A Hét 1993/2 (38. évfolyam, 27-52. szám)

1993-08-20 / 34. szám

KRÓNIKA TelepüléslexiHon POZSONY (BRATISLAVA) i. Ősrégi település, már a kőkorszakban is éltek itt emberek. Krisztus előtt az első évszázadban kelta törzsek laktak a Duna és a Morva torkolatánál, a Dévényi-kapunál. Biatec, kelta törzsfő még pénzt is veretett itt, ezt számos régészeti lelőhely bizonyítja. A kelták után a rómaiak vették birtokukba a várhegyet, az itt állt katonai erődítményük Vindobonát (a mai Bécset) védte a barbár törzsek ellen. A rómaiak után az avarok, a frankok hódították meg és ezzel egy időben északkelet felől a Duna és a Vág mentén megjelentek a szlávok is. Vratislav, morva fejedelem erős favárat építtetett a várhegyen. A szomszéd bajor telepesek ezt Preslavaburchnak nevezték el. Ebből lett a Pressburg, szlovákul Prešpork. A Bratislava nevet csak 1920-ban vette fel. Magyarul Pozsonynak, latinul Posoniumnak hívták, nevét állítólag az itt székelő Árpád-kori várispánról kapta. A vár alatt ütköztek meg a magyar és a bajor seregek. Az ütközet a Fuldai évkönyv szerint a magyarok győzelmével végződött. A magyar honfoglalás után a pozsonyi erőd az ország nyugati kapuját védte. Szent István alkotta meg Pozsony vármegyét, és annak központjává Pozsonyt tette meg, prépostsá­­got is alapított, és a németek (szászok) betelepítése is az ő uralkodása alatt kezdő­dött. A vár tövében hamarosan kialakult a gazdag kézműipari, halászó, hajózó keres­kedelmi központ. A német hadak többször igyekeztek a várost elfoglalni, de V. Henrik seregei 1110-ben is eredmény nélkül vonul­tak el. 1211-ben a várban tartották meg Lajos thüringiai herceg eljegyzését II Endre leányával, a később szentté avatott Erzsébet hercegnővel. 1241-ben a tatárok sikertelenül ostromol­ták a várat és a várost, de a környéket es a két elővárost. Vödricet és Széplakot porig égették, elpusztították. IV. Béla egy ideig a tatárok elől Pozsonyban húzódik meg. III. Endre 1291-ben szabadságlevelet adott Pozsonynak, akkor kezdődik meg a város lendületesebb fejlődése. Polgárait kiváltsá­gokkal ruházta fel, felmentette az út- és révvám alól. Ugyanakkor a város előtt fekvő Széplakot lakóival együtt Pozsonyhoz csa­tolta. 1302-ben Habsburg Rudolf fia, Albert, elfoglalja a várost, mely csak 12 év múlva szabadul meg az idegen uralom alól Az Anjouk uralkodása alatt békés fejlődés köszönt a városra. Fellendül az ipar és a kereskedelem, és Nagy Lajos alatt éri el tetőpontját. Fokozatosan kiépülnek az utcái, városfalat emelnek, előtte mély árokkal, mely nagyjából a mai Óváros vonalát követi. A városfalnak három jelentős kapuja volt: a mai napig meglevő Mihály-kapu, továbbá az időközben lebontott Lőrinc-kapu és a Vödric-kapu. Még egy kisebb kapu szolgált a halászoknak is, akik ezen jártak le a Dunához halászni. Ennek emlékét a Halász­kapu utca (Rybárska brána) őrzi. Nagy Lajos leánya. Mária, uralkodása alatt pártviszályok törnek ki, de Pozsony a királynő oldalára áll. Zsigmond, Maria későbbi férje hálából újabb kiváltságokkal és szabadal­makkal látja el a város polgárságát, és 1405-ben Pozsonyt szabad királyi városi rangra emelte. Ekkor kapta címerét is Ebben az időben a Kis-Kárpátok lankáin felélénkült a szőlőtermelés és a borkereskedelem. Zsigmond veje és utóda Albert, 1439-ben az első Duna-hidat rév- és vámjoggal együtt a városnak adományozza hálából, azért, mert a polgárság híven kitartott özvegye, Erzsébet mellett, aki a városban a Ventur utcai királyi kastélyban lakott. Hunyadi János többször tartózkodott Po­zsonyban. Fia Mátyás király uralkodása alatt itt alapította meg 1467-ben a messze földön híres Academia Istropolitanát, Közép-Európa egyik első egyetemét. Pozsonyt a közép­korban Istropolisnak. magyarul Dunaváros­­nak is nevezték. A kor legnagyobb tudósai tanítottak az egyetemen, többek között Regiomontanus, a kiváló csillagász is A nagy király halála után azonban az egyeteme nemsokára megszűnik A mohácsi vész után Mária, özvegy királyné Pozsonyba menekül, majd Buda elfoglalása után I. Ferdinánd is ide helyezi székhelyét Pozsony lesz az ország főváro­sa, a magyar királyok koronázó városa, és 1848-ig számos magyar országgyűlés szín­helye. A királyi helytartó a városban székel, a Szent Koronát pedig a vár délnyugati tornyában őrzik. 1620-ban Bethlen Gábor seregei ellenállás nélkül elfoglalják a várat és a várost. 1626-ban II. Ferdinand és Bethlen Gábor Pozsonyban bekét kötnek. Még ugyanabban az évben Pázmány Péter jezsuita kollégiu­mot alapít a városban. 1678-i pozsonyi országgyűlésen a rendek eltörlik az Arany­bulla ellenállási záradékát, és megszüntetik a szabad királyválasztói jogot, elismerve ezzel a Habsburg-család örökösödését. A várat Mária Terézia építteti újjá, maga is többször lakik benne, de leánya Mária Krisztina és veje Albert herceg tartózkodik itt hosszabb ideig. A hercegi pár ittléte fénybe és pompába borította a várost. A föurak, a főpapok egymás után építtetik ragyogó palotáikat. Ebben az időben kezdték a város utcáit rendezni es éjjel kivilágítani Az ipar, a kereskedelem, a szellemi élet gyors fejlődésnek indul. 1780-ban Pozsonyban jelenik meg az első magyar nyelvű újság, a Magyar Hírmondó, Ráth Mátyás, evangé­likus lelkész szerkesztésében. 1805-ben Napóleon serege szállta meg a várost. A Prímas Palotában kötötték meg a franciák és az osztrákok a pozsonyi békét Pozsony a XVII. században. Houfnagel metszete 10 A HÉT

Next

/
Thumbnails
Contents