Adler gyárban dolgozott, majd 1905-ben kiment Amerikába megtekinteni a St. Louis-i világkiállítást. Amerika fejlődő ipara azonnal magával ragadta. Megismerkedett Forddal, s még abban az évben tervezőmérnökként szerződött hozzá. Rövid idő alatt nagyon közeli baráti kapcsolat akakult ki közöttük. Ford az első pillanattól kezdve elismerően nyilatkozott Galambról, s nagyon sokat adott a véleményére. Egy alkalommal a kiválóan rajzoló és nagyszerű technikai érzékkel rendelkező Galamb Józsefnek félig viccesen mondta Henry Ford: 'Te Joe, olyan autót kellene készíteni, amelyet egy munkásember is meg tud vásárolni, egy gyermek is tud vezetni és kezelni, s ez a kocsi négy utasával a prérin is üzembiztosán tud robogni." "Ám legyen" — válaszolt Galamb József, akit Ford csak Joe-nek szólított, s nyomban munkához látott. A gyárépület egyik kis emeleti szobájában krétával fekete iskolatáblára rajzolta le a születendő Ford-T szerkezetét. Ebbe a szobába csak néhányan léphettek be. Henry Ford igen gyakran járt oda és még két másik amerikai is gyakori vendég volt. Az egyik Harold Wills, aki a gyártást készítette elő, a másik Gene Farkas a motor zseniális tervezője. Állítólag Farkas is Magyarországról került Ford gyárába. Mint már említettük, 1908-ban megkezdték ennek a nagyszerű, igazi népautónak a sorozatgyártását. Különben ez a típus teremtette meg napjaink sorozatgyártási technológiájának alapjait. Ford első számú tanácsadója Galamb József volt, aki annyi fizetést kapott, mint a köztársasági elnök, pontosan 75 ezer dollárt. Többször járt Magyarországon, és szívügye volt a magyar autógyártás megteremtése a Csepelszigeten. Még a harmincas években az egyik amerikai lap riportere a következőket írta Mr. Joe Galambról: "Komoly, őszes hajú, magas, széles homloka hallatlanul nagy értelmességet, szemei sok mélyrelátást és megértést sugároznak. Alacsony tömzsi termete rendkívüli munkabírást, beszédmodora megfontoltságot és szerénységet éreztet." En csak mérnöke vagyok ennek a gyárnak — mondotta Galamb 25 évi szolgálat után, de a Ford gyárban mindenki tudta, hogy Ford nélküle egy lépést sem tett és minden probléma felvetődésekor, döntés előtt csak ennyit szólt: "Well, majd megkérdezem Joe-t." Dr. LENGYELFALUSI TAMÁS 14 A HÉT
