A Hét 1993/2 (38. évfolyam, 27-52. szám)
1993-08-20 / 34. szám
A gímesi vár romjai Arany A. László emléktáblájának avatásán Kolonban Zsérei menyasszony és vőlegény Zoboraljoi anziksz Gímes nevei A gímesi vár árnyékában meghúzódó, majd' kétezer lelket számláló, egykoron szinmagyar községet először 1113-ban jegyzik a krónikák. A várról — a Forgách-esalád sasfészkéről — jóval későbbi időkből, 1262-ből maradtak fenn írásos hagyományok. A község nevei különböző korokban változtak, de 1113-ban Gimes, 1295 ben Ghymes, 1386 ban Gymes, 1920- ban Gymeš majd 1948-tól Jelenec. A leggyakrabban használt magyar formája Gímes, vagy Ghymes, de soha nem Ghýmes, mint azt a közkedvelt zenekarunk lemezein láthatjuk, mivel latinos formáját, tehát a Ghymes t, nem írhatjuk "y"-vel, ugyanis hosszú ipszilon a latin ábécében nincsen. Most azonban nem erről van szó, hanem arról, hogy már a múlt esztendő végén felröppent a hír, hogy a gímesiek visszatérnek a község nevének eredeti, illetve régi használatához, az, 1948-han rájuk erőszakolt Jelenec helyett marad a Gímes, és szlovákul pedig Gímes lesz. A község vezetősége úgy döntött, hogy majd a nép dönti el a falu nevének használatát, és ki-ki adja le voksát szive szerint a Gímeš-re vagy Jelenec-re. A március derekán megtartott Csemadok járási konferencián a gímesiekkel való beszélgetés meggyőzött arról, hogy a falu megalakulásának 880. évfordulóját már Gímes név alatt szeretnék megünnepelni. Csupán ennyit kérdeztem a gímesiektől: "Jól felkészültetek a népszavazásra?" "Mi az, hogy felkészültünk, hiszen a szlovákok is a Girnest akarják!" — hangzott a válasz. Am az. év elejétől, júniusig, a referendum időpontjáig, Gímesen kezdtek más szelek fújni. A községet meglátogatta a Matica egy két fő korifeusa, akik elmagyarázták, hogy a falu nevének Jelenecről Gímešre való megváltoztatása ugyan egyszerű dolog, de sok mindent hoz majd maga után. Meg kell változtatni a különböző igazolványokat, akár az utazási kedvezményre szóló képesigazolványt is, de a vállalkozókat éri majd leginkább bosszú, mert új bélyegzők, új okmányok beszerzése, ahol a Jelenec helyett majd Címeknek kell szerepelnie, mind-mind időbe és pénzbe kerül. Nem sorolom tovább; a lényeg az. hogy a nép "megértette" az értékes felvilágosítást, néhány szavazati különbséggel maradt a "Jelenec". A koloni árkok Bizony kisebb, nagyobb akadályok leküzdésével jutottunk Kolonban a községi hivatal épületéhez, ugyanis a községben most folyik a gázvezeték csöveinek elhelyezése. Tehát keményen "árkoltak" Kolonban, hogy a csövek a földbe kerülhessenek. Legutóbb Arany A. László ünnepségein jártunk Kolonban. A polgármester Balkó István már akkor is elnézően mondta, hogy az utcák állapota nem a legjobb benyomást kelti, de hamarosan túl lesznek ezeken a gondokon. Személy szerint mindig tisztelettel figyeltem a koloni nép összetartó erejét, folklórcsoportjuk tevékenységét, a kicsinyek "Papatyka" csoportját Budinszky Júlia tanító néni vezetésével és azt is, hogy töbh járási méretű rendezvénynek biztosítanak helyet a kultúrházban vagy a szabadtéren. Ám nagyon elszomorított, hogy Kolonban megszűnt a Zoboralja Énekkar. Az. énekkar széthullását a községben működő politikai mozgalmak szembenállása okozta... Jelképesen mondva az "árkot" vagy árkokat nem tudták, illetve nem akarták átlépni. Zsérén hegyet robbantottak A zsérei mészüzem a privatizációk során külföldi, nyugati kez.be került. Az ott dolgozók azt mondják, hogy hatékonyabbak a munkamódszerek, nagyobb a termelés is. Ám júliusban a mésztelep más okból került az érdeklődés központjába. Ugyanis felröppent a hír, hogy az. új társulat — kihasználván a törvények hiányosságát — olyan robbantást akar végrehajtani, melynek következtében csökkenne Csitár felett, a Zobor és a Zsibrice közötti horizont, a vízszintesen fekvő kőréteg. A hegyek közt keletkező új völgyön át bizony az északi hideg szelek kényük-kedvük szerint száguldhatnak majd, amitől a nyitraiak már évtizedek óta tartanak. A
