A Hét 1993/2 (38. évfolyam, 27-52. szám)
1993-08-13 / 33. szám
KRÓNIKA T e le p i)lé sle xih o n MAGYAROK NYOMÁBAN DUNAÚJFALU (Nová Dedinka) E néven az egykoron két különálló község szerepel a térképen. A két község Dunaújfalu és Sáp, vagy Dunasáp. Dunaújfalu a Feketeviz bal partján terül el. Legrégibb írásos említése 1445-ból való, ekkor Themesközi Bálint pozsonyi várkapitány volt az ura. A falut 1479-ben Themesközi Miklós zálogba adja Dinnyéi Vas Andrásnak. 1647-től a Pálffyak birtokolják a községet. Lakosainak a száma 1851-ben 331, 1938-ban 527 volt. A faluban a közelmúltban építettek templomot. A falu határában található a Szent Úr kápolna, ősrégi, valószínűleg Árpádkori. A község főutcáján 1847-ból származó falazott harangláb található. Sáp a Kis-Duna és a Feketevíz között terül el, illetve a Feketevíz bal partjára is kiterjed. Régi község, amelyet 1256-ban Botho de Saap nevében fedeztünk fel először. 1287-ben már községként említik. 1383-ban Sápi Jordán fia, László itteni birtokát eladja. Később itt is a Pálffyak lesznek a birtokosok. Sáp lakosainak száma 1851-ben 242, 1938-ban 597. A faluban 145 tagú Csemadok-alapszervezet tevékenykedik. Elnöke Vitálos Imréné. A politikai mozgalmak közül az MKDM-nek van helyi csoportja. Elnöke Takács Mária. A községnek nincs magyar iskolája. Néhány tanuló a szenei, illetve a féli alapiskolát látogatja. A község polgármestere Hervai Irén. A két falunak az 1980-as népszámlálási adatok szerint 1666 lakosa volt, ebből 534 (32,1 %) vallotta anyanyelvének a magyart. Az 1991 -es adatok a következők: az 1569 lakosból szlovák nemzetiségű 1036, magyar 525 (34,03 %), roma 1, cseh 6, német 3. Felekezeti megoszlás: Dunaújfalu kápolnája — POZSONY-VIDÉKI JÁRÁS Ébertiard — a Szelepcsónyi-kastély római katolikus 1276, evangélikus 13, görög katolikus 3, pravoszláv 1. ÉBERHARD (Malinovo) Legrégibb írásos említése 1209-ből való. Egykor vára is volt, urai a Szentgyörgyi és Bazini grófok voltak. Bél Mátyás a várat csak erődnek nevezi, mely tornyokkal és vizárokkal volt védve. Ennek nyomai az Apponyi-féle kastélyon és környékén fedezhetők fel. Egy 1209-ben kelt oklevél Castellum Ybrehaartnak nevezi, melyet II. András király Myke fia Istvántól megszerez, és a Bazini és Szentgyörgyi Sebus grófnak adományoz. 1369-ben e család I. Lajostól engedélyt kap arra, hogy az itteni Dunaágon hidat építhessen. Az évszázadok során a falu urai az lllésházyak, Szelepcsényi érsek, az Ebergényiek és Zitkovszkyak voltak. Birtokuk volt itt a Viczay-, Maholányi-, Slossberg- és Amadé-család tagjainak is. Utoljára Apponyi Albert grófnak volt itt nagyobb birtoka és kastélya, melyet valószínűleg Szelepcsényi érsek alakíttatott át az említett várból. A kastély jelenlegi alakját a XIX. század első felében kapta. A falu egyházát már 1390-ben említik, de temploma nem volt. A kastély kápolnája szolgált e célra, újabban pedig az Apponyiak temetői kápolnája (ide van temetve Apponyi Albert is) a falu temploma. A kápolnát most renoválják. A falut 1830- ban árvíz pusztította. A 348 tagú Csemadok-alapszervezet elnöke Burger Ferenc. A faluban az Együttélésnek van helyi csoportja, elnöke Urbán Zsolt. A község polgármestere Szilinszký Ferenc. A falunak 1—4 osztályos magyar és szlovák iskolája van. A községnek 1851-ben 490, 1938-ban 922, 1980-ban 1386 lakosa volt, ebből magyar: 905 (65,3 %).Az 1991-es népszámlálási adatok: az 1288 lakosból szlovák nemzetiségű 514, magyar 765 (60 %), cseh 8. Felekezeti megoszlás: római katolikus 992, evangélikus 34. FÉL (Tomášov) A falut Roland nádornak 1240-ben kelt levelében említik először. Egy 1390-ből származó oklevélben Fele alakban írják. 1553-ban Serédy Gáspár és Mérey Mihály adóznak itt levő portáik után. 1647-ben részben a Kerekes-családé, részben az éberhardi váré a falu. Bírják a Balassák is, de részük az Apponyi-család birtokába kerül a XVIII. század közepén. Rajtuk kívül a Csenkey-, Jeszenák- és a Draskóczy-család is tulajdonosa a falunak. A falut Feilendort német néven is emlegetik. Az egyik kastély Csenkey Alberté volt, a másik a Majorházán lóvó szép Vay-kastóly. A község plébániáját már a XIV. század végén említik. Mostani templomát valószínűleg a régi helyén, Szelepcsényi érsek építtette a XVII. század második felében. A 468 tagot számláló Csemadok-alapszervezet elnöke Varsányi Lászlóné. A magyar mozgalmak közül az MKDM-nek és az Együttélésnek is van helyi csoportja. A községben teljes szervezettségű magyar és szlovák alapiskola működik. A falu polgármestere Kuki Margit. Félnek 1851-ben 819, 1938-ban 1618, 1980-ban 2134 lakosa volt. Ebből magyar: 1308 (61,3 %). Az 1991-es adatok: a 2012 lakosból szlovák nemzetiségű 773, magyar 1212 (61 %), cseh 13, morva 1, ukrán 1, ruszin 1, roma 14. Felekezeti megoszlás: római katolikus 1617, evangélikus 69. GÚTOR (Hamuliakovo) Legrégebbi írásos emlitóse a Guttori Péter fiai közti osztályos egyezségben történik. A Guthori-család neve egyébként gyakran szerepel a község történetében. A XIII— XIV. században az oklevelek már három Gútor nevű községet említenek: Nagyvagy Egyházas-Guthort, Kis-Guthort és Guthorszeget, ahol rév is volt. Ezt a falut azonban a Duna elsodorta. Kis-Guthor nevét az utóbbi időkig a község határának egyik része őrizte meg. Az említett falvak birtokosai az évszázadok során Nagy László pozsonyi főispán, majd utóbb alnádor, a Kisgutori-család, Haraszti Ferenc, Bajcsi Sebestyén, Lévai János, Majd a későbbiek során az Eperjessi-, a Kerekes-, a Sidó- és Zichy-családok voltak a birtokosai. A faluban a múlt század végén Leonhardy Györgynek volt kiterjedt birtoka és szép kastélya. Egykor német településként említik az okiratok. Szépen felújított Árpád-kori templomában értékes freskók találhatók. A falu Csemadok alapszervezetének 102 tagja van, az elnök Kállay Győző. A faluban alsó tagozatos magyar és szlovák iskola működik. Az MKDM elnöke Sándor Erzsébet. A község polgármestere Lúčna Mária. Gútornak 1851-ben 470,1938-ban 829, 1980-ban 766 lakosa, ebből magyar 549 (71,7 %) volt. A legutóbbi népszámlálás adatai: a 769 lakosból szlovák nemzetiségű 233, magyar 533 (70,22 %), cseh 1. Felekezeti megoszlás: római katolikus 570, evangélikus 28. Összeállította: Görföl Jenő (Folytatjuk)
